Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-08 / 23. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA június 8. szárazabban bújnak elő s erősebbek is és szerintük a tojásba fulladás százaléka is kevesebb. A kikelt csibék etetése is eltérő. Egyes ' helyeken p. o, csak száraz apró mag keveréken nevelik, melyet ott többnyire e keltető gépgyárosok gyarsze- íIlleg állítanak elő, s melyet nálunk a múlt évben Geitner és Kausch budapesti cég is forgalomba hozott, s mely mag közé apróra őrölt szál az bogár, apró kavics, apróra tőrt tojás, csiga és osztriga héj is vari keverve ; mig mások viszont a lágy eleség mellett törnek lándzsát. Mindkét rendszernek meg vannak ott is a maga fanatikus hívei; nézetem szerint itt is 1 jg- jobb a közép ut, melyet a szerzett tapasztalatok alapján magam is követek, hogy délig minden két órában igen tápláló csont és toiiasodást előmozdító lágy eie- séget etetek a kis csibékkel, de csak a 4 — 5, naptól kezdve, addig szárazát, utána délután kevert apró magot etetek 2 óránkint, azután pedig apróra vágott lóherét, lucernát és iabodát nyújtok nekik a mag után. így a veszteség meglehetősen csekély, a természetet utánzó nem fűtött mesterséges nevelőimben. A csibe nevelésnél az angol teuyészdékbon már kis korban külön nevelik a tenyésztésre alkalmasnak látszó és szebb fejlődést mutató példányokat, és külön a levágásra szánt piaci árut. Az előbbit tágas kifutóban többnyire magon tartják, mig utóbbit egy hónapig lágy eíesögen és elzárt területen. Vizi szárnyasok közül legtöbbet látunk a hadakból Toulousi és Emdemekeí, melyeket kereszteznek is, azután Aylesbury, Koueni és pekingi kacsákat. A szép formás nagy testű hófehér Aylesbury kacsákat különösen kedvelik ; Ayiesbur vidékén e fajból néhány helyen tényleg gyönyörű példányokat lehet látni. Általában á vizi szárnyasoknál sokkal nagyobb súlyt fektetnek a hasznot hajtó állatokra, mint a kiállítási célokra neveli példányokra. A?; angol kormány maga egy, a gazdasági egyetemmel kapcsolatos, kitűnő baromfi tenyésztési iskola telepet tart fenn, hol a gazdasági egyetemi hallgatók tudományos célból szakszerűen is oktatva lesznek a baromfi tenyésztés és ennek kereskedelmével Kapcsolatos összes kérdésekről. Itt mindenféle fajokkal kísérleteznek, kereszteznek, tiszta fajban tenyésztenek, szóval az igen jó elméleti képzés gyakorlati szemléltető módon lesz bemutatva a leendő angol gazdának. Még mielőtt Angliát elhagynánk, szólok végül a baromfi ólakról is. A németekhez hasonlóan itt is az amerikai rendszer hódit. Könnyű faólak építtetnek, melyeknek egyik fele egyik oldalán drót hálóval van bevonva; ez az úgy nevezett téli kaparó hely, mig a másik a tojó és háló hely. A háló helyül szolgáló farészek kívül kátrány papírral lesznek bevonva, ezáltal az ólak télen melegek, s ha nagyon hideg és nagy szél van, vagy pedig esik az eső, az állatok csak a kaparóba bocsáttatnak ki. Ilyenkor a háló fülkét csak addig tartják nyitva, mig kitakarítják és friss levegővel megtelt, azután elzárják, hogy nagyon hideg ne legyen. Sőt ha fagy van, a tyúkokat egy órára ismét behajtják az okból, hogy ott átm elégíts ék és a tojás csira képessége a keltésnél veszélyeztetve ne legyen. Szívleljük meg hölgyeim és gazdatársaim a praktikus és számító angol gazda által e téren követett és fent vázolt módszereket és a hazai viszonyainkiutk megfelelő módon gazdálkodásunkba beillesztve hasznosítsuk azt a saját előnyünkre, ügy legyem. (Folyt, köv.) Szathmáry Miklós. Hasznos tudnivalók. — Hamístiott bort nem keli megfizetni Érdekes Ítéletet hozott a Kúria. E r.v boreladási, ügyletről folyó perben mind a kér, alsó bíróság az alperes vevői a bor vételárának megfizc-lésóre-itélte. A legfelsőbb bíróság — mint a Magyar Vendéglős és Kávésipar írja — mindkét ítélet meg változta1 ásával a felperest a b >r vételárára irányuló keresetével elutasította. Az ítélet mog- okoiásában a Kúria kimondotta, hogy a kérdéses bort az állandó borvizsgáió-b;zot.ság mübornak minősítette, holott z alperes-nem mesterséges, hanem természetes bort rendelt. Ennélfogva a felperes nem követelhet a törvényes kellékeknek meg nem felelő ám vételárát. — Kocsi kenőcs készítése. Sok vidéken szokás, hogy a másra nem használható hulladék-zrírt kocsi- tengelyek kenésére használják fel. Csakhogy 'ennek a kenőléknek az a baja, hogy nyáron szétolvad s lecsepeg, télen pedig ha megfagy, nem lehet vele jól kenni és ezért a tengely nagyon kopik. Jó kocsikenőcsőt csak úgy lehet a zur, h.ij cs faggyuhudadékb ii készítenünk, hogy a kioívasztolt és átszűrt zsiradékhoz olcsóbb olaj- féléket (pl. lámpaolajt, gépolajt, petróleum alját) hozzákeverünk annyit, hogy hidegen is égészen lágy, szinte folyós anyagot adjon; azután n.nyi lisztté tört vei:kőport (federweisz) keverünk hozá, amennyi kenő essz művé teszi az egészet. Ma már azonban gyáiJag jobb rí; esőbb kocsikenőcsöt ábitauak elő, azért célszerűbb a hulladék-zsiradékfélékből otthon szappant készíteni, a kocsikenőcsöt pedig boltban venni. A hű ltdék-zsirok felhasználásával főzött szappan árából két annyi jó kocsikenőcsöt is lehet venni, mint amennyit a hulladék ztirból előállítani lehetne.-- Higitoii tej Hogy a tej vízzel van-e vegyítve, azt két egyszerű módon hamar meg lehet ismerni. Egy fényes vasaidra, melyet tejbe mártunk s abból lassan kihúzzuk, annál több zsíros folyadék tapad, mely csak lassan pereg le róla, minél jobb a tej. Ha a tej magában véve hig, mégis függve marad valami a rúdon De ha a tejet mesterségesen hígították, akkor a kihúzás titán a tejnek nyomát sem látni aradon. Mánk egyszeiü próba abban áll, hogy - a nüvelykujra csö'ppentenek egy csöpp tejet, ha megáll a csöpp, 'akkor a tej hamisítatlan, ha szétfolyik, akkor víz van a tejben. Hírek. — Arcképlelöpiazás. Az Ecsedi Láp Lecsapoló Társulat gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt tartott közgyűlésén az érdekeltségi tagok élénk részvétele mellett leplezte le a napokban nagyérdemű volt elnökének, gróf Károlyi Tibornak a társulat részére megfestett arcképét. Az ünnepi beszédet Domahidy Sándor társulati alelnök mondta, kiemelvén >zon soha el nem évülhető érdemeket, melyeket gróí Károlyi Tibor a társulat létesítése és vezetése körül Kiejtett 3V5L indLen szőlőbirtolro O S •V7' P»«t, « *%, cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K. = Kiadóhivatal cs szerkesztőség Budapest, IX. Ü!öíi-ut 25. ssssssssas BORÁSZÁT! LAPOK
