Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-19 / 3. szám
GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. január 19. fajták tenyésztésére tanította a közönséget, a melyek ! minősége kielégíti a külföldi fogyasztó közönség igé- j nyét, E fajták között legelső az orpington, a mely fe- I hér lábú, fehér hasú, bőre, zsírja szintén hófehér, j Kormányunk azonban nemcsak rámutatott e fajtára, I hanem sok ezer koronát áldozott, hogy e fajta a köztenyésztésbe át is menjen és — hál a lelkes ; agitációnak — e fajtát általánosan tenyésztik és óri- j ási sikerrel használják a magyar fajta baromfi javitá- | Sára. Dacára annak, hogy hamburgi, liinunburgi, aragy stájer kappan specialitásokkal nem rendelkezünk s mégis oly nagy arányú kiviteli forgalmat tudtunk elérni, mennyivel többet tudnánk most tenni, a mikor kiváló, finom hus-áilatok állanak rendelkezésünkre. De még tovább megyek s azt kérdezem, hogy ha termelési és értékesítési szervezet nélkül tudtunk ily kedvező statisztikát elérni, mennyivel jövedelmezőbb lehet az országra nézve a b\vumfi tenyésztés fokozottabb mérvű és céltudatosabb üzése, ha a termelést és értékesítést egy, a modern követelményeknek megfelelően berendezett és szakszerűen vezetett vállalat veszi kezébe ? E cél biztos élérésének tudata győzött meg engem arról, hogy okvetlen szükség van egy ily baromfi tenyésztő és hizlaló telep létesítésére, melynek létesítése a „minden kezdet nehéz“ elvére való tekintet figyelembe vétele mellett ha kezdetben szükebb keretben is, később hivatva lenne nagyarányú vállalattá kifejlődni s országos baromfi értékesítési központtá átalakulni. Habár az igy tervezett vállalat létesülése ilyként a közvagyonosodás egy hatalmas emeltyűjének ígérkezik, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a vállalat önmagában véve alapítóira és fentartóira nézve felettébb rentablisnak ígérkezik. Mint a fentebb elmondottakból kitűnik, eddigi forgalmunk nagyrészt, hogy úgy mondjam, nyers áruból állott, csak alig néhány cégünk tudta áruját igazán piacképessé tenni, de az említett vállalat elsőrendű feladatává tűzte ki a legfinomabb minőséget termelni s egyöntetű árut hozni forgalomba. Habár tékát, mint már többször említettem, az eddigi primitiv eszközökkel dolgozva is, nem megvetendő foigalomra lehetett szert tenni és jövedelmet elérni, mégis sokkalta biztosabb a tervbe vett vállalat rentabilitása azzal, hogy csakis a legfinomabb áru előállítására lenne bazirozva, mert az egyöntetű, mindég egyforma árunak a legrövidebb idő alatt támad állandó és biztos vevő közönsége. Hogy én ez áliitásomat csak egy példával illusztráljam, elegendönak tartom Hartmann'és Conen szabadkai baromfikereskedö cégre hivatkozni, mint olyanra, a mely hasonló minőségű áruival ugy- szóiván egyedül tudott London piacain tért hódítani. Alakultak ugyan hazánk különböző vidékein hasonló célú társaságok, de nem tudtak prosperálni egyrészt a tőke hiánya, másrészt a telepek kisszerüsége miatt, de nagyban hozzájárult ehhez a vezetők hiányos szakértelme is. Éppen kisebbszerii vállalatok példáin okulva, egész más tendenciával és céltudatosabb vezetés mellett indulna meg a vállalat. Többektől hallottam ugyan már hangoztatni, hogy a létesítendő vállalat miért vonná célja körébe a tenyésztést is ? továbbá : vagy tenyésztek, vagy hizlalok stb. stb. E nyilatkozatoknak lehet ugyan figyelemre méltó bázisa, de ezen létesítendő vállalat fundamentuma sokkalta szilárdabb, mint a milyenre e nézetek alapítva vannak. Egy élet- | képes, jövedelmező vállalatnak bele kell kapcsolódnia a reális életbe s a gyakorlatban kell létfeltételét birnia. És ez a kapocs, a mely az eddig létesített e nemű vállalatoknál hiányzott, s a mely a vállalatot a gazdasági élethez hozzá köti, éppen a tenyésztés. Egy bizton működő, számitó és legelső minőségre dolgozó vállalatnak nem szabad arra várnia, hogy az a létesített beszedő állomás minő fajta állatot fog a központi hizlaldába beszállítani, hanem annak alkalmas módon magának kell irányítani a tenyész eljárást. És e célból van szükség a tenyésztelepre, mivel ez boldogulásának legfőbb kritériuma. Fentebb mondottam, hogy az orpington kitűnő husfajta s kiválóan alkalmas finom pecsenye áru előállításához, mondottam azt is, hogy a magyar földművelésügyi kormány e fajtát épen e tulajdonai miatt vette köztenyésztési akciójának alapjául s tiszteletreméltó buzgalommal terjeszti el az egész országban. E tenyésztési eljárás elterjedése azonban lassú és korlátolt, amikor azt látjuk, hogy a‘ kormány pl. egy községben 15—20 kakast oszt ki. Mi ez egy község néhány ezer darabból álló baromfi állományának megnemesitésére ? Ellenben a létesítendő vállalat kezében és céljának szolgálatában sokkalta hathatósabb a terjesztés, nagyobb lesz az eredmény. A tenyésztés szolgáltatná a kakasokat, a miket részben értékesítene, részben kisgazdáknak kiadna, a tenyészet szolgáltatná továbbá a tojásokat is, a miket részben értékesítene, részben keltetés céljából szintén kiadhatna. E végből keltető állomásokat tartan,i fenn. így teremtené meg az anyagot, igy vezetné a gazdaközönséget, hogy mint tenyészthet haszonnal, beszolgáltatván azt neki s rögtön beváltaná pénzértékben. Do hogy tervem az egyedüli, a mely célhoz vezet, mutatja, hogy a baromfikereskedelem az egész világon ekként fejlődött s ilyként dolgoznak a külföldi létesült szövetkezetek is. Mert eme beszedő állomások képezik a magvát a jovöben alakulandó szövetkezeteknek, a melynek központja a létesítendő anyatelep lesz, s a melyeknek szervezete ugyan olyan kell hogy legyen, mint magáé az anyateiepé. Éz lebeg a szemem előtt, ezek utján szeretnék a baromfitenyésztő közönségnek köz és magán gazdaságilag hasznot és előnyöket nyújtani, úgy, hogy e mellett a létesítendő vállalat is megtalálja számadását. A mesterséges trágyaféiék elhintésének ideje. A mesterséges trágjmféleket, a chilisalétrom kivételével, a vetés előtt kell elhinteni. A mesterséges trágyafélék elhintésének idejére vonatkozólag megjegyezzük, hogy figyelembe kell venni a trágyázandó növényt és az elszórandó műtrágya oldhatóságát. Az elszórandó műtrágya oldhatóságát figyelembe véve a trágya elhintése és a vetés ideje között annál rövidebb időköz legyen, minél nagyobb ezen trágya- féle oldhatósága. Éttől eitérőleg a szuperfoszfáínak ez elszórása a tavasziak alá nálunk sok helyütt kedvezőbbnek mutatkozott ősszel. A késő ősszel az őszi szántásra elszórt szuper foszfát jobban osztódik el, a foszforsav mélyebbre ha tol, mint ha csak tavasszal szórjuk el és azután aláta—
