Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-02 / 5. szám
GAZDÁK LAPJA február 2 4-ik oldal : A börvelyi kendergyár ügyében elhatározta az ülés, hogy körlevélben hivja fel termelésre a gazdák közül azokat, kik még nem jelentkeztek termelésre. A batizi legelőre a jószág beváltásának feltételei ugyanazok maradnak, mint a múlt évben. Tudomásul vette az ülés a titkár jelentését, mely szerint a biróság dr. Lengyel Alajosnak múlt évben elhullott csikója miatti keresetét elutasította. A szokásos szatmári tavaszi bikavásár határidejéül műre. 6-ika tűzetett ki, míg a tavaszi rendes közgyűlés ideje máre, ‘21-ére. A közgyűlés tárgyai is inegállapittattak s felvétetett a tárgysorozatba Rázsó Imre magyaróvári gazd. akadémiai tanár előadása a műtrágyázásról. Ezután uj tagokul felvétettek Ujfalussy Lajos (Pusztaiak), Leitner Bertalan urad. kasznár (Vadaspuszta), Winter György földbirtokos (Kr.-Bóltek) rendes tagok és Tuba Ferenc gazdálkodó (Jánk) évdijas tag. Ellenben töröltettek elhalálozás folytán Sz. Szal- kay Zoltán (Mátészalka) rendes és Rác István (Mátészalka) évdijas tag; kilépés folytán Ardelean Vazul (Vetés), Kollonay László (iánk) és Beukö Füiöp (Ki- rálydaróc) rendes, és 30 évdijas tag, összesen 10 K hátralékkal; a többi hátralékok erélyes behajtását az ülés elhatározta. — A tagok létszáma eszerint marad : 66 alapitó, 258 rendes, 247 évdijas, összesen 571. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén az elnök az ülést berekesztette. Az ezüst-szőrmenyúl. — Irta: Mahler Károly. — A szőrmeáru kereskedelemben manapság nagy szerepet játszik a nyúl bőre, illetve gereznája. Millió és millió gerezna talál a szőrmeáru kereskedelemben értékesítést. De a legtöbb nyulbőr tulajdonképpeni felhasználása előtt sok kézen megy keresztül, inig hasznavehető lesz. Mindazon munkák felsorolását, melyek a nyers nyuibőrt feldolgozható gerezna állapotába hozzák, e helyen nem tartom szükségesnek felsorolni. Egy fajta nyúl gereznájának azonban a kidolgozás valamennyi fázisain nem kell keresztül menni, hogy a kereskedelemben használható legyen. Ez a bőr természetes állapotban lesz felhasználva, azaz úgy, mint viselője : az ezüst nyúl szállítja. Joggal nevezhetjük tehát az ezüst-nyulat a tulajdonképeni szörme- nyulnak. Az ezüst-nyul kistestü nyulak fajtájához tartozik. Súlya kifejlett állapotban sem több 3~3V2 kilónál. Teste rövid és zömök, de a formák arányossága azért nem vészit. Bátran mondhatjuk, hogy tetszetős küllemű, kedves állat. A him feje gömbölyded, a nőstényé hosz- szas. Rövid füleinek egyenesen fölállóknak kell lenniük, 10 címnél hosszabb fülek már a küllem rovására mennek. Minél rövidebb az ezüst-nyul füle, annál kecsesebb alakú az állat. Nagy sötét szemei kissé előre állók. Kiuézésük és színük érett fekete cseresznyéhez hasonlít, miért is cseresznye szeműnek mondják. Lábai finom izomzatúnk. Szőrzete sűrű, különösen a hátrészek sűrűn gyapjasak. A gerezna színezete szerint különböző szinegy- ségre osztatnak. így vannak szürke, barna, sárga, fa- ! kő és kék ezüst-nyulak. Legelterjedtebb és legkeresettebb a szürke, miért | is, ha ezüst-nyulról van szó, mindenki csak a szürkét | gondolja. " Ezt a szint ismét három osztályba sorozzuk : világos, közép és sötétszürkére. A szürkének alapszíne tulajdonképen kékes fekete; ez a színezet nem csak az alsó gyapjas szőrmére terjed ki, hanem a felső fedő szőr, az u. n. koronaszőr alsórésze is ugyanilyen szinü. Az ezüst színezet megkülönböztetését az által nyeri, hogy a koronaszőrök felső végei fehérek, vagy feketék. E két színnek összhangzó, együttes finom keverékünek kell lenni. Ha több a fehér koronaszőr, mint a fekete, akkor az ezáltal elért eziistsziu harmatszerü kinézést nyer és az ilyen állatok a világos ezüst színűek. Habár ezen színezésnél a fehér korouaszőr dominál, még sem szabad annak túlságosan dúsnak lenni. A világos ezüst nyúlnak ellentéte a sötét ezüst; ennél a koronaszőrök kétharmadát a fekete színnek kei! képezni. E kettő közötti szia a középsziirke, s ennél a fekete és fehér koronaszöröknek egyenlő mennyiségben kell az egész testen felosztva lenni. A barna ezüst nyúlnál az alapgyapju acélszí!rke, a koronaszőrök alul világos, felül sötétebb barnák, mig a végei ezüst színbe átmenők. A sárga ezüst nyúl alapszíne szép aranysárga, és ezen az ezüst szinti korona szőrök nagyon előnyös szinhatást idéznek elő. A szürke szili mellett ez az ezüst nyúlnak legszebb szinvegyüléke. Csakhogy ilyen színtiszta állatok ma még nagyon ritkán találhatók. A fakó színűek alapszíne világos sárga, majdnem fehér és ezen a szürke koronaszőrök csak tökéletlenül vannak kifejlődve, miért is az állatoknak elmosódott határozatlan színük van, do gereznájuk már kevésbbé értékes. Kék ezüst nyúlnál az alapszín acélkék s ilyennek kell a koronaszöröknek is lenni. Az ezüst nyúl tenyésztése annyiból mondható könnyűnek, mert az anyák majdnem kivétel nélkül mind jó tenyészállatok, átlag 5—8-at kölykeznek. Az anyák fiókáikat gondosan nevelik, s ritka esetben szükséges ezekhez dajkanyulat tartani. Legfeljebb olyankor szükséges, mikor nagyon is dús az áldás. A többi nyulfajtáknál szokásos eljárást, hogy t. i. a gyeuge fiókák a fészekből eltávolíttatnak, az ezüst nyúlnál nem ajánlatos követni, mivel néha a leggyengébb állatok a legszebb ezüst színűvé válnak. Az ezüst nyúl tenyésztőnek tehát arra kel! törekedni, hogy az összes fiókákat fölnevelje. Közvetlen az ellés után csak a kis nyomorékokat, vagy az olyan fiókákat szabad elpusztítani, melyeknek orrán, hátukon, vagy lábukon fehér foltok mutatkoznak. Fajtiszta szülőktől ugyan ritkán származnak ilyen utódok, hogy ha azonban mégis előfordul, az a kölykek hussziuü foltjain könnyen konstatálható. Az ezüst színezet meghatározása ilyenkor még lehetetlen, ez csak 4—5 hónapos korában ítélhető meg. Ezen körülmény az ezüst nyúl tenyésztést kissé hosszadalmassá teszi ugyan, da ez ne riasszon vissza senkit, mert tenyésztésük különben nagyon érdekes. Naponta uj meglepetéseket hoz ; a tenyésztő naponta uj kérdések, uj talányok előtt áll. Ebben minden esetre hatalmas inger rejlik s folyton újabb kísérletekre, újabb experimentumokra serkenti. Az ezüst-nyul világra jötte után tiszta fekete s kezdetben egész csupasz. De már néhány nap után szép fekete, sima, bársonyszerü köntöst kap. Ilyen színben hagyja el három hét után a fészkét. További 2—3 hét után kezd színesedni, fején, lábán és hasán világos pontok látszanak, melyek napról napra nagyobbodnak és szaporodnak, hogy a fekete bunda úgy néz ki, mintha foltozva volna. Négy-öt hónap letelte után a szőrzet kiszinesedése befejeződött. Egyes esetekben
