Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)

1906-01-19 / 3. szám

GAZDÁK LAPJA 11 -ik odal. január 19. Legjobb és sassc* legolcsóbb fedél Gazdasági épüle tekre is alkalmas Sem szeget, sem kötő-anyagot nem ki ván. Feivila­o o $> <?'/ .. , C? Ä>L°/Vgoslta?sa ^ ^ szolgai a & o ZfJv Szatm4rme; ^ ^ ^ / S7Q]- Gazdasági $ *§?/ Egylet titkári ® <£p / hivatala, vagy ^ Fogarassy Sándor O / mérnök ur Szatmáron. 7 285 52—21 A. Philoxeranak eddigi kísérletek szerint ellentálló sima és gyökeres szőlő vessző, fás és zöld oltványok kaphatók Szűcs Sándor ésfiacégnél 315 Bihardiószeg. Árjegyzék ingyen ! 30—14 Saláig Gazdasági cikkeket, Felhívás hirdetésre. Az a tömeges felkarolás, melylyel a „Gazdák Lapjának“ hirdetési rovatát mindinkább igénybe ve­szik, hirdetési tarifánk olyan módosítását tette szük­ségessé, hogy az könnyen kezelhető legyen, s ámen : nyiben eddigi szokásunkhoz híven minden alku kizá­rásával csakis szabott hirdetési árakkal dolgozunk, ez által díjszámításunk a t. hirdető közönség részére is áttekinthető legyen. E módosítással kapcsolatban tarifánkat különö­sen az állandóbb hirdetésekre mélyen leszállítottuk. így a „Gazdák Lapja“, mely állandóan IOOO példány körül Szatmáron megjelenő köz- és mező­gazdasági heti lap, mint a vármegye legtekintélye­sebb gazdasági, szövetkezeti és sport testületéinek hivatalos közlönye, a vidék legelterjedtebb lapja, leg­számottevőbb földbirtokosaink s gazdáink kezébe eljut, igy gazdák kezébe szánt hirdetések feladására nemcsak legalkalmasabb, de alkut kizáró tarifájánál fogva egyút­tal legkényelmesebb, sőt számos előnye mellett különö­sen módosult tarifája után a legolcsóbb hirdető is. Az érvényben levő hirdetési árak a következők: Oldal nagy­1 3 i 5 10 : 20 30 40 szer 1 k 6 z I é s m e 1 8 t t ;fcg6sz évre kor. ság k 0 r O n a 1 1 12 32 I 50 90 i 160 230 280 320 V* 6.40 17 i 26 48 i 90 120 150 170 1U 11 3.40 9 í 14 26 48 62 80 90 Vs 2.- 7ie lj 1.20 il 5 ! 8 14 26 34 44 58. 3 í 1 4.40 81 14 18 ' 24 1 28 Elhelyezésre vonatkozó kikötések kölcsönös megegyezés szerint. Hirdetési dijak ismert kezekből támpéldány beküldése után is fizethetők, vagy megegyezés szerint. Apró hirdetések garmond betűkkel szavanként 4 fillérért közöltéinek. Minden hirdetés első szava kö­vér betűkkel lesz szedve. További kövér betűkkel sze­dendő szavak dija kétszeres. Apró hirdetések dija akár levélbélyegekben előre beküldendő. Hirdetési ajánlatok és pénzek cimzendők : A„GAZDÁK LAPJA“ 229 52—45 kiadóhivatalának Szatmár, Verbőcí-utca 5. sz j különösen gépeket, eszközöket, vetőmagvakat, rózgálicot, műtrágyaféléket, zsákokat stb. stb. az Egylet tagjai részére nagy előnynyel szerez be a Szaímármegyei Gazd Egyesület titkári hiva­tala. A tagok részére a legmesszebb menő enged­mények vannak felajánlva. 52—39 Felhívás kendertermelésre. A Börvelyen létesülő kendergyár részére a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága előjegy­zésbe vesz kenderterületeket. A kendert termelni szán­dékozó gazdák jelentkezzenek az egyesület titkárságá- j nál, mely úgy a kendertermelésre, mint a kender ela­dására, illetve beváltására nézve felvilágosításokkal szolgál. A kendertermelés jövedelmezősége (lásd az alábbi példát) a mellett bizonyít, hogy a termelés első sorban ; a gazda érdeke ! Termeljünk minél nagyobb területen kendert és biztosítsuk az által megyénknek a kendergyárat, mely lehetővé teszi, hogy a jövőben termelendő kenderért jövedelmező árat kapjunk ! Példa a kendertermelés jövedelmezőségére: N. 0. bérleti gazdasága 3 éven át 50—50 k. hol­don termelt kendert. Elvetett egy-egy holdra 45 kgr. magot, melyet az első évben 100 kgr.-ként 65.-^- ko­ronával vett, a második és harmadik években azonban saját termesztésű magot, mely csak 25.— kor.-ba ke­rült 100 kgr.-ként. A vetőmag tehát átlag 38.— K-ba került. Termett az első évben átlag egy k. holdon 45 mázsa, a második évben 38, és a harmadik évben 51 mázsa, azaz átlag 4470 kgr. Á kender eladatott 4 kor. 60 fillérrel, vasútállo­máson berakva; ebből leszámítva a vasútra szállítás költségeit, maradt tisztán 4 kor. 30 fillér; azaz egy k. hold termése után 192 kor. 21 fill. Meg kell jegyeznünk, hogy kétszer szántott és trágyázott földet használt a gazdaság. 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom