Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)
1906-03-16 / 11. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA márc, 16. Fogyasztási szövetkezetünk. A fogyasztási szövetkezet nagyhorderejű céljával, jelentőségével már már az utolsó község legegyszerűbb lakói is tisztában vannak, s természetesen annál fontosabb e kérdés a gazdaközönségre, mentül jobban sulyosodik a gazdasági helyzet. A direkt beszerzés előnyei is megsokszorosodnak, mihelyt nagyobb keretek közt lehet azt terjeszteni. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület évek óta felszínen tartja e kérdést s sajnos, hogy azt mindeddig megoldania nem sikerült. Az a terv látszott még legcélszerűbbnek, hogy aránylag kevesebb számú taggal is bejegyeztetendő a szövetkezet cége s bejegyzés után legyenek fejlesztendők annak arányai. F. hó 14-ére volt is egy ily alakuló gyűlés tervezve, azonban a jelenvoltak mégsem találták a jegyzést elegendőnek arra, hogy egy nagyobb arányú akció kiinduló pontja legyen, s igy elhatározták, hogy újabb ülésen fogják az alakulást megejteni, addig pedig továbbszer- vezkedéssel nagyobb számú üzletrészvény lesz gyűjtendő. E tárgy igy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 20-iki igazgató választmányi ülése elé kerül ismét, honnan egy kiküldendő bizottság hivatása lesz a részjegyek tömegesebb jegyzése érdekében akciót kifejteni és pedig úgy, hogy az alakuló gyülés mielőbb, minden esetre még a tavasz folyamán megtartható legyen, tekintve, hogy ez a legalkalmasabb idő egy oly szövetkezet megindítására, mely az épp ez időben tömeges gazdasági cikk szükségletek olcsó beszerzésének közvetítését eszközölni van hivatva. Poszvék. A baromfi tenyésztés az ipari növény termesztés és ezzel kapcsolatban a mezőgazdaság szolgálatában. ígéretet tettem a múlt alkalommal, hogy elvezetem gazdatársaimat egy kis körútra, -— a baromfi tenyésztési kultúrának e téren a legmagasabb fokán álló és ott a mezőgazdasággal kapcsolatban iparszerüleg űzött hazájába, az egyesült államokba; de mielőtt elhagynánk ezt a vén Európát, nézzünk először körül a szomszéd nyugati kultür államokban, mit látunk ott e téren. A mi első fogyasztó piacunk a szomszédos Ausztria lévén, — itt állunk meg tehát rövid időre először, mert arról, sajnos, statisztikával nem rendelkezünk, hogy mit szállítunk mi oda tojást, élő és levágott baromfit és egyéb ily terméket; itt tehát csakis a vasúti forgalom megfigyelésére fvagyunk utalva ; nézzünk szét tehát legelőször is egy kissé Bécsben, aztán menjünk Ausztria több nagyobb ipari forgalommal birő városainak piacaira és tanulmányozzuk, hogy hogyan s mily módszerrel szipolyoz ki bennünket a szomszéd osztrák sógor a baromfi tenyésztésből is. Waggon szám látjuk Bécsben a tojást jönni Magyarországból, mert hát itt a tojás börze, itt adják, veszik, jegyzik az árakat a német, az angol s egyéb külföldi piacra, honnét a magyar tojás többnyire mint osztrák áru nyer elhelyezést; azt kérdi kedves olvasóm, hogy hát kikezek, akik ezt csinálják? hát biz ezek a jó urak többnyire itt nálunk Magyarországon kicsiben kereskedni kezdett, aztán megtollasodott s ismét sajnos, a kormány és a főváros mulasztásai következtében Bécsben centralizálódott tojás 'börze miatt oda vándorolt élelmes izraelita polgártársaink, kik mindenből hasznot tudnak maguknak okos számítással teremteni; ez is egy jövedelmi forrás tehát, melyet az országból osztrák sógorok visznek el az orrunk elől, mert azt az osztályozást, gyűjtést, stb. ezzel járó munkát mi is megcsinálhatnánk a mi munkásainkkal és egy központi olcsó szervezési költséggel létesítendő szövetkezettel. Most jön a baromfi: ezt az országból Ausztria többnyire élő és sovány állapotban importálja s ezt azután az aratás után ami megszorult gazdáinktól jó olcsón összevásárolt terményekkel feljavítja és igy részben ott piacra bocsátja, részben külföldre, persze megfelelő haszonnal továbbítja ; ime hogy adunk mi magunk idegen munkás kezeknek kenyeret, amit mi itthon — terményeinket is jobban értékesítve és a felhizlalás, vagy javításért a hasznot is magunknak megtartva, szépen megcsinálnánk akár szövetkezeti, akár egyesületi alapon is. Hasonlóan vagyunk egyéb baromfi termékeinkkel is; p. u. a Lévavidékén Bars megyében hizlalt ludak- tól nyert májakkal és tollal. Feltűnhetett már több gazdatársanmak, hogy egy gazdasági szak, és több napilapban már több év óta olvashatjuk azt a hirdetést, hogy híres cseh ágy tollat ajánl megvételre egy élelmes osztrák izraelita polgártárs ; utánna járván a dolognak, kisült, hogy biz annyi köze van annak a tolinak a cseh illetőséghez, mint Makónak Jeruzsálemhez, — mert biz az a toll nagyrészt a mi ludjaink és részben galíciai ludak termékéből származik, mintha bizony annak a cseh ludnak puhább és szebb tolla volna, mint a magyar ludnak és melegebbet adna, mint a magyar lúd tolla ; igy tünteti föl s ezt az értelmet adja neki a tisztelt osztrák polgártárs, szóval szugge- rálni kíván az atyafi, és mint látszik, eredménnyel űzi és becsapja a magyart, mert ha üzletet nem csinált volna már meglehetőseket, ily hosszú időn át magyar lapokba aligha hirdetné az ő híres cseh ágy tollát; hát Állami és egyesületi aranyéremmel kitüntetett törzsektől származó fehér orpingtonoktól, továbbá kiváló finom husu elsőrendű fehér aylesburgi kacsáktól keltető tojások darabonkint 1 kor., valamint Veszprémben, Budapesten, Pancsován és Belgrádban első dijakkal kitüntetett kendermagos Plimutok keltető tojásai darabonként 50 fillérért kaphatók. — Fajtisztaságért jót-állás. — Vitkay Imréné Budapest, III. kér. Vihar-utca Korócky-villa. 364 10—5. Legjobb varrógépé kaphatók WERTHEIIVIER reszlsifizetésrs LIP0TNÄL Szatmäron, Kazinci-utca i7. sz , a Zárdával szambasi
