Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)
1906-05-04 / 18. szám
május 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik eldal. Általános határozatok. 1. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben a Magyar Lovar-egylet szabályai mérvadók. 2. A II—VI. számú versenyekben csak a j Szat- mármegyei Lóverseny Egyleti tagok lovai indulhatnak. 3. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben csak Urlovasok és a Szatmármegyei Lóverseny-egylet tagjai lovagolhatnak. 4. Minden készpénz nyereményből 5 százalék vonatik le a verseny pénztár javára. 5. Nevezési zárnap szeptember 15 esti 8 óra. Nevezések Poszvék Nándor Egyleti titkárhoz intézen- dök (Szatmár Verböcy-utca 5. sz.) 6. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban megerősítendők. 7. Beiratási pénzek a nevezési záridőn belül beküldendők. 8. A nevezési záridőn belül közlendők a programúiban szükséges összes adatok. 9. Kiegyezés egy futamnál sincs megengedve. 10. Mázsálás előtt a beiratási, illetve indulási dijakról a nyugta felmutatandó. A versenynél a tiszteletbeli állásokat a következő urak voltak szívesek elvállalni: Versenyintézőség : Igazgatóság: berencei Kovács Jenő elnök, Chol- noky Imre, Domahidy Sándor, Domahidy Elemér, Lip- tay Béla mint az Urlovasok Szövetkezetének kiküldöttje, Papp Géza polgármester. Biró: berencei Kovács Jenő és Szerdahelyi Ágoston. Indító : berencei Kovács Miklós. Mázsáló: Soltész Miklós. Titkár: Poszvék N ándor. A vetésforgókról. Az elmondottak után lássunk egy-két a szem előtt tartandó szabályoknak megfelelőleg egybeállitott vetésforgót, majd közülök egy pár összeállításának megindokolását. Mielőtt azonban erre reá térnénk, habár csak rövidesen is, de mégis csak meg keil emlékeznem a nálunk még manapság is sok helyen divó három nyomásos gazdasági rendszerről. E rendszer szerint a földet első évben ugarnak hagyjuk, a második évben őszivel s a harmadik évben tavaszival vetjük be. Az eddigiek után világos, hogy e rendszer nem lehet célszerű, mert 3 év alatt csak két termést kapunk s birtokunk x/3-a nem jövedelmez. Ha nincs rétünk, úgy e redszer szerint nincs is takarmányunk, nem tarthatunk elegendő marhát, s amit tarthatunk, azt is csak rosszul takarmányozhatjuk. Ezek szerint trágyát is csak keveset készíthetünk, s földünk erejében fogyni fog. Furcsának tetszik ugyan első pillanatra, kivált ha az előző dolgokat figyelmen kívül hagyjuk, hogy ugartartás mellett, s mégis fogyjon földünk erejében, de nézzük csak egy kissé bővebben a dolgot. Ugar fogalma alatt azt értjük, ha földünket rendszeres megnövelése dacára sem használjuk egy bizonyos ideig. Ezen megművelés és pihentetés által a földben levő tápanyagok oldható állapotba jönnek, miáltal a talaj természeti állapota javul ugyan, de csak az esetben, ha az ugarolást rendesen végezzük. Az ugarolás előnyös tulajdonai csak úgy, s akkor nyilvánulhatnak, ha a szükséges szántásokat még a tél folyama előtt elvégezzük, hogy a tél az ő termékenyítő munkáját megtehesse, ellenkezőleg, vagyis ha nem művelhettük meg ugarunkat időben s kellőleg, téves az a nézet, hogy a föld pihentetése hasznos volna. Igenis hasznos, ha azt jól s kellő időre mégis műveljük, mert a föld termő képességét csakis ezáltal fokozhatjuk, de ellenkezőleg alig ér az valamit, mint látni fogjuk. A nálunk szokásos ugarolás céltévesztett dolog, mert az őszi szántás rendesen elmarad, s a gazda örül, ha mentői gazosabb, füvesebb lesz az ugarja, mert annál tovább tapostathatja azt marhájával ; ily körülmények között azután az ugarolás haszna rendszerint elmarad. Mivel az ugarolásnak az a nagy hátránya, hogy egy évig földünk mi termést sem ad, lehet azt nélkülözni is oly formán, ha az ugarnak szánt földbe talajt kímélő növényeket, takarmányt vetünk, azt rendszeresen trágyázzuk s megműveljük, ekkor azután ép oly jó termést kapunk utána, mintha ugaroltuk volna földünket. Ugart pótló növények a bükköny és a herefélék. Lehet az ugart kapásnövények termelése által is kiküszöbölni, csakhogy nem minden kapás után — kivált ha későn kerül az le a talajról — sikerül az őszi. Mivel a három nyomású gazdaság nem célszerű, szükséges, hogy ezen az elmondottak után változtassunk, még pedig a következőkép: Mint 3-as forgó ajánlható a következő : 1- ső évben zabos bükköny trágyázva, 2- ik évben búza (gyengébb talajon rozs), 3- ik évben árpa (gyenge földön zab). Ha a bükkönyt herével cseréljük föl, akkor a 6-os forgó áll elő a következőkép : 1. trágyás zabos bükköny, 2. búza, 3. árpa herével, 4. here, 5. búza trágyázva, 6. zab. Ha a gazdaságban nem sikerül a here, akkor a következő forgó lehetséges; 1. trágyás zabos bükköny, 2. búza, 3. árpa, 4. csalamádé trágyázva, 5. rozs, 6. zab. Ha kapást szúrunk közbe, akkor a forgó képe jobb lesz: 1. trágyás bükköny, 2. búza, 3. tengeri, 4. árpa herével, 5. here, 6. búza. Nézzük csak a többi között e forgó egybeállításának indokolását, illetőleg, hogy az a vetésforgás szabályai szerint lett-e az, s váljon miként egybeállitva. Trágyás bükköny. A trágya takarmánynövény alá adatik, mi azt nem csak hogy igényli, de legjobban hálálja is meg. Utána jön búza, ennek talaj s egyéb igényeit ismerjük, nem jön közvetlen trágyázásba (mi ha csak lehet, mindig is kikerülendő), de messze sem esik attól, vagyis a legjobb erőben levő földbe vethető az. Talaj elkészítésére a zabos bökköny lekerülése után elég idő áll rendelkezésre, mert az elvetésig három ízben is teljesen jól megmiveihető talajba kerülhet a mag, amennyiben a zabos bükköny lekerülvén, a tarló úgy junius első felében alábuktatható, julius végéig, vagyis a második szántásig,^elég idő van a talaj beére- désére, s szeptember hó közepéig a talaj vetés alá mindenképen a legjobban megmunkálható. A búza térNi Joó László Éra- is ókszer üzletéi 78 52—3 folyó évi április hó Iá-én a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
