Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-15 / 24. szám
junius lfr GAZDÁK LAPJA 3-ik «Idái. utóbbit megtermékenyítse. Nézetük megokolását azonban hiába kerestem ; eddig azt sehol sem találtam és azt hiszem, ezután sem fogja senki a 3-4 szeri fedeztetésnek szükségességét bebizonyítani. Magam számtalan esetben meggyőződtem, hogy egy tüzes nősténynél egyszeri, de sikeres fedeztetés is elegendő megtermékenyítéséhez. A szabályszerű és sikeres fedeztetés arról ismerhető fel, mikor a fedeztetési aktus után a him sivitozást, vagy éles hangú morgást hallatva a nőstényről hátra vagy oldalt esik. Sőt az ivadékok menyiségére sincs a többszöri fedeztetésnek legcsekélyebb befolyása. Az első sikeres fedeztetési aktusnál az anyaméhbe jutó iiimmag az összes ott levő érett petéket megtermékenyíti, nem pedig azoknak csak egy részét. Az egyszeri sikeres fedeztetésnek tehát ugyanazon hatása van a tüzes nősténynél, mint a többször egymásután végeztetett fedeztetésnek. A tüzesség fellépése megismerhető arról, hogy a nőstény nyugtalanul ugrál ketrecében fel-alá, hosszú széna vagy szalmaszálakat huzgál ki takarmanyából vagy az alomból, azokat apróra harapdálja és az egyik sarokba rakosgatja ; mell vagy hasszőrét tépi és fészket kezd építeni, de a megkezdett munkát csakhamar szétturja és újra kezdi. Ha két vagy több nőstény van egy ketrecben, gyakran láthatjuk, hogy egyik a másikra ugrik ; ez szintén a tüzesség jele. Lehet különben a nőstény nyu- lat akkor is befedeztetni, mikor az nem tüzes, hisz a nyulak termékenysége közmondásos ; de meggyőződhetünk arról, hogy a nem tüzes anyának felvevő képessége sokkal kissebb. Minthogy a rácionális tenyésztő úgy sem pároztat többször mint 3-4 szer évenként, nem nagy fáradságba kerül egy kis megfigyelés mellett a fedeztetési aktust az anyanyul beálló ttizessége alkalmával végeztetni. Hol kell a fedeztetésnek történni? E pontról a tenyésztők és a szakírók nézetei eltérők. Mig egy részük jobbnak találja párosítás alkalmával a hímet a nőstény ketrecébe vinni, addig mások ennek ellenkezőjét tartják sikeresebbnek. Részemről utóbbiak eljárását tartom helyesebbnek és azt követem is. A ki a himet teszi a nőstényhez, meggyőződhet arról, hogy az idegen ketrecbe áthelyezett him nehezen fog a fedeztetéshez. Félénken meglapul az ismeretlen helyen, a ketrecet körös-körül szaglássza és az ott levő nőstényt figyelemre sem méltatja. Csak a kezdetleges félénkség és bátortalanság leaüzdése után közeledik a nőstényhez. Minthogy pedig némely him — leginkább fiatal állat — igen izgékony és félénk, néha hosszú időt vesz igénybe, mig a nősténynyel megbarátkozik és ezt bevárandó nem mindig rendelkezik a tenyésztő elég idő felett, habár okvetlenül megkívánható az aktus ellenőrzése, mert csakis igy győződhetünk meg a fedeztetés sikeres voltáról. Azért legcélszerűbb mindig a nőstényt a him ketrecébe tenni, hol a him állat a jövevényt szagáról felismerve, rögtön fedeztetés alá fogja és az aktus megfigyelése nem veszi a tenyésztő idejét kelleténél tovább igénybe. Mahler. A sovány tej értékesítéséről.*) — Irta : LÁNG MIKSA. = A mióta a fölöző gépek feltalálásával a tejgazdaság egyes ágai szilárd és biztos fejlődési alapot kaptak, és a mióta e gépek gyakorlati alkalmazásával a *) Közölve a Természettudományi Közlönyből. tejgazdaság fejlődése előbb nem is remélt óriási lendületet vett: azóta a sovány vagy lefölözött tej értékesítésének módjai is nemcsak tejgazdasági, hanem általános ipari tekintetben is fontosakká váltak. A fölöző gépek használata ugyanis első sorban a vajgyártás intenzivebb fejlődését mozdította elő, a minek eredménye azután az volt, hogy az egyes vidékeken, a hol készítő központok létesültek, nagy mennyiségű sovány tej maradt fenn és gondoskodni kellett módokról, hogy ezt észszerűen és minél jobban értékesíthessék. Első sorban a már régebben használt módszereket kezdik jobban szemügyre veni; a sajtgyártásban a nyers anyagra nagyobb súlyt helyeznek, gépek használatával egységesebb módszerekre, egyenletesebb, és ennélfogva jobb minőségű kész termékre törekednek; de újabb értékesítő módszerekkel is próbálkoznak. Rövid idő alatt nem egy újabb iparág köszöni e törekvéseknek létrejöttét és ma már ott vagyunk, hogy ez értékesítő módszerek régen átlépték a tejgazdaság szüle keretét és a nagy chemiai iparágak között foglalnak helyet. Nem is gondolná az ember, hogy a sovány tej milyen óriási mennyiségeiről van itt szó. Hazánkról, sajnos, nem állanak rendelkezésemre errevonatkozó számbeli adatok, de például Németországban, hol jelenleg az évi tejtermelés 19000000000 kilogramm, e mennyiségből 570000000 kilogrammot, azaz 3°/0-ot hizlalás céljaira használnak ; a friss tejszükséglet 8451750000 kg. vagyis 44’5%, és igy vaj- és saj- gyártásra 9978250000 kilogramm, vagyis 52\5°/o marad fenn. Ez a mennyiség évenként 8282000000 kg. sovány tejnek felel meg. Ha sikerül e mennyiséget az eddiginél literenként csak egy fillérrel jobban értékesíteni, ez 82000000 korona bevételi többletet jelent. A mint tehát látható, itt nagyon fontos kérdésről van szó, melylyel érdemes foglalkozni. A legegyszerűbb módja a sovány tej értékesítésének természetesen eredeti állapotban való eladása; csakhogy a sovány tejnek igen kis része az, a mely ez utón értékesülhet, mivel csak a városi tejgazdaságok találhatnak piacot sovány tejök eladására ; a vidékeken levő kisebb-nagyobb szövetkezeteknek már más módról kell gondoskodniok, ha a sovány tejöket kellőleg értékesíteni akarják. A legáltalánosabb mód, melyet ők követnek : - a sovány tejnek állatok hizlalására való alkalmazása, még pedig vagy egyenesen mint sovány tejet, vagy pedig különböző más anyagokkal keverve. A sovány tej úgyszólván nélkülözhetetlen mindazon állatok hizlalására, melyek állati eredetű takarmányt egyáltalán nem esznek. A szárnyasok, szarvas- marhák, sertések, sőt a halak hizlalására is egyaránt kitűnőnek bizonyult a különböző tejtakarmány és a külföldön már általánosan használják. Különösen jónak bizonyult a többek között a berlini tejközpontban előállított tej-melasse takarmány, melynek összetételére nézve a „Milchzeitung“ (1903) a következőket hozza : Száraz anyag — — 82’33o/0 Hamu — — — 7-12 „ Szerves anyag . — — 75-21 „ Nyers protein — — 16-06 „ Nyers zsir — — — 2-45 „ Szénhidrátok — — 44-34 „ 78 52—3 foiyó évi május hó l-töl a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
