Gazdák Lapja, 1906. április (5. évfolyam, 14–17. szám)
1906-04-27 / 17. szám
ápilr. 27. GAZDÁK LAPJA 3-ik eldal. indulva felhívta a szövetkezetek igazgatóságának figyelmét a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéinek vetőmag osztályára, és ajánlotta, hogy a kisgazdák elfajzott vető- magvaikat tiszta, jóminöségü fajvetőmagvakkal igyekezzenek kicserélni. Szövetségi titkár hitelszövetkezetek alakításának előkészítése céljából a következő községeket látogatta meg : Halmosd, Lippó, Kispeleslce, Kisgérce, Kányaháza, Avasfelsőfalu, Perecsen, Somlyóujlak, Erkörtvélyes, Penészlek, Csarnatő, Szamosnagyoroszló és Süleimed. Némely helyeken vagy az értelmiség, vagy az érdeklődés hiánya miatt a hitelszövetkezet nem volt megalakítható. Ennek dacára a lefolyt időszak alatt a szövetség területén a következő községekben lettek uj hitel- szövetkezetek alakítva : Dobrán, Halmosdon, Krasznán, Kiskolcson, Terepen, Kispeleskén, Kisgércén, Szilágy - főkereszturon, Penészleken, Avasfelsőfaluban, Tyúkodon, és Somlyóujlakon. Uj alakítások terén a szövetség fen- áliása óta a folyó év első negyedében érte el a legnagyobb eredményt, minek oka egyrészről az uj földköl- csönök előnyös voltában, másrészről a kamat megdrágulásában rejlik és ezt a kamat emelkedést a hitelszövetkezetek nem használták és nem használhatták ki, mert az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ egész őszön és télen át nem emelte a kamatlábot és nem engedte meg a hitelszövetkezeteknek sem, és ezzel újabban is belett bizonyitve, hogy a hitelszövetkezet nem nyerészkedésre alakult vállalat, hanem a kisgazdák anyagi támogatását célzó humánus intézmény. A központ illetékes közege tudatta, hogy jövőre nem kívánják meg a szövetségtől, hogy a célbavett alakításokhoz a Központ előzetes hozzájárulása kikér, s- sék, hanem foganatosítsa az alakításokat mindazon helyeken, ahol jónak látja. A terjedelmes és kimerítő jelentést az intézőbizottság tudomásul "vette s titkárnak köszönetét fejezte ki. A bemutatott pénztári számadás ikból kitűnt, hogy a szövetség igen csekély anyagi eszközökkel érte el a felmutatott eredményeket; amennyiben 1905-ben az alakítások előkészitési, az alakítások foganatosításai, utazási költségek, személyi és dolgi kiadások 1452 K. 38 fillérbe kerültek. A vagyon leltár összege 562 K. 48 fillér. A számadások tételenként való megvizsgálására Dr. Varga János, Kocsis József és Koncz Sándor urakból álló számvizsgáló-bizottság küldetett ki. A „Szilágysomlyó és vidéke ipari és gazdasági hitelszövetkezete“ meghívása folytán elhatározta az intéző-bizottság, hogy az idei rendes évi közgyűlést 1906 junius 12-én d. e. 10 órakor Szilágy-Somlyón, a városháza nagy termében tartja meg a következő tárgysorozattal : 1., Elnöki megnyitó. 2., A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével megbízandó 2 tag választása. 3., Jelentés a szövetség és a szövetségbe lépett szövetkezetek 1905 évi tevékenységéről. 4., A szövetség számadásaira vonatkozó szárn- vizsgáló-bizottsági jelentés alapján a felmentvény felett való határozat hozatal. 5., Elnök, alelnök és 10 intéző-bizottsági tag választása. 6., Felolvasások, 7., A szövetség és szövetkezetek általános érdé keit érintő indítványok tárgyalása. Titkár azon indítványát, miszerint vita-kérdésül tűzessék ki : , Miként lehetne a hitelszövetkezetek keretén belül a mezőgazdasági szükségletek olcsó beszerzését biztosítani ?“ a közgyűlés rendelkezésre álló idejének rövidsége miatt az intéző-bizottság ez alkalommal nem találta kivihetőnek. A vetésforgókról. Lapunk megelőző számában a gazdasági rendszerek ismertetésénél említést tettem már rövidesen arról, hogy bármily kezelési rendszert alkalmazzunk is gazdálkodásunkban, szükséges lesz, miszerint termelendő növényeinket az adott viszonyok között nemcsak, hogy jól összeválasszuk ; de azok termelésénél helyes sorrendet állapítsunk meg. E sorrendet, melyszerint kiválasztott növényeinket termeljük egymásután, olyformán, hogy bizonyos számú évek elteltével a megállapított sorrend újból ismétlődjék, nevezzük jó magyarsággal vetésforgónak. A vetésforgónak felállítása, hogy mily fontos, lényeges dolog egy gazdaságban, kivált napjainkban, azt hiszem, hogy felesleges is bővebben fejtegetnem, mindazonáltal igyekezni fogok e közlemény keretén belül azok felállításának, majd alkalmazásának nagy szükségességére reá térni, azok beállításának nagy horderejére reá mutatni. Egy birtokos, — vagy tisztviselő, — de akár egy kereskedő vagy iparosnak is, kinek birtoka van s ki rendszeresen kíván gazdálkodni, kívánatos, hogy meglevő, bárha kis földecskéjére is, megfelelő vetésforgót állítson be. Szükséges ennek alkalmazása manapság már nemcsak a gyengébb minőségű, a folytonos termelés következtében, jórészt kimerült talajokon; de nem kevésbbé okadatolt ennek a használata, az; alföld nagy kiterjedésű rónáin ; melyek rendszeresebb gazdálkodását illetőleg, az utóbbi időben az országos szaklapokban már nemcsak, hogy sok szó esett, de egyik egyetemi tanárunk már évekkel ezelőtt nagy tudományosság s mély alapossággal megirt közleményeiben eléggé reá is mutatott, épp a vetésforgók hiánya s az ebből kifolyólagos rendszertelen egyoldalú gazdálkodás következtében beálló talaj kimerülésre, illetve a kimerülésnek sajnos következményeire. Ha a talajtőkét a folytonos növénytermelés által kevesbítjük, akkor végre talajunk elszegényedik s termést nem ad. A tanulság ebből az, hogy ésszerűen kell gazdálkodnunk s a talaj erejét kímélnünk, ez pedig csak jó műveléssel, trágyázással s a növényeknek bizonyos rendszerben való egymásutáni vetésével, vagyis megfelelő vetésforgók falállitásával érhetjük el; mi a gazdasági növényeknek váltakozva való növésén alapszik, olyképen, ha a talajerőt kímélő, ha mélyen és sekélyen gyökerező növényeket, ha gabonaféléket s takarmány- növényeket egymással felváltva termelünk. E változatos sorrend — több oldalú termelés — szükséges nemcsak a gazdasági rendszereknél már fel- | hozott jövedelem állandósítás szempontjából, de elte- I kintve egyelőre minden más körülménytől, indokolttá teszi ezt ama körülmény is, hogy ha az egyik növény termelése az egyik évben kevésbbé vagy egyáltalán 1 nem sikerül, ott van helyette a másik, melynek sikeSl Jói László óra- ás álszer íizletáí folyó évi április hó Id-én a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezem ét. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda. 78 52—3
