Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)

1906-05-25 / 21. szám

4-ik oldal. GAZDA'-: LAPJA sokban hasonlatosak, és Így tán lesznek, kik osztják véleményemet. Vinkler János B. 0. E. titkár és Küvy József ál­lami baromfitelep kezelő szerkesztésében és kiadásá­ban megjelent „Baromfitenyésztési Zsebnaptár“ ezidei I. évfolyamáról óhajtok szólani. A könyv Ízléses kivitelben, megnyerő külsővel lép elénk, úgy, hogy a, legigényesebb tenyésztő író­asztalán is kérhet és kaphat állandó helyet. A mű 3 főrészre oszlik. Az I. rész általános tud­nivalókat tárgyal a 48-ik oldalig. A II. rész az általá­nos tenyésztési ösmeretek tankönyve a 208-ik oldalig ; a III. rész a tenyésztés gyakorlata közben előforduló változások elkönyvelésének és nyilvántartásának egész j éven át való eszközlésére van alkalmasan megrubri- kázva. Bezárásul a 394. lapon a sárga orpingíon ka­kas öntudatos komoly képe látható és végül hirdetések következnek. Tartalom jegyzék hiányzik. Az 1. részt, az általános tudnivalókat és vele a könyvet szerzők előszava vezeti be. Milyen tartózkodó előszó ! Mintha bocsánatot kérnének a tenyésztők se­regétől, hogy őket legjobb akaratok és nagytudásukkal szolgálni bátorkodnak. Szép erény a szerénység, igaz, még tán jobban is van az úgy, ha majd a használók mondják el a megillető dicséretet. Az előszó után egy, mindkét oldalán tele nyom­tatott lap van szabadon a könyvbe téve: az ördög körmei, a sajtóhibák; ezekről majd utoljára. Majd a naptári rész, bélyegilleték, kamatos kamat táblázat, postatarifa kivonat, a világban használatos pénznemek ismertetése és mérték számítások következnek. Közbe- szurva néhány fontos, gyakorlati értékű tudnivaló a vasúti szállításokról, különösen a kiállítási és tenyész állatokat illetőleg és a kedvezményekről. A II. rész az általános tenyésztési ösmeretek, a mű főrésze. Felosztása: 1) Tenyésztési rész. 2) Beren­dezéstan, 3) Takarmányozástan. 4) Fajta-tan. 5) Egész­ségtan. Ezen főrész teszi a könyvet minden okszerűen tenyésztőre nézve igazán nélkülözhetetlenné. Mint felosztása is mutatja, úgyszólván tankönyvnek készült, de bátran annak is mondható. Bár röviden, de szigorú tárgyilagossággal és úgy van megírva, hogy mindent felölel, mindenre megfelel, a mire csak körültekintő, öntudatos céllal dolgozó tenyésztőnek egész évi mun­kájában csak szüksége lehet. A ki a tojást mint tenyészanyagot, mint piaci árut az ő tanításuk szerint ismeri, a ki a keltetésnek úgy természetes, mint mesterséges módját tőlük tanulja meg, és szigorúan a szerint is alkalmazza tenyészeté­ben : kell, hogy teljes eredmény jutalmazza tanulását és fáradozását. A keltetőgépek 2 főtipusát u. m. a meleg vízzel és a meleg levegővel fűtötteket úgy szerkezetökben, mint kezelésükben részletesen ismerteti. Elmondja őszinte véleményét a nélkül, hogy leszólna, vagy rek­lámot csinálna. A mű anyák — nevelők — házi elké­szítésében még útmutatást is igér, hogy a mire szük­ségünk van, azt egyszerűen, olcsón, de célravezetőén magunk itthon is elkészíthessük. A berendezéstan hasznavehető gyakorlati útmu­tatást és részletes leírásokat tartalmaz arról a fontos kérdésről, milyen területen, hol, miként helyezzük el állatainkat úgy, hogy hasznosítások legnagyobb le­május 25. gyen, jó egészségüket állandóan fentarthassuk, és mégis úgy, hogy mindenki bírhassa luxus- és megerőltetés nélkül. A takarmányozástan megírásáért és közrebocsá­tásáért minden tenyésztő teljes elismerése illeti meg a szerzőket. Mert az eddig megjelent szakmüvekben ezeu részt vagy hiába kerestük, vagy csak úgy érintették, hogy biz attól nem sokkal lettünk okosabbak. A rend­szeres alapokra fektetett és gyakorlatilag is használ­ható ezen takarmányozástan tehát, mint ilyen, első szakirodalmunkban, és mint úttörő, feltétlenül teljes elismerésünket érdemli ki, annál is inkább, mert szá­mításainak alapjául azt a rendszert választotta és dol­gozta ki, a melyet egyébb házi állataink takarmányo­zásánál eddig is, mint egyedül megbízható módot, a gyakorlatban használtunk, értvén ez alatt azon rend­szert, a mely a különböző takarmányokat a szerint értékeli és alkalmazza, a mint, és a mennyit a bennölt foglalt tápanyagtartalom ér az állatok életnyilvánulásai, és hasznosítása, illetőleg termelése közben. (Folyt, köv.) Hírek. — Gróf Dessewffy Auréi Ő excelienciájának a magyar országgyűlés főrendiházának elnökévé történt kineveztetése alkalmából az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 1906 évi május hó 24-én (csü­törtökön) d. e. 11 órakor, a „Köztelek“ székhazának (Köztelek-utca 8. szám) II. emeleti üléstermében ülést tartott. — A nyíregyházai luxus és- tény; ziávásár programmja: junius 19-én délután 2 óráig az istá- lókba bejelentett és bírálat alá bocsátandó lovak fel­hajtása és beállítása. Délután 2 órától a bíráló bi­zottság működik. I. Nap: junius 20-án reggel 7 óráig a szabad korlátokba bejelentett lovak felhajtása és beállítása. Reggel 7-től este 6-ig lóvásár, mialatt a hátas lovak nyereg alatt, — kocsi-lovak befogva mu- tatandók be. Kocsikorzó Vall—12-ig. II. Nap: junius 21-én délután Vs3 órakor lóversenyek a katonai gya­korlótéren. — Lóversenyeit a Szaboicsvármegyei Gazdasági Egyesület Niregyházán 1906. junius hó 21-én rendezi. Nevezési záridő: 1906. évi junius hó 10. déli 12 óra. I. Gazdasági Egyesület dija Sikverseny. 800 korona, adva az egylet által; ebből 600 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. kb: 2400 méter. 4 é. és id. olyan félvér lovak számára, melyek Szabolcs- megyében lakó egyének tulajdonában vannak. II. Lo- varegyleti dij, Sikverseny, 1000 korona, melyből 600 korona adva a Magyar Lovaregylet által, 400 korona az Urlovasok Szövetkezete szubvenciójából; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona másodiknak. Táv. kb.: 1600 mtr. 3 é. és id. belföldi lovak számára, melyek 1905. és 1906-ban 1200 korona értékű versenyt nem nyertek. III. Szabolcsvármegye dija. Sikverseny. Tisz- teletdij a két elsőnek, adva a vármegye közönsége által. Táv. kb: 1600 mtr. 3 év. és id. oly félvér lovak számára, melyek Szabolcsvármegyében ellettek. IV. Urlovasok Szövetkezetének dija. Akadályverseny. 1100 r s M inden Bzölőbirtolsoa olv áss a cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jele­nik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára .3 K, egész évi 12 K. =- Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, (X. Ü!lői-ut 25. suaaaawai

Next

/
Oldalképek
Tartalom