Gazdák Lapja, 1906. április (5. évfolyam, 14–17. szám)

1906-04-06 / 14. szám

ánilr. 6. GAZDÁK LAPJA 3-ik eldal. hér ramelslohi és a sárga hittfeldi tyúkoktól nevelik. A fődolog az ily tenyésztésnél az. hogy erre a célra a gyorsan fejlődő és könnyen tollasodó kisebb fajtá­kat válasszuk. A mi közönséges tyúkjaink e célra megfelelnek, de a húsát finomítani kell kis fajta, finom husu (p. o. francia fajú keresztezéssel és vidékenként egyöntetű színre is törekedni. Hogy a téli tojás lerakás előmozditassék, a tyú­kok a telepeken nem fűtött, hanem fából vagy desz­kából épített és kátrány papírral bevont ólakban van­nak elhelyezve, melyek egyik végében a háló és tojó fülke van dupla deszkafallal elkerítve, a világos ab­lakokkal ellátott többi rész pedig a tyúkok kaparó helye; ebben van egy szalmás íótrágya domb és j tiszta szalma is, ahová a tyúkoknak a mag eleséget szólják, igy a tyúkot mozgásra kényszerítve a tojás termékenyítést is elősegítik. Az állatok reggel lágy eleséget kapnak főtt burgonyából, vagy annak héjá­ból, répából, korpából, törött tojás, vagy csiga héjból összeállítva, melyhez hetenkint 3-szor szárított ten­geri hal lisztet kevernek. Ezen lágy eleséget reggel kapják ; azután egy óra múlva a szalma közé szórva kevés kender és cirok magot, délben ugyancsak a szalma közé szórva kapnak zab, napraforgó és cirok­mag keveréket; etetve tehát naponkint tulajdonképen csak kétszer lesznek. A tojás lerakást fészek csap­dával ellenőrzik a telepeken, melyből a t', uk ha meg­tojt, ki nem jöhet, mig ki nem lesz engedve ; igy a to­jás nem hűlhet ki annyira, hogy annak csira képes­sége veszélyeztetve lenne a hideg miatt. A kis gaz­dák a tyúkokat vagy az istállóban tartják, vagy az istálló mellé épített faólban, melybe a meleget az istállóból egy cement, vagy cserép, esetleg ócska vas­cső segítségével vezetik be, a faól azonban szintón oly nagy és világos, hogy abban a tyuk kaparhat, te- j hát a szükséges mozgást végezheti. A csibék a telepeken és oly falvakban, melyek­ben ez szövetkezeti alapon van szervezve, keltő gé­pekkel lesznek keltetve, oly falvakban pedig, hol ez nem szövetkezeti utón történik, részben pulykák, rész­ben kotlók s részben bérfizetés mellett keltő géppel történik. A tyúkot és pulykát azonban rendszerint kétszer egymásután ültetik meg ; a csibéket azonban nem tyuk vagy pulykával, hanem mesterségesen neve­lik a nevelő szobában. A nevelő szobákba, melyek padlózott alja homokkal hintetik be, egy, a mi búbos kemencénkhöz hasonló négyszögletes, kívülről fűt­hető kályha van elhelyezve, melyben felülről lefelé ti—7 vajat van, minden vajaihoz lVa méter hosszú 30—40 cmter széles, vékony drót pálcákkal ellátott ketrec van illeszte és valamenyi ketrec előtt az etető és itató vályú van elhelyezve. Egy-egy ketrecbe az egy idős, egy korú csibék jönnek, és pedig a legfelső ketrecbe a legfiatalabbak, azután mindig a legidőseb­bek, úgy, hogy az egy huzamban a napoutai keltetés­nél az egyhetes csirkék már a padlóra kerülnek. Minden egy-egy hetes csibék a nevelő szobában levő külön udvarocskába záratnak, a mely drót hálóval van egymástól elkülönítve, mindcu egyes drót háló kö­ntösnél pedig háló helyül egy kis faláda van, mely vastagon van tőzeggel behintve, a faláda eleje pedig flanell függönnyel van eltakarva s igy a kis állatok­nak mindig meg van a kellő melegségük A ketrecek­ből a padlói a lekerülő csibék mindig a kályhához! kö­zel levő udvarocskába lesznek elhelyezve, egy héttel azután pedig mindig tovább kerülnek, úgy, hogy 7 hetes korukban már az ajtó mellett levő ketrecbe jut­nak piac érett állapotban. Telepeken a csirkéket fűtött helyiségben nevelik ugyan, de légfűtése» nevelő gépekben. A csirkéket minden két órában lefölözött tejjel kevert zab, árpa és kukorica darával etetik, melyhez a gyors tollaso- dás előmozdítására és csont fejlődés végett kevés hal­lisztet és törött tojás héjat vegyítenek; vannak tele­pek, hol a csirkéket már 14 napos korukban mester­séges utón kezdik tömni és 4 hétig igy tömve mint kész hízott árut adják a piacra. Akárhány falusi családot láttu ?k, mely a város­ban tanuló gyermekeinek összes tanittatási és ellátási költségeit a téli csibe nevelés jövedelméből fedezi. A falusi gazdák a csibe tenyésztés és neveléssel már április hó végén azonban felhagynak és a mezei mun­kát látják el, ez tehát náluk kizárólag téli ke­nyér kereseti foglalkozás csak. Kérdem most már gazda társaimat, hogy az anyagi jólét előmozdítására értékesítő piacok szerzése és az értékesítésnek szö­vetkezeti alapon való szervezése mellett miért ne le­hetne ezt nálunk is megtenni és a szegény emberek­nek kenyeret adni, hisz ezzel ipari növény termesz­tésnél p. o. kender és ciroknál a magvakat kitünően tudnánk értékesíteni. Szathmáry Miklós. Egy figyelemre méltó tűzoltó készülék bemutatása. A tűz mindenkinek réme, legkivált annak, kinek vagyona van, kinek van pusztulni valója. — S ki van első sorban kitéve a tüzveszedelemnek, az a gazdag ember-e, kinek minden értéke páncélos bankokban, eléghetetien szekrényekben van elhelyezve, vagy a kisgazda, kit nehány óra alatt koldussá tehet egy pusz­tító tűzvész? Tagadhatatlan, hogy utóbbinál különösen nagy fontossággal bír a tűz elleni kellő védekezés, mert, bár a biztositó társaságok a teljes kockázatot nagy mér­tékben enyhítik, teljes kártérítést még sem nyújtanak ; rendkívül figyelemre méltó tehát a technikának minden lépése, mely a tűzvésznek elejét venni segít. Megbecsülhetetlen horderővel bírna tehát egy oly megfelelő áru készülék, mely a tűzvészt már keletke­zésében könnyűszerrel elfojtani segítene, s annál meg- becsülhetetlenebb lenne ez az eszköz, ha kikerülhetővé tenné a rendes tűz oltás körű! a nagy tömegű viz ál­tal okozott, sokszor a tűznél is nagyobb mértékű kárt. A sajtó újabb időben egy szenzációs hatású ilyen készülékről adott hirt. Hatásában oly meglepőnek tün­tették fel, hogy a figyelmet tág körben felkeltette. Ez az eszköz, az úgynevezett Minimax, egy 3 kg. súlyú, 6 liter ürtartalmu cukor süveg alakú vasedény, mely állandóan töltve van. Tűz esetén ha működésbe hozzák, egy állandó vékony folyadék sugárt lövel ki magából, mely 12—14 méter távolságból is bámulatos hatással oltja el a tüzet. Természetes, hogy egy égő falu eloltására nem elég ez az eszköz, de hordereje annál nagyobb oly 1. Joó László óra- és ékszer íiz 52—3 ■■ folyó évi április hó 15-én a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom