Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-19 / 3. szám
január 19 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. szállítás körül még sok hiba fordul elő. Nem tagadom, miszerint számtalan esetben a vasutakon bánnak úgy csemegeszőlőnkkel, mi ezen árunak a piacon előnyére nem lehet, de legtöbbször nem tehet róla a vasúti vállalat, hanem tisztán csak a termelő maga, ki nem elég gondos értékes árujának szállítása körül vagy pedig kereskedelmileg nem fejt ki elegendő tevékenységet, ami azután érezhető kárát okozza. Ki csemegeszőlő-expedícióval óhajt foglalkozni, tanulja meg elsősorban a kimetszés módját, mely nem olyan egyszerű, mint gondolnék. A töke gazdagon hozza a fürtöt, de ezekből nem minden fürt válik be szállítási célokra, ha mindjárt egy és ugyanazon a tőkén foglalna is helyet. Az egyes fajokról itt tárgyalni sem óhajtok, hisz azt fel kell tételeznem, hogy a termelő velük tisztában van, de legalább is saját fajgyüteményét teljesen ismeri. Ez azonban nem elég és pedig azért nem, mert egy és ugyanazon tőkefaj változott talaj és helyi viszonyok szerint egész másképen terem és másképen érleli fürtjeit. Ezt befolyásolja még a tőkén található termés mennyisége is, mely eseti ől-esetre mérvadó tényezőként szerepel. Erről tanúskodik két Chasselas-Napoleon tőke. 1 itten kutam melletti lugason, melyek számszerint 11 : darab fürttel gyönyörködtettek tavasszal. Ámde a jelzett lugas steril utat szegélyez, mely a kút gyomrából kikerült kő és márgából készült és e körülmény szembeötlően dokumentáíódik is a fürtök bogyóján. A gyökérzet itt valószinüleg félkörben foglal helyet az ut mellett, mert a belső földrétegben tápanyagot nem talál, de a bogyók is csak félakkorára fejlődhettek, mint iO méterrel beljebb, a táblán, annak dacára, hogy én tavasszal bogyóhizlalás céljaiból a fürtöket egyenkint ollóval kinyirbáltam. Közreműködött e tüneményen nyilván a rettentő meleg is, mely az ut kőtümegét átizzasztotta, meg a fürtmennyiség maga, mely tekintettel a tőkék ifjúságára, talán ezidöszerint túlsók, végre a lugasrendszer természete, mely átlag valamivel gyérebb és kisebb bogyókat szokott eredményezni. Hasonló dolgot tapasztaltam 3 piros chasselas- soron egy árnyékos tábla mellett. Ide tudniillik még elér a szomszéd tábla árnyaka, mely nevezetesen a korai napsugár befolyását gátolja hatásában. Ennek folytán a jelzett rendkívülien jótermő 3 sor fürtje sokkal későbben érik be, mint a tábla közepén álló hasonló fajú tőkéké. Feltűnő bőtermósük igazolva van kis emelkedés által is a tábla közepén, melyről a viz szalad le. Az érés késedelmét azonban ugyanezen emelkedés délutáni árnyéka is fokozza. A bogyók itt tehát nincsenek annyira kitéve a nap hevének, mint máshol, jóval nagyobbak is a viz nagyobb bősége miatt, mely körülmény szintén gondot okoz a gombákra való tekintettel, de érésükön e körülmény észrevehetően nyilvánul. A két jelzett tünemény tehát arra hagy következtetni, miszerint hasonló dolgot más területen is tapasztalhat a termelő és igy megtanít bennünket arra az óvatosságra, melyet kimetszósnél elmulasztanunk nein szabad, ha csemegeszőlőeladásról van szó. Kár volna t. i. a kimetszésre szánt táblából egyszerre a tőkesorokról minden fürtöt lemetszeni, mert épen ez a tábla került sorra a szállításnál, azért, mert minden tökén található első osztályú prima árun kívül olyan fürt is, mely nem egészen érett és nem teljesen megfelelő. A gyakorlat tehát azt tanácsolja, hogy tőkénként 1—2 fürtöt vágjunk le, mig a többi továbbfejlődés céljából rajta marad, nehogy a piacon kifogásra adjon okot. Ilyen fürtöt mindjárt ki is kell szabadítani esetleg bogyói közt növő levelektől stb., sőt szárán megpendítjük, hogy elfordult felét ezentúl a nap érhesse. Helyesnek tartom azt is, ha valaki egyes fürtök leszedése után szőlőjét azonnal kapáltatja, mert ez majd egyértékü gyenge esővel a vi szamaradt fürtök fejlődésére. Szőlőmetszés alatt gondoskodnunk kell, hogy a munkás keze állandóan száraz maradjon, mert ez nagyban emeli a lemetszett fürtök későbbi kinézését. Bár elkerülhetlennek bizonyult az, hogy ilyenkor a bogyórepedés kezünket megnedvesitse, de azt rögtön szárazra kell törülni, sőt ha nagyobbfoku, meg is kell mosni kezünket, mert csak igy képzelhető elsőrendű áru. Fontosnak tartom a fürtök lehűtését pakolás előtt, amennyiben ez lehetséges; hűvös, do nem harmatos időben szedett áru mindenkor értékesebb lesz, mint olyan, melynél e körülményre súlyt nem fektetnek. Ezért tanácsos is a fürtöket nem azonnal kosárba rakni, hanem előbb stukatur nádból készült táblákra, melyen legfeljebb 2 réteg (10—12 kg.) foglal helyet, s ezért is nem szabad a kosár aljába friss lombot tenni, mely az áru felmelegedését okozná. Fagyapot és papirszeletek itt jobb szolgálatot tesznek, mig az újabban ajánlott parafaforgács tapasztalatom szerint tulköltséges. Pakkoló papírnak csupán a fehér féloldalt fényezett (kalappakkoló) áru felel meg, mig a színes (rózsaszínű, kék stb.) kifogásra ád okot a piacon, ha véletlen megnedvesedik, amennyiben aui- linnel festett. Nagyobb távolságra jobb a pakkoló láda 5 kg. tartalommal, más esetben megmaradhatunk a domború fedeles 5 kg. kosár mellett, de nagyon tanácsolom előbb pici kengyelének zsinórral való megerősítését,, mert tapasztalnom kell, hogy útközben 100 kosár közül 60o/0 elszakadt foggantyuval ér rendeltetési helyére, tehát útközben valószinüleg lezuhant a földre, mi árunknak nem kívánatos. 10 kilogrammos juttávaí burkolt árukosarak nagy távolságra való küldése nem bizonyult jónak, mert a bentlevő szőlő összsúlyánál fogva kárt szenvedett. Kisebb távolságra és nevezetesen ott, hol a piacot gyakori vonat- vagy hajóközlekedéssel elérhetjük, igen jó szolgálatot tesz a szállító állvány 60—100 kg. tartalommal, melyet különben szőlőszedóskor is alkalmazhatunk. Ez négylábú hordágy (Sz.-Mihály lova), rajta levő fonott sodrony és lécből készült ketreccel, melyben egymás felett az előbb leirt szőlőtabletták foglalnak helyet. Minthogy ilyen állványban a szőlő érintetlenül marad, az igy szállított áru nagyon keresett a piacon, 1—2 álványnál többet azonban egyszerre ne szállítsunk, mert ezen mennyiség épen a szélső határa annak, mit igy eladhatunk és nem kívánatos árunkat másnapra raktározni. Ilyen módon nem fog az eladás 2—3 métermázsáig nehézségbe ütközni, ha mégannyi volna is piacunkon a szőlő, mert ambuláns kereskedésünket szívesen felkeresi a közöuség, látva a rest kiszolgálását. Érdekes megfigyelésem a tekintetben, hogy a vevő tablettáinkról még kifogásolható fürtöt is szó nélkül elfogad, mig a kosárban találtért nagyon zúgolódik, ha még úgy nem tehet a termelő róla. így pl. minden akadály nélkül elfogadja a Mézesfehért Chasse- lasok között, de nem tűri ugyanezt, ha kosárban találja. Ezért tanácsos a rétegeket már bizonyos súlyra egyeztetni, hogy az öt vagy tiz kilót, melyet vevő
