Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-19 / 3. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 10. hivatott vezetők rendelkezésére, hol a község jobbjai és értelmesebbjei, mint a hitelszövetkezet igazgatóságának s felügyelőbizottságának tagjai nem anyagi hasznára, hanem felebaráti szeretetből, a közbizalom megnyilatkozásából tisztelten állanak segítőtársakul az értelmi vezetők támogatására : nem könnyebb helyzete van-é ott a lelkésznek a hitélet fejlesztésében, a jegyzőnek a közigazgatási teendők eredményes végzésében és a tanítónak az uj nemzedék értelmi világának helyes irányításában ? S ha ez igy van — mint ahogy úgyis van — nem vét-é a község összességének érdekei ellen az a kiválóbb f társadalmi állást elfoglaló egyén, kinek nagyon csekély fáradsá- gáha*. kerülne ezen intézményt létesíteni, mely erkölcsi hatásán kívül az anyagi boldogulást is hivatva van előmozdítani ? — Es miután alig van az „Országos Központi Hilelszövetkezet“- nek még egy másik képviselősége, hol az ügyvezető közeg szívesebb készséggel állana a vidéki kezdeményező rendelkezésére, mint az itteni képviselőségnél, ki nemcsak száraz utasítással, de legtöbb esetben személyes közreműködéssel igyekszik a kezdeményező jóakaratát sikerre vezetni: ugyanazért csodálkoznunk kell, hogy Szatmárvármegyében még félannyi hitel- szövetkezet sincs, mint amennyi a községek száma és a népesedési viszonyok folytán már lehetett volna. Ne tartsa magát senki kicsinek a kezdeményezésre és ne tartsa magát senki olyan nagynak, hogy neki a kezdeményezés tekintélyéből valamit levonhatna. — Gróf Mailáth József, a szövetkezeti ügynek ezen lelkesen kimagasló alakja és munkása mondja: „A társadalmi munka az igazi, az alkotó munka. — Ebben a nemzetet igazán erősítő munkában nagy jelentősége van a szövetkezetek munkájának s jogosan mondhatja, hogy a szövetkezetek nálunk nemcsak szalonképesek, de népszerűek is.“ Felhívjuk ennélfogva a vármegye tisztelt lelkészei, jegyzői s tanítói figyelmét ismételten a hitelszövetkezetek áldásos működésére ; egyszersmind felkérjük, hogy alakítási törekvéseik-, kel forduljanak egész bizalommal az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ szatmári képviselőségéhez. —5. —s. Házinyul tenyésztés. Megfoghatatlan, hogy a házinyul tenyésztés terjedése hazánkban oly nehezen halad előre, dacára annak, hogy a húsdrágulás már évek óiá emelkedik s ennek hatása alatt a szaklapok egyértelmüleg a legnagyobb lelkesedéssel karolták fel ezen tenyésztési ágazat előbbre vitelét. Valószínű tehát, hogy az ok itt is abban rejlik, mert nálunk csupán társadalmi utón, állami támogatás nélkül, megáll minden ! Nemzetgazdasági szempontból pedig eléggé sajnálatos ez, minthogy éppen a nyultenyésztés általános terjesztése volna alkalmas arra, hogy a nép jólétét emelje. Különösen a szegényebb és a középosztályon volna az okszerű nyultenyésztés által segítve, mivel az olcsó és Ízletes uyulhus beszerezhetése heti néhány korona megtakarítást jelentene s igy ez a sorsukkal való elégedetlenséget bizonyára csökkentené. Házinyulat most is eleget tenyésztenek az országban, csakhogy sajnos, niég mindig csak kísérleti állatnak tekintik, csak megtűrik, s legcsekélyebb figyelembe sem részesítik: helyes takarmányozás, megfelelő leetre - cek, nagy istállózás nélkül; vért'elfrissités pedig teljesen mellékes. Ha már nemzeti önérzetünk nem engedi, hogy osztrák vagy német szomszédainktól tanuljunk, vegyük mintául a tenyésztési ágakban is jóval előbbre haladt angolokat, belgákat, franciákat, hollandiakat s segítsünk az ő eredményeiken felbuzdulva nemzeti jólétünket emelni; nem nagyhangú szónoklatokkal, gyü- lésezésekkel és üres frázisokkal, hanem azzal, hogy a vékonypénzü ember megélhetési módját olcsó, tápláló, életerőt és ezáltal munkakedvet adó nyulhussal elősegítsük., Éppen úgy, mint baromfitenyésztésünk ma már a külföldi exportban számottevő tényező, okszerű tenyésztés mellett ugyanazt a nyultenyésztéssel is elérhetjük és azt hiszem, hogy az egykor majd a kivitel révén hazánkba jövő néhány százezer koronára már most is szükségünk volna. Sokan vannak, a kik tenyésztenének nyulakat, de részint nem akarnak a kedves kis állatokkal foglalkozni, mások meg a hiányzó, vagy drágának vélt alkalmas tápláló anyagok beszerzését sajnálják, sőt sokan vannak, a kik máris foglalkoznak nyultenyésztéssel s az első balsiker után elvesztették kedvüket. Pedig nem is tiz, hanem csak két parancsolatot kellene a tenyésztésnél betartani, a mit nagyon könnyű szerrel lehet. Levegőre és tisztaságra van elsősorban szüksége a nyúlnak, a táplálkozás, illetve tápanyagok minősége csak másodsorban jöhet tekintetbe. Nem csak kisvárosban, vagy falun lehet a nyul- tenyésztést megtelelő helyen űzni, lehet annak a nagyvárosban is annyi helyet szorítani, a hol egy-két láda, vagy ketrec gyanánt alkalmazható petroleumos hordó elfér. Kenyérhéj, a szemétládába kerülő zöldség, káposzta, vagy saláta levél, répa, burgonya s egyéb konyhahulladékok nagyon alkalmas táplálóanyagok és úgyszólván semmibe sem kerülnek, a kezelés pedig nem nehezebb és nem igényel több fáradságot, mint a baromfitartás. Mahler Károly. Csemegeszőlőkereskedel műnkről. Általánosan tapasztalt tény, hogy bár termelni tudunk, kereskedelmi tekintetben a csomagolás és gaeagaggiggyr-'i" Iüí3.e!33. ssőlőbirtokos olvassa cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Evenkint. két színes műm el lékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K. aszrr-—— Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Ü!lői-ut 25. ri^ssssasssa
