Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-12 / 2. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 12. a bizonyos emelkedettebb pont, a melyre fellépve nemcsak a maguk kis körét, hanem azt a végtelenbe vesző látóhatárt is áttekinteni képesek volnának, melyet az emberiség egyetemes társadalma alkot közöttünk. Mert ne feledjük, hogy ma már különösen mi itt Magyar- országon, Európa tengelyén, oly elszigetelt életet, mint még a megelőző nemzedék is élt, a mai fejlett gazdasági és közlekedési viszonyok között nem élhetünk. És ha ez igaz, amint hogy igaz, — úgy igaz az is, hogy akár anyagi, akár szellemi téren járja át az emberiséget a fejlődés folyamatának egy-egy árja, ennek hatását, — ha ugyan nem maga ez ár hömpölyög is át rajtunk, mi is érezzük, érzi legutolsó napszámosunk is, bár ez ismeretlen erőket nem ismeri, nem érti. Ha tehát komolyan akarunk számot vetni helyzetünkkel és igy elhatározásainkat a saját megfigyeléseinkre alapított következtetésekhez szabni: elkerülhetetlen, hogy legalább egy rövid pillantást ne vessünk arról az imént említett magasabb nézőpontról a tőlünk távolabb eső társadalmak helyzetére és törekvéseikre. Lássunk tehát! Nehány szó a lovak köhögésének okairól. A lovak köhögése olyan beteges jelenség, amely iránt nem mindig viseltetünk annyi figyelemmel, mint a mennyi kivánatos volna, már csak azért is, hogy ezzel sok esetben káros és kellemetlen következményeknek elejét vegyük. Bár a köhögés nem mindenik alakja fenyeget veszéiylyel, mindazonáltal a köhögés kezdetén is gondozni kell az állatot, hogy az esetleges veszélynek, vagy súlyos következménynek útját álljuk. Rövid ideig tartó és többször ismétlődő köhögésnek oka az lehet, hogy a gégébe, vagy a légcsőbe takarmány jutott, de ez a jelenség csak addig tart, mig a rossz helyre került takarmány köhögés közben kilöketik és belekerül a nyelőcsőbe, ami rendes körülmények között igen gyorsan bekövetkezik. Egy másik oka a köhögésnek a poros takar m á n y. Ha a ló jó étvágygyal fogyasztja a takarmányt és amellett mély lélekzetet vesz — ami különben rendes dolog — úgy a levegővel együtt finom por is belekerül a légzőszervekbe. Ott azután izgatja a nyálkahártyát, ami köhögést idéz elő. Ha ez az állapot hosszabb ideig tart, akkor kellemetlen következmények — kehesség — állanak be ; ha azonban a köhögés okozóját eltávolitottuk, más szóval, ha nem etetjük tovább a poros takarmányt, akkor a köhögés minden orvosszer nélkül is elmúlik. Az ivóvíz hőmérsékére általában nem sok gondot szoktak fordítani, pedig a h i d e g v i z okozója nagyon gyakran a köhögésnek és egyéb bajoknak is. A túl meleg istálló is okozhatja a lovak köhögését, mert az állatok onnét hideg levegőre jutva, nagyon megérzik a hőváltozást, és ilyenkor nem egyszer a lélegző szervekben hurutos, esetleg gyuladásos folyamatok keletkeznek. A köhögésnek eddig felsorolt alakjai ellen egy kis óvatossággal és körültekintéssel védekezhetünk, de védtelenül állunk a szabadon előforduló hirtelen hőváltozás következtében beálló meghűléssel szemben. Az olyan köhögés, mely m e g h ü fé s következtében áll be, mindig huruttal jár, vagyis gége-, légcső-, hörghuruttal, vagy tüdőhuruttal. Amennyiben laikusnak nagyon bajos az ilyen hurutus állapotokat megküiöm- böztetni, legtanácsosabb ilyenkor állatorvoshoz fordulni. Gyenge köhögés esetén a munka nem mondható ártalmasnak, de arra mégis ügyelni kell, hogy a lovak ki ne melegedjenek és az istállóba érve, pokróccal betakarva álljanak. Sőt még erősen köhögő lovaknak is ajánlatos a szabadbani mérsékelt mozgás, föltéve, hogy az idő száraz, verőfényes. Ha orrfolyás is mutatkoznék a lónál, ugv természetesen külön ivóedényt adunk számára és ne engedjük, hogy a többi lóval együtt igy ék a kutnál. Ezen elkülönítés feltétlenül kivánatos, nehogy, ha fertőző, ragadós természetű lenne a betegség, átragadjon a többi lovakra is. Fontos ezenkívül a vályúnak és szénarácsnak tisztántartása is, mert ezzel is elejét vehetjük a betegségek terjedésének. Netter Kálmán. Termelési kísérletek őszi zabbal. Kultúrnövényeink egy részénél őszi és tavaszi változatot ismerünk. Ha a gabonafélék csoportját vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy általánosságban a búza és rozsnak őszi változatát termelik, mig ellenben az árpánál — bár őszi változatát is ismerjük — csak a tavaszit, mert tudvalevőleg kifogástalan sörárpa csak a tavaszi kétsoros árpa után nyerhető. A zabnak eddig csak tavaszi változatát termelték, újabban azonban ismételten próbálkoznak az őszi zab termelésével, és pedig több-kevesebb eredménynyel. Angolországban azonban már évek óta sikerrel termelik. A gazdák az őszi változatok termelésével szívesebben foglalkoznak, igy pl. újabban a répa- és burgonyával is. Ez magyarázatát abban találja, hogy az ősziek tenyészideje hosszabb lóvén, azok jobban kifejlődhetnek, tehát termésük biztosabb, továbbá, hogy a téli nedvességet jobban tudják a saját hasznukra fölhasználni, s végül, hogy tavasszal, a mikor a tavaszi változatok vetését kellene eszközölnünk, az ősszel elvetettek már bokro- sodhatnak. A szakirodalom az utolsó időben gyakrabban foglalkozott az őszi zab termelésével, amikor is főleg a külföldi termelési kísérletek tárgyaltattak. Dr. Schacht a bredstedti gazdasági iskola igazgatója lett elsőizben is különösebben figyelmes az őszi zab iránt, s ő tűzte ki feladatául, hogy Németországban az őszi zabot meghonosítsa; célja ezzel az volt, A t. gazdálkodók szives figyelmébe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikkekkel, és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. | (j w i u n r n | n 7 Q C C fűszer- és csemege-üzlet pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel l- U ¥ l £ n JU£.OE.r gzatmár, Deák-tér 17. Sz Kékkő írima (reagáUe) 400 kgr. 84 kor. "^8©
