Gazdák Lapja, 1905. december (4. évfolyam, 48–52. szám)
1905-12-01 / 48. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA december !. Ma ugyanis, midőn a tisztviselők legtöbb osztálya a munkában elaggott tagjai részére a további megélhetést nyugdíj formában biztosítja, ami a mai társadalmi viszonyok közt megkívánt szervezetet pusztító lázas munkában egyedül képesíti nyugodt, minden tehetségét és idejét feladatának szentelő működésre, addig a vidéki gazdasági egyletek nincsenek abban a vagyoni helyzetben, hogy titkáraikat, — kikre nézve pedig önálló buzgalmat feltételező ügykörüknél fogva még kívánatosabb, hogy jövőjük gondjai ne nyugtalanítsák hivatásuk teljesítése közben, -- elaggott korukra tisztességes megélhetéssel biztosíthassák. Ennek a kérdésnek tehát társadalmi utón leendő együttes megoldása az a másik fontos feladat, ami e szervezkedésre vár. A harmadik kérdés egy régi törekvése a gazdasági egyleteknek, t. i. hogy titkáraik szabad mozgását vasúti kedvezményes jegyek kieszközlése által segítsék elő. A gazdasági egyletek ugynis a csak ügy fejthetnek ki kellő működést, ha mozgó szerveik a magas vasúti költségekkel gátolva nincsenek az érintkezésben. S dacára annak, hogy ezek a tényezők minden lépésükkel a legfontosabb közügyét szolgálni vannak hivatva, a közlekedési kormány szükkeblüsége folytán vasúti utazásaik körül annyi kedvezményt sincsenek jogosítva igénybe venni, amennyivel bármely állami kis hivatalnok magán ügyben utazó egész családja lel van ruházva. E három kérdés megoldására nyílik most alkalom, amidőn az Országos Gazdasági Egyesület közgyűlése és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagy gyűlései amúgy is a Köztelken koncentrálják ezeket az érdekelteket s igy közös állásfoglalással és együttes törekvéssel igyekezhetnek módját ejteni a helyzet egyik másik ferdesége orvoslásának. Házinyul-tenyésztés.*) Bevszető. E lap olvasói között bizonyára sokan vannak, akik gazdasági, vagy baromfitenyésztési szaklapokban érdekkel kísérik a most már hetenként megjelenő házi- nyul-tenyésztési cikkeket. Ez uj tenyésztési ág terjedése lassú lépésekkel *) Midőn Mahler Károly urnák, mint országosan elismert szaktekintélynek a nyultenyésztés körébe vágó első cikkével lapunk olvasói színe elé lépünk, örömmel jelezzük, hogy a jeles szakembert sikerült lapunk állandó munkatársául megnyerni, kinek részint a baromfi tenyésztés, részint a nyultenyésztés köréből veendő cikkei lapunk értékének emeléséhez ezentúl gyakran fognak hozzájárulni. __ hal ad ugyan, de megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a nyultenyésztés kezdeményezői által megkezdett utón, habár lassan, de célirányosan halad. A nyulhus iránti ellenszenv oly mély gyökeret vert, hogy ezt csak lépésről-lépésre lehet leküzdeni. Habár a régi idők azon meséje, mintha a nyúl a patkánynyal párosodnék, már rég hitelét veszhette, mindazáltal még mindig talál hívőkre. Ez a régi dajka-mese, valamint az az örvendetes körülmény, hogy a magyar ember házánál, a minden alkalommal citált régi jó időkben, mindig találkozott egy kis oldalas, szalona stb. efféle, nem tette szükségessé a nyulat más célra, mint játéknak, vagy kísérleti állat gyanánt tenyészteni. Jobban mondva nem is tenyésztették, hanem csak megtűrték. Lám a külföldön Angolországban, Francia és- Németországban, Belgiumban, Hollandiában évek óta foglalkoznak házi- nyul-tenyésztéssel és érdeme szerint tudják ennek a kedves, igénytelen, de rendkívül hasznos házi állatnak észszerű tenyésztését becsülni. Olt nemcsak Ínyencek részére szolgál a'nyulhus, hanem valóságos népeledel, és tenyésztését általánosságban és szakszerűen űzik. Ott vidékenként úgyszólván alig van háztartás, amelyben nyulhust nem fogyasztanának, vagy saját hus- szükségletük fedezésére nyulat ne tenyésztenének. Néhány év óta nálunk is foglalkoznak egyesek nyultenyésztésel, (köztük jó magam is), de valóban kétségbeejtő, hogy dacára fárasztó és háládatlan úttörő munkánknak, dacára annak, hogy a szaklapok hetenként hasábokat szentelnek a nyultenyésztés propagálásának, éppen azon körök, amelyeknek a nyultenyésztés nemcsak olcsó, Ízletes és tápláló eledelül szolgá na, hanem szép mellékjövedelmet is biztosítana, távol tartják magukat ettől. Sokan mondják, hogy „gyermekkoromban nekem is voltak nyulaim, de azok bizony csak az istállóban, vagy ólban szaladgáltak, gondjukat nem viselte senki“ — de ezután ki is pusztultak. Ma pedig, midőn a nehezebb megélhetési viszonyok és a mind gyakrabbai megjelenő szakcikkek figyelmüket e tenyésztési ág iránt fölkeltik, az a baj, hogy nincs megfelelő istállójuk a nyulak tartásához és ezért szándékukról le kell mondaniok. Pedig nem úgy van. A házinyul a legigénytelenebb házi állat, ja legcsekélyebb takarmánynyal és lehető legkisebb helylyel megelégszik. Egy-két négyzetméternyi hely elegendő, hogy a tenyésztést meglehessen kezdeni. Egy-két használt láda vagy hordó, elől sodronyajtóval ellátva és egymás fölé helyezve, ugyancsak kevés helyet foglal el. Nem szükséges elzárt helyiség, csak esőtől, hótól, léghuzam- tól legyen megvédve. Még jobban tenyészik teljesen szabadban, ott mindig egészséges, élénk és a legnagyobb hideget kibírja. Még a legnagyobb fajtáknak, a belga óriásoknak, vagy kosorru lapinoknak is elegendő egy 80, vagy 100 cm. hosszn, 60—70 cm. magas és ugyanilyen mély rekesz. Az állomány szaporodtával azután az ilyen rekeszeket egymás mellé és egymás Főképpen — miután a nyultenyésztés mind inkább számottevő gazdasági ággá kezd hazánkban fejlődni — ez utóbbi tárgyú cik- kekro különösen felhívjuk szives olvasóink figyelmét azzal az ajánlattal, hogy e kérdésbe vágó esetleges érdeklődéseikre — kérdezős- ködéseikre mindig a legnagyobb készséggel fogunk lapunkban kimerítő felvilágosítással szolgálni. — Szerk. A t. gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszereltem úgy fűszer, miut minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekket és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. | (j 1/ I N P fl I (i 7 Q p r fiiszer- és csemege-üzlet uuiiiiucn JULOLT szatmár, Deák-tér 17. sz. pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel Xikk* jrtma (ráaffili*) 400 64 Jeo».
