Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)

1906-01-12 / 2. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 12. a bizonyos emelkedettebb pont, a melyre fel­lépve nemcsak a maguk kis körét, hanem azt a végtelenbe vesző látóhatárt is áttekinteni ké­pesek volnának, melyet az emberiség egyete­mes társadalma alkot közöttünk. Mert ne feled­jük, hogy ma már különösen mi itt Magyar- országon, Európa tengelyén, oly elszigetelt éle­tet, mint még a megelőző nemzedék is élt, a mai fejlett gazdasági és közlekedési viszo­nyok között nem élhetünk. És ha ez igaz, amint hogy igaz, — úgy igaz az is, hogy akár anyagi, akár szellemi téren járja át az emberiséget a fejlődés folyamatának egy-egy árja, ennek hatását, — ha ugyan nem maga ez ár hömpölyög is át rajtunk, mi is érezzük, érzi legutolsó napszámosunk is, bár ez isme­retlen erőket nem ismeri, nem érti. Ha tehát komolyan akarunk számot vetni helyzetünkkel és igy elhatározásainkat a saját megfigyeléseinkre alapított következtetésekhez szabni: elkerülhetetlen, hogy legalább egy rö­vid pillantást ne vessünk arról az imént emlí­tett magasabb nézőpontról a tőlünk távolabb eső társadalmak helyzetére és törekvéseikre. Lássunk tehát! Nehány szó a lovak köhögésének okairól. A lovak köhögése olyan beteges jelenség, amely iránt nem mindig viseltetünk annyi figyelemmel, mint a mennyi kivánatos volna, már csak azért is, hogy ezzel sok esetben káros és kellemetlen következmé­nyeknek elejét vegyük. Bár a köhögés nem mindenik alakja fenyeget veszéiylyel, mindazonáltal a köhögés kezdetén is gondozni kell az állatot, hogy az eset­leges veszélynek, vagy súlyos következménynek útját álljuk. Rövid ideig tartó és többször ismétlődő köhögés­nek oka az lehet, hogy a gégébe, vagy a légcsőbe takarmány jutott, de ez a jelenség csak addig tart, mig a rossz helyre került takarmány köhögés közben kilöketik és belekerül a nyelőcsőbe, ami rendes kö­rülmények között igen gyorsan bekövetkezik. Egy másik oka a köhögésnek a poros ta­kar m á n y. Ha a ló jó étvágygyal fogyasztja a ta­karmányt és amellett mély lélekzetet vesz — ami különben rendes dolog — úgy a levegővel együtt fi­nom por is belekerül a légzőszervekbe. Ott azután izgatja a nyálkahártyát, ami köhögést idéz elő. Ha ez az állapot hosszabb ideig tart, akkor kellemetlen kö­vetkezmények — kehesség — állanak be ; ha azon­ban a köhögés okozóját eltávolitottuk, más szóval, ha nem etetjük tovább a poros takarmányt, akkor a kö­högés minden orvosszer nélkül is elmúlik. Az ivóvíz hőmérsékére általában nem sok gon­dot szoktak fordítani, pedig a h i d e g v i z okozója nagyon gyakran a köhögésnek és egyéb bajoknak is. A túl meleg istálló is okozhatja a lovak köhö­gését, mert az állatok onnét hideg levegőre jutva, nagyon megérzik a hőváltozást, és ilyenkor nem egy­szer a lélegző szervekben hurutos, esetleg gyuladásos folyamatok keletkeznek. A köhögésnek eddig felsorolt alakjai ellen egy kis óvatossággal és körültekintéssel védekezhetünk, de védtelenül állunk a szabadon előforduló hirtelen hő­változás következtében beálló meghűléssel szemben. Az olyan köhögés, mely m e g h ü fé s következtében áll be, mindig huruttal jár, vagyis gége-, légcső-, hörghuruttal, vagy tüdőhuruttal. Amennyiben laikusnak nagyon bajos az ilyen hurutus állapotokat megküiöm- böztetni, legtanácsosabb ilyenkor állatorvoshoz for­dulni. Gyenge köhögés esetén a munka nem mondható ártalmasnak, de arra mégis ügyelni kell, hogy a lo­vak ki ne melegedjenek és az istállóba érve, pokróc­cal betakarva álljanak. Sőt még erősen köhögő lovak­nak is ajánlatos a szabadbani mérsékelt mozgás, föl­téve, hogy az idő száraz, verőfényes. Ha orrfolyás is mutatkoznék a lónál, ugv ter­mészetesen külön ivóedényt adunk számára és ne en­gedjük, hogy a többi lóval együtt igy ék a kutnál. Ezen elkülönítés feltétlenül kivánatos, nehogy, ha fer­tőző, ragadós természetű lenne a betegség, átragadjon a többi lovakra is. Fontos ezenkívül a vályúnak és szénarácsnak tisztántartása is, mert ezzel is elejét vehetjük a betegségek terjedésének. Netter Kálmán. Termelési kísérletek őszi zabbal. Kultúrnövényeink egy részénél őszi és tavaszi változatot ismerünk. Ha a gabonafélék csoportját vizs­gáljuk, akkor azt látjuk, hogy általánosságban a búza és rozsnak őszi változatát termelik, mig ellenben az árpánál — bár őszi változatát is ismerjük — csak a tavaszit, mert tudvalevőleg kifogástalan sörárpa csak a tavaszi kétsoros árpa után nyerhető. A zabnak ed­dig csak tavaszi változatát termelték, újabban azon­ban ismételten próbálkoznak az őszi zab termelésével, és pedig több-kevesebb eredménynyel. Angolországban azonban már évek óta sikerrel termelik. A gazdák az őszi változatok termelésével szívesebben foglalkoznak, igy pl. újabban a répa- és burgonyával is. Ez magya­rázatát abban találja, hogy az ősziek tenyészideje hosszabb lóvén, azok jobban kifejlődhetnek, tehát ter­mésük biztosabb, továbbá, hogy a téli nedvességet jobban tudják a saját hasznukra fölhasználni, s végül, hogy tavasszal, a mikor a tavaszi változatok vetését kellene eszközölnünk, az ősszel elvetettek már bokro- sodhatnak. A szakirodalom az utolsó időben gyakrabban fog­lalkozott az őszi zab termelésével, amikor is főleg a külföldi termelési kísérletek tárgyaltattak. Dr. Schacht a bredstedti gazdasági iskola igaz­gatója lett elsőizben is különösebben figyelmes az őszi zab iránt, s ő tűzte ki feladatául, hogy Németország­ban az őszi zabot meghonosítsa; célja ezzel az volt, A t. gazdálkodók szives figyelmébe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszerel­tem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikkekkel, és igy legkényelmesebben, teljes bizalom­mal együtt fedezhető a szükséglet. B. | (j w i u n r n | n 7 Q C C fűszer- és csemege-üzlet pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel l- U ¥ l £ n JU£.OE.r gzatmár, Deák-tér 17. Sz Kékkő írima (reagáUe) 400 kgr. 84 kor. "^8©

Next

/
Oldalképek
Tartalom