Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)

1906-01-05 / 1. szám

10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. január 5. Legjobb és legolcsóbb fedél Gazdasági épüle­tekre is alkalmas. / Sem szeget, / C) sem /ä 'V >■ i 'V &> kíván. O o kötő-anyagot nem :<őy./ V ^ Felvilá­<pV^/vgositással o » ei/ szoigá] a Szatm árme­gyei Gazdasági Egylet titkári hivatala, vagy Fogarassy Sándor Szatmáron. 52—21 SD Se- jeiailoxeranals eddigi kísérletek szerint ellentálló sima és gyökeres szőlő vessző, fás és zöld oltványok kaphatók Szűcs Sándor és fia cégnél 315 Bihardiószeg. Árjegyzék ingyen! 30—14 Gazdasági cikkeket, Fei hívás hirdetésre. Az a tömeges felkarolás, melylyel a „Gazdák Lapjának“ hirdetési rovatát mindinkább igénybe ve­szik, hirdetési tarifánk olyan módosítását tette szük­ségessé, hogy az könnyen kezelhető legyen, s ameny- nyiben eddigi szokásunkhoz híven minden alku kizá­rásával csakis szabott hirdetési árakkal dolgozunk, ez által díjszámításunk a t. hirdető közönség részére is áttekinthető legyen. E módosítással kapcsolatban tarifánkat különö­sen az állandóbb hirdetésekre mélyen leszállítottuk. így a „Gazdák Lapja“, mely állandóan 1000 példány körül Szatmáron megjelenő köz- és mező- gazdasági heti lap, mint a vármegye legtekintélye­sebb gazdasági, szövetkezeti és sport testületéinek hivatalos közlönye, a vidék legelterjedtebb lapja, leg­számottevőbb földbirtokosaink s gazdáink kezébe eljut, igy gazdák kezébe szánt hirdetések feladására nemcsak legalkalmasabb, de alkut kizáró tarifájánál fogva egyút­tal legkényelmesebb, sőt számos előnye mellett különö­sen módosult tarifája után a legolcsóbb hirdető is. Az érvényben levő hirdetési árak a következők : Oldal jj- nagy-lj 1 | 3 | 5 10 20 30 40 szer i k ö z lé s m e i lett Egész évre kor. ság Il­ii k 0 r c . n a í 1 12 1 32 i 50 90 160 230 280 320 V* 6.40 17 | 26 48 90 120 150 170 1/4 II 3.40 1 9 14 26 48 62 80 90 Vs 2— 5 8 14 26 34 44 58 Vlö II 1.201 3 4.40 8 14 18 24 20 Elhelyezésrevonatkozó kikötések kölcsönös megegyezés szerint. Hirdetési dijak ismert kezekből támpéldány beküldése után is fizethetők, vagy megegyezés szerint. Apró hirdetések garmond betűkkel szavanként 4 fillérért közöltéinek. Minden hirdetés első szava kö­vér betűkkel lesz szedve. További kövér betűkkel sze­dendő szavak dija kétszeres. Apró hirdetések dija akár . levélbélyegekben előre beküldendő. Hirdetési ajánlatok és pénzek cimzendők : A „GAZDÁK LAPJA“ 229 52—45 kiadóhivatalának Szatmár, Verbőcí-utca 5. sz különösen gépeket, eszközöket, vetőmagvakat, rózgálieot, műtrágyafólóket, zsákokat stb. stb. | az Egylet tagjai részére nagy előnynyel szerez be a Szatm&rmegyei Gazd Egyesület titkári hiva­tala. A tagok részére a legmesszebb menő enged­mények varrnak felajánlva. 52—39 Felhívás kendertenneSásre. A Börvelyen létesülő kendergyár részére a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága előjegy­zésbe vesz kenderterületeket. A kendert termelni szán­dékozó gazdák jelentkezzenek az egyesület titkárságá­nál, mely úgy a kendertermelésre, mint a kender ela- : dására, illetve beváltására nézve felvilágosításokkal : szolgál. A kendertermelés jövedelmezősége (lásd az alábbi : példát) a mellett bizonyít, hogy a termelés első sorban : a gazda érdeke ! Termeljünk minél nagyobb területen kendert és biztosítsuk az által megyénknek a kendergyárat, mely ■ lehetővé teszi, hogy a jövőben termelendő kenderért jövedelmező árat kapjunk ! Példa a kenderíermelés jövedelmezőségére: N. 0. bérleti gazdasága 3 éven át 50—50 k. hol­don termelt kendert. Elvetett egy-egy holdra 45 kgr.. magot, melyet az első évben 100 kgr.-ként 65.— ko­ronával vett, a második és harmadik években azonban : saját termesztésű magot, mely csak 25.— kor.-ba ke­rült 100 kgr.-ként. A vetőmag tehát átlag 38.— K-ba ! került. Termett az első évben átlag egy k. holdon 45 mázsa, a második évben 38, és a harmadik évben 51 mázsa, azaz átiag 4470 kgr. A kender eladatott 4 kor. 60 fillérrel, vasútállo­máson berakva; ebből leszámítva a vasútra szállítás- . költségeit, maradt tisztán 4 kor. 30 fillér; azaz egy i k. hold termése után 192 kor. 21 fül. Meg kell jegyeznünk, hogy kétszer szántott és í trágyázott földet használt a gazdaság. 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom