Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-01 / 22. szám
4-ik oldal. GAZDA K LAPJA junius 1. azok a silányabb példányok pedig, melyek mint faj j tenyész állatok meg nem felelnek, az ottani piacon levágottan bocsáttatnak áruba. A keltés és nevelés a telepen többnyire mester- j séges módon történik, s tekintve, hogy ez a telep többnyire kiállítási és reklám célokra dolgozik, március előtt rendszerint nem köttetnek, de ekkor mindenféle izgató ételekkel és tonikus szerekkel siettetik a tyúkokat a tojás termelésre, addig pedig meglehetős soványan tartják őket. Menjünk most a piacokra még egyszer, nézzük a tojás árakat. Egy tojás ára októberben 25—40 fillér és örülnie keli az illetőnek s ha ezért a pénzért is frisset kap; ebből megítélhetjük, hogy minő szállítási költség kell, hogy terhelje ezt az árut, mig tőlünk oda ér. Hogy a magas tojás árak mérsékeltessenek, az angolok most az Amerikából importált Winndottok tenyésztését karolták fel, mely fajban tudvalevőleg nagyobb teste mellett is igen sok jó és bő tojó egye- dek találhatók, különösen téli tojás rakásra. (Folyt, köv.) Szathmáry Miklós. Egy könyvről, meg egyről-másról. (Folyt, és vége.) Ezen rendszer alkalmazása által mód nyílik mindenkinek, hogy állatainak mindig elegendőt, de éppen csali annyit nyújtson a takarmányozásban, amennyire feltétlenül szükségük van, illetve a mennyit a leggazdaságosabban tudnak értékesíteni. A takarmányozás megoldásához kezünkbe kaptuk a kulcsot, tenyésszünk akár apró, akár nagytestű baromfit, legyen a célunk akár tojás, akár hústermelés, akár tenyészállat nevelés. Ez pedig megbecsülhetetlen előny nekünk, a kik idáig mindannyian külön-kíilön kísérletezni voltunk kénytelenek, vagy csak hozzávetőleg, tehát vagy hiányosan, vagy pazarul takarmányoztunk. Hiszem, hogy 30 drbból álló tenyészeten 4—5 hét alatt kifizeti már magát e könyv, ha takarmányozását követjük. A rendszert teljesen kidolgozva, a legapróbb részletekre is figyelemmel látjuk a könyvben, ugv, hogy tanulmányozása közben méltán meglepi az olvasót a mindenki által hozzáférhető előadás, a teljes elméleti tudás, a szigorú gyakorlati érzék, és a végeredményben azon igazság, hogy egy drb — mondjuk — egy klg. élősulyu kis tojótyúk egész heti élelme alig kerül annyiba, mint egy drb. tojás minimális 4 fillér- nyi piaci értéke. És szabad ám utánok is számítani. A fajta-tan elején általános állattenyésztési elveket ismertet és fogalmakat is tisztáz kézikönyvünk.-A, melyekre, hogy mennyire szükségünk van, kiviláglik azonnal, ha szaklapjaink hirdetési rovatait figyelemmel kisérjük. A baromfifajták közül tárgyalja a tyúkokat: a magyar tyúkot 3 színben, az erdélyi kopasznyakut, az orpingtont, a plimutot, a langsant, a minorkát és a wyandotte-ot. Ludakból az emdenit és az olaszt. Kacsákból a pekingit és az aylisbury-t. Pulykákból a fehér- és bronz pulykát. Megemlékezik még a gyöngy- tyukokról is.* A II. rész 5. fejezete a baromfiak egészségtanát öleli fel. Leírja sok-sok betegség kórisméjét, utasítást ad a bajok elkerülésére, azok gyógyítására ; mindezt elsőrangú szaktekintélyek nyomán. Ismerteti a fertőző betegségek ellen váló küzdelemnek jelenlegi állapotát, a miről emlékezve a szerzőkkel tanácsai isuk nyomán közvetlen tapasztalataim alapján magam is eimodha- tom, hogy bár a gyógyításban még gyengéK, de az óvakodásban már hála Istennek, erősebbek vagyunk. Végül Mahler Károly leírásában elénk jön a belga-, a bécsi óriás-, az ezüst szőrmenyul, a francia-, és a kosorru nyúl. Vidéki háztartások nyári húsellátásában nemsokára osztozni fog ezen állattenyésztési ág a baromfitenyésztéssel. Kétségtelen, hogy jó kezekben, és a kinek ifimé van hozzá, igen kedves és hasznos foglalkozás. És, mert együtt nő a baromfitenyésztéssel, értjük, hogy e helyen is emüttetik. III. főrésze a zsebnaptárnak a baromfitenyésztésre vonatkozó könyvelési rész. Célja a tojástermelés tömegének faj-, fajta-, és időrendi sorban való nyilvántartása ; havonkénti és évvégei összegezéssel (209—283 lapig). Továbbá a mesterséges és természetes keltetési jegyzék vezetése által, sok érdekes és tanulságos statisztikai adat összegyűjtése. Az utóisót, a mindenféle baromfira rubrikázott „Hullási jegyzék“-et, kívánom, mentői kevesebbet használják tenyésztő társaim velem együtt. A mit hogy elérhessünk, sokban lesz segítségünkre e kézikönyv. Ezen könyvelési rész sok dolgunkat megkönnyíti. És az év végén, ha lezárjuk, sok hasznos tanulságot vonhatunk le eredményeiből. Valamit azonban nem találtam meg benne. Ma már tán mindenki vallja, tudja, hogy az állattenyésztés minden ágában a pozitív eredmény nem állatsereg nagy-; vagy nagyobb tömegében, hanem az egyéni hasznosításban, a termelő képességben keresendő. Óriási a különbség az üzemi végeredményben, ha 120 drb. tojás termeléséhez 2 tyúkot kell éven át tar tanom, vagy csak egyet. Első esetben valószínű, hogy veszteséggel dolgozom, mig a másik esetben bizonyosan tetemes nyereséggel. Ezen célt pedig csakis egész éven át szigorú következetességgel eszközölt, darabonkénti megfigyeléssel és a szaporításban a legjobb szülők alkalmazásával érhetjük el. Ha ezen eljárás naponként és egyedenként eszközlendő elkönyveléséhez is lenne a könyvben megfelelő táblázat, azt hiszem, csak hozzájárulna értékes voltához ; és mintegy kényszerítené a tenyésztőt a könyvet minden nap kézbe venni, mi által a benne foglalt igazságok úgyszólván csontunkká, vérünkké válnának. Az ördögkörmökért, a sajtó hibákért kár, mert kellemetlenek, de azért szerzők nem okolhatók. Ezekben kívántam ismertetni irodalmunk ez úttörőjét, megkezdett utjokban szerzőket őszintén üdvözlöm, — nekem oly becses tanításaikat köszönöm ; és kívánom, hogy utjok hosszu-hosszu, eredményes és Istentől áldott legyen. Kapható a „Zsebnaptár“ Winkler János egyleti titkárnál 2 kor. 00 fillérért Budapesten, Köztelek. Horváth János gazdatiszt. M incien r szölöblrtoko s o I v asa a zzzxs:<gffíBgf$!B?s BORÁSZATI LAPOK című szőlő- és borgazdasági szaklapot,' mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két színes műmeilékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára .3 K, egész évi 12 K'----- Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Ülőli-ut 25. atsssssaa
