Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)
1906-03-30 / 13. szám
márc. 30. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. gendő védekezés a férgek ellen. Ezzel még gyümölcsfáink és gyümölcstermésünk a gyürü’nemyó, gyapjas pille hernyói, az araszolok, a kéreg- és púpos szú, a farágó hernyók, a levél, vér- és pajzstetvek, az alma eszelény, almamoly, barackmoly, a külömböző, gombák, mohosodás stb. ellen biztosítva nem lesznek. Mindezen ellenségek ellen célszerű lesz: a) a fák törzsérek, vastagabb ágainak levakarása, olyanforma eszközzel, mint a minőt kenyérsütéskor a tészta- levakarására szoktak használni, vagy drótkefével. Ez meglehetős fárasztó munka, mert nem elég ám levakarni a fát, hanem a levakart elálló kéreghulladékot, melyben peték, bábok és kukacok vannak, meg is kell semmisíteni, azaz petroleumos vízbe, vagy tüzbe vetni, s végre szükséges a levakarás előtt a fatörzse körül ponyvát teríteni. b) Nagy haszna van a bemeszelésnekis, csakhogy a lágy vízben oltott meszet tiszta marhatrágyával, kevés homokkal és kénmájoldattal kell összekeverni s igy a napon néhány óráig erjedni hagyni. Ilyen keverékkel tavasszal és ősszel hasznos a fák törzsét, vastagabb ágait bemeszelni, mivel az ilyen be- meszelés nemcsak a gombát és mohát pusztítja el, hanem a fatörzsére lerakott tojásokat, gubókat és kukacokat is megöli, sőt a vegetációt is ingerli, élénkíti. c) A mesterséges kéreg arra szolgál, hogy a kéregszú, púpos szú, a farágó hernyók, vagy kukacok ne férkőzhessenek a la elevenéhez és abban kukacjáratokat ne készítsenek. A mesterséges kéreg ugyanaz, mint a fentebbi mészkeverék, csakhogy több lesz benne a homok s ezzel a törzset 2-szer meszeljük be, hogy valódi kemény kérget képezzen azon. Ez még arra is jó, hogy a lerakott petéket alázárja, nevezetesen, hogy ősszel a rügylikasztó bogár, tavasz- szal a bimbó likasztó bogár ki ne kelhessen alóla. d) Nem haszontalan a fogókötél alkalmazása sem. Ez abban áll, hogy a fe derekára, annak vastagabb ágaira szalmából, cseptiből, vagy rongyból kötelet fonunk s azt 2—3-szor a fa körül csavarjuk szorosan. Ez buvó helyül szolgál a fáról lejövő, vagy a földről felmászó férgek és kukacoknak, melyeket ekként elpusztíthatunk. Ilyenek az almamoly kukacai és petéi, de egyéb férgek is, a mik ott tanyáznak. c) E n y v g y ü r ü. Ez arra való, hogy az araszoló nőstényének útját állja, hogy a fára fel ne mehessen petéi lerakása végett. A hernyóenyvet disznózsír és repceolajból készítjük, a kettőt melegen összeolvasztva egy edényben, egy másik edényben hegedű gyantát és terpentint olvasztunk fel s a két folyadékot összekeverve addig melegítjük, amíg megsürüdik. Ezzel 3 ujjnyi széles gyűrűt kenünk a fa derekára, de nem közvetlenül, mert a carboltartalnm keverék ártana a fának, hanem elébb simán vastag papirt kötünk, s arra mázoljuk a ragadós folyadékot. Az araszoló nősténye, vagy más egyéb féreg ezen ragadós gyűrűn nem mehet fc-1 a fára, hanem rajta elpusztul. De mindezen védekezési módok mellett is megtörténhetik, hogy gyümölcsfáink eleinte sokat ígérő termésében vetett reménységünkben csalódunk, mert e tekintetben is nagyon sok függ a klimatikus és talajviszonyoktól, amik fölött abszolúte nem rendelkezhetünk, mint ezt a közel múlt években is tapasztalhattuk. Ami különösen városi kertjeinket illeti, melyeket épületek környékezvén, a levegő szabad mozgását gátolják, s igy a nyári fülledt levegőben magas koronáju gyümölcsfáink a férgek légióinak valóságos eldorádót képeznek, melyekkel szemben csaknem tehetetlenek vagyunk, ezért célszerűbb házi kertjeinkben törpe fákat ültetni, miknek kezelése könnyebb. Sokan azt a hibát is elkövetik, hogy az oltványokat nem biztos helyről veszik, vagy elkésve, rossz helyen, kötött talajban frissen vájt, szűk gödörbe ültetik és nem locsolják, ezért a csemete lassan fejlődik és későre válik termővé, ha ugyan válik. Veteranus, A baromfi tenyésztés, az ipari növény termesztés és ezzel kapcsolatban a mező gazdaság szolgálatában. II. Ha Drezdában a baromfi hizlaló nagy telepen belépünk a leányok helyiségébe, látjuk a Nagy-Kani- zsa vidékéről való 15—20 éves magyar leány sereget és elbámulunk, hogy minő ügyességgel és gyorsasággal koppasztják ezek szárazon, külön külön csoportban egyik a fehér tollú, a másik a kendermagos tollú, hazánkból származó, a telepen feljavított és ott leölt baromfiakat A telep tulajdonosa állítja, hogy nincs párja a baromi és termékei értékesítésénél szükséges munkához ügyességben, tanulékonyságban, a magyar munkásnak és igénytelenebb is, mint a külföldi, azért hozatja e munkásnőket az országból, A koppasztó helyiségből kilépve nézzük a temérdek 3—4000 darabra menő lúd sereget, mi önhizlalásra van befogva egyszerű elkerített udvarokban, ezek számára az eső és vihar el- ien egyszerű rövid, félig fedett félszerek vannak, és az a háló helyük is a ludaknak; a háló helyre a szomszéd birtokosok a szalmát ingyen viszik, és azt trágyában kapják vissza, ez tehát mindkét félre jő üzlet. Á lúd telepen azonban sajnos, már nem a magyar, hanem az orosz ludé az elsőbbség, mert az orosz lúd jóval nagyobb és hizékonyabb a mi kis testű hazai ludunknál, s ezt nem csak itt a tulajdonostól halljuk, hanem úgy Berlin, mint a többi nagyobb piacokon és hizlaldákban is látjuk, hogy a német piacokon az orosz lúd viszi el előlünk a pálmát. Az orosz hídban, mint az Oroszország különböző vidékein látható, és egyes tájfajokból megítélhető, — van első sorban toulousi, aztán az úgynevezett ,.Höcker“ faj, azután pomerániai és egyes vidékeken van ezenkívül benne olasz, s emdeni vér is a fajban és e sok fajta vérvegyülékböl állott elő a nagy testű, könnyen hízó s legnagyobbrészt fehér tollú, s a szakemberek nyilatkozata szerint igen jó költő és jó tojó orosz lúd, mely e mellett még olcsó is. Ez okból elhibázottnak tartom az államnak azon intézkedését, hogy a kis testű hazai ludállomány keresztezését csakis az ismert rossz tojó és ezek közül is több fiatban tojást rakó emdeni luddal ajánlja és terjeszti, s ezzel kívánja egyedül javíttatni nagyobb testűvé, a hazai Ind állományt. A kizárólag emdenivel való keresztezések, mint ott láttuk, első keresztezésben nem fogják sem test sem jóságban az orosz ludat megközeíitni, ha pedig több lesz benne az emdeni vér s az állat nagyobb lesz, lél. Joó László óra- is ilszer ílzlstif folyó évi április hó 15-én a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda. 78 52—3
