Gazdák Lapja, 1905. október (4. évfolyam, 38-43. szám)
1905-10-27 / 43. szám
GAZDÁK LAPJA október 27. 2-ik oldal gesen termelt termékeinek piacot, mert ehhez rendszerint hiányoznak alkalmas összeköttetései és kereske- J delmi gyakorlottsága. Minden esetre az okszerű és intenzív haszonbaromfitenyésztés a földmivesre oly munkaterhét ró, a melyet a legtöbb esetben gazdaságának mellékfoglalkozásaként nem folytathat. A legtöbb passzionátus baromfitenyésztőnek a falusi asszony a mentőszigonya ugyan, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kis és közép mezőgazda feleségének, a családja iránti gondjai, a konyha, kert és 'istálló körüli munkálatok vagy legalább is ezek fölötti felügyelet egész idejét betöltik úgy anyira, hogy alig vehet magának időt ahhoz, hogy pl. a csapófészkeket legalább 2 óránként megvizsgálja, az ott talált tojásokat megjelölje, a keltetőgép működését ellenőrizze, vagy a nevelőgépben levő csirkéket vizsgálja s más, az okszerű haszonbaromfitenyésztés körüli teendőket végezze. A haszonbaromfi tömeges termelése ennélfogva ezután is csak a nagyobb birtokos számára való, a ki ehhez külön szakembert alkalmazhat. A kis, vagy közép birtokosnak pedig továbbra is csak a tojástermelésre kell szorítkoznia ! Semmikép sem áltathatjuk magunkat azon feltevésben, hogy azok, a kiknek munkaideje amúgy is tökéletesen igénybe van véve, hajlandónak mutatkozzanak egy a mezőgazdaság mellékes ágának (a milyennek a baromfitenyésztést tekintik) kultiválására. Ezzel természetesen nem akarom mondani, hogy nem lehetne, vagy nem kellene a baromfitenyésztésre az eddiginél nagyobb gondot fordítani, úgymint az már is sok helyütt történik. Eltekintve egyesektől, hol vagy a baromfitenyésztési különös hajlam, vagy kedvező helyzet és összeköttetés révén elősegített könnyebb értékesítés hozza meg a tenyésztés intenzív műveléséhez a kedvet, általában véve a kis gazdának a baromfitenyésztés összmunkájának csak egy részét szabadna gyakorolni, a mit különben már más alkalommal is igyekeztem kimutatni. Nevezetesen, mint már fentebb jeleztem, a tömeges tojás termeléssel a kereskedelem számára. Ezt, ha a kisgazda megfelelő tenyész- anyaggal rendelkezik, gazdasági érdekeinket ép úgy szolgálja, mint szolgálja az a nagyobb birtokos, a ki szakszerű kultiválással fajbaromfi, vagy baromfitenyésztést üz. Egyéb mezőgazdasági termékeit sem a kis gazda maga dolgozza fel s éppen oly okszerű, ha a mesterséges keltetést, a hizlalást, leölést és piacra való szakszerű elkészítést s szállítást ehhez értő s kereskedelmileg képzettebb egyéneknek engedi át, fektessen inkább nagyobb súlyt csirkéinek és tenyészbaromfiainak természetszerű, gondos nevelésére és etetésére. Hogy a keltető és hizlalótelepek hatóságilag rendszeresített vidéki, kerületi vagy szövetkezeti utón, vagy akár magánosok által létesittetnek, az teljesen mindegy; a fődolog azonban, hogy üdvös és áldásos működésűk technikailag és kereskedelmileg szakavatott vezetés alatt álljanak. Mahler Károly. A talajmivelés. Ősszel a talajmivelésnél lehetőleg mindig arra törekedjünk, hogy a gabona lekerülte után a tarlót sekélyen alászántsuk. Azonban a tarlóhántással nem tettünk még eleget a talajmivelés követelményeinek. A tarlóhántást kövesse okvetlenül az őszi mély szántás is, melynek elhagyása határozottan káros lesz. Az őszi szántás mellőzésével a tarlóhántás gyomirtó hatását nem fogjuk tapasztalni, a különböző növényi betegségek csirái és az állati kártevők álcái is az őszi szántás elmulasztásával csak szaporodni fognak. Tehát az aratás után rögtön jöjjön az eke, hogy a talaj ősszel mélyen megszántassék. Tekintettel azonban arra, hogy ezen időben a munka megtoriódiic, igen sok gazdának nincsen módjában a tarióhántást és őszi szántást idejében elvégezni. Különösen a kisgazda van ilyen helyzetben legtöbbször, a kinek nincs meg a szükséges tőkéje, hogy esetleg több igás ökröt szerezhessen be ezen szorgalmi időszakra. Az ilyen viszonyok között gazdálkodóknak a meglevő igás erőt teljes mértékben ki kell használni. A tarlóhántásnál ez elérhető a kettes és hármas ekékkel. A tarlóhántásnak és különösen az őszi mély szántásnak a mai kedvezőtlen időjárás mellett lesz igen nagy jelentősége. A talajnak ilyen módon való megművelése kívánatos lesz a laza szerkezetű és csa- i padokban szegény klimáju gazdaságokban, különösen a tavasziak alá akkor is, ha azok alá műtrágyákat akarunk alkalmazni, még pedig azért, mert az okszerű talaj mivé léssel biztosíthatjuk jobban ezen trágyafélék hatását. K. B. A foszforsav trágyákról. Nem üres frázis az, hogy talajaink foszforsav tartalma megcsappant, mert tényleg a valóságban is úgy van az. A múlt évtizedek gabonatermése idézte elő' a foszfortartalom csökkenését. A talaj a foszforsavat amúgy is csekély mennyiségben tartalmazza, s igy könnyen elképzelhető, hogy forsirozott gabonatermeléssel gyorsau kiaknázható az. Foszforsavban szegény talajon pedig nehezen lehet gabonát termelni. Különben ezt kezdik is belátni a termelők s nem egy gazda van már, ki a foszfortrágyák használatát nélkülözhetetlennek tartja. Szóval e tekintetbon határozott haladás tapasztalható, mert mig pár évvel ezelőtt ritkaságszámba ment az, a ki rendesen foglalkozott a műtrágyázással, addig ma már igen gyakran találkozunk ilyenekkel s számuk folyton íolyvást gyarapodik. Mit bizonyít ez ? Kétségkívül azt, hogy a műtrágyák, különösen pedig a foszfortartalmu műtrágyák sikerrel alkalmazhatók. Hiteles statisztikai adatok bizonyítják, hogy a foszforsavtartalrau műtrágyák úgy hazánkban, valamint a többi európai államokban évről- évre fokozottabb mérvben használtatnak fel. Az 1870. évben .Algír- és Tunisban gazdag foszfátbányákra bukkantak, melyek kiaknázását tulajdonképen csak 1894.-ben kezdték meg, s azóta mint az alábbi adatok igazolják, évről-évre nagyobb és nagyobb mennyiséget exportálnak. 1894-ben exportáltak 53235 tonnát. is95-ben „ 136591 tonnát. 1896- ben „ 153389 tonnát, 1897- ban „ 234392 tonnát. 1898- ban „ 200345 tonnát. 1899- ben „ 305433 tonnát. A t. gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. i jj u i ij p r n I fí 7 Q P P fűszer- és csemege-üzlet pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel »- U V I li u u n J U 4 d u r Szatmár, Deák-tér 17. sz. íjsgr~ Kékkő 3»rima (réegálie) iöö kgr. Ö4 kor. —
