Gazdák Lapja, 1905. október (4. évfolyam, 38-43. szám)
1905-10-06 / 40. szám
október 6. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal — s mivel annak még egyéb értékes alkatrészei is felhígulnak — gyenge, de zamatos bort sem nyerhetünk. A másik hiba, mit nagyon sokan elkövetnek, az, hogy a szüretelőknek megengedik együvé szedni az érett, rothadt, penészes és éretlen fürtöket minden válogatás nélkül. Ehhez járul még aztán az, hogy a jól megérett és kissé töppedt szemekből megy legkevesebb a csöbörbe, mert ezeket a legédesebb bogyókat rendesen a sztiretelők fogyasztják el. Ebben keresendő főoka annak, hogy a kisbirtokosok mustja s az ebből származó bor nem oly jó és zamatos, mint azoké, akik a szüretelés alatt a szőlő csipkedését megtiltják. Nem hagyhatom szó nélkül még ama igen hety- telen szokást sem, hogy a sztiretelők munkájuk közben — mert hát jó a szőlő lágy kenyérrel — kenyeret vagy kenyérfélét fogyasztanak. A kenyérmorzsák nevezetesen könnyen belejutnak a mustba s ez által annak megromlását, megsavanyodását okozhatják. Elítélendő végül az a nagyon sok helyütt divó szokás is, mely szerint a sztiretelők zeneszó mellett végzik munkájukat. A zene hangjai eme fellette fontos és körültekintéssel véghez viendő munkától elvonják a szüretelők figyelmét, minél fogva természetesen nein végezhetik feladatukat teljesen kifogástalanul. A fentebb leirt szüretelési módnál sokkal jobb a következő eljárás : A szüretet száraz időben kezdjük meg. A szedők mellé felügyelőt és megfelelő számú puttonyos férfit állítunk. A szedők balkezükkel a fürtöt megfogván, azt szüretelő ollóval lemetszik; igy aztán a tőke nem rázódik meg s még a legérettebb fürtről is alig esik le ,1—2 szőlőbogyó a földre. A lemetszett fürtöket sajtárba szedik, melyből a szőlőt a puttonyba átöntik s a puttonyos ember lehordja azt a présház elé állított válogató asztalhoz, hol aztán az ott alkalmazott napszámosok, avagy cselédek azt megfelelő módon átválogatják. Átválogatás után a szőlőt a sző- lőzuzó-garatra felöntik s azt leőrölik. Legcélszerűbb és legkényelmesebb a szőlőzuzót a sajtó mellé, vagy azzal szembe állított kádra helyezni olyképen, hogy a kádba lezuzott szőlőből, a benne levő szűrőn keresztül a mustot egy kaucsuk csővel a prés elé bemélyi- tett kármentőbe bocsáthassuk. Innen aztán szivattyúval átvihető a must a hordókba. Ezekben volt szerencsém főbb vonásokban ismer- zíireíelés körül való helyes eljárást. Szívleljék meg olvasóink az e cikkben elmondottakat, hogy aztán ezeknek már a legközelebbi szüret alkalmával hasznát vehessék, Hajgató Géza, m. kir. gazd. szaktan. Hírek. — Az állami lóíenyész intézetek részére előállított teljes kom méneket múlt iió 30-án szemlélte meg a bizottság, de a csak néhány drb. bemutatott állatból egy sem vált be. — Méhészeti előadások. Az állami méhészeti ván- dortanitók folyó évi október hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tartják előadásaikat. 1. I m r e y Ferenc első kerületi, székhelye Rákoscsaba, (Pest m.) 2-án Dányon, 3-án Zsámbokon, 4-én Boldogon, 5-én Ikladon, 6-án Zsidón, 7-én Szadán, 8-án Veresegyházán, 9-én Csornádon, 10-én Kisszent- miklóson, 11-én Bottyánon, 12-én Rátóton, 13-án Kis- ujfalun, 14-én Szilágyon, 15-én Vácon.“ 2. A b a f f y József második kerületi, székhelye Pápa, (Veszpém megye) 4-én Nagyszokolyban, 5-ón Felsőireg'nen, 6-án Pádban, 7-én Dalmandon, 8-án Ka- posszekcsőn, 9-én Csikóstöttösön, 10-én Vásárosdombon, 11-én Tarróson, 12-én Tékesen, 13-án Kiskorpádon, 14-én Nagyrécsén a Sándormajorban. 3. Valló János harmadik kerületi, székhelye Pozsony-Ligetfnlu, (Pozsonymegye) a pozsonyi vincellériskola és tanitóképezdénél teljesít tanításokat. 4. Rózsa János negyedik kerületi, székhelye Sárospatak, (Zemplénmegye) 4-én Tivadaron, 5-én For- golányon, 6-án Batáron, 7-én Kökényesden, 8-án Csed- reken, 9-én Halmin, 12-én Jánakon, 13-án Buzitán, 14-én Felső-Láncon, 15-én Perényen, 16-án Nagyidán, 17-én Szinán. 5. Forgách Lajos ötödik kerületi, székhelye Arad (Aradmegye), 17-én Békéscsabán a gazdasági ismétlő iskolánál, 18-án Nagyváradon délelőtt a gör, kath. délután a róm. kath. tanitóképezdénél, 20-án Debrecenben a gazdasági iskolánál, 21 -én Szatmáron a róm. kath. tanitóképezdénél, 22-én Zilahon, 23-án Sarmasá- gon, 24-én Érmihályfalván a gazdasági ismétlő iskolánál. 6. Tóth János hatodik kerületi, székhelye Nagy- enyed (Alsó-Fehérmegye), 10-én Mihályfalván, 11-én Kiskapuson, ;2-én délelőtt Fehéregyházán, délután Bunban, 13-án Nagyekemezőn, 14-én Kisekemezőn, 16-án Balázsfalván, !7-én Adámoson, 18-án Kisfaludon, 19-én Magyarigenben. 7. Nagy János hetedik kerületi, székhelye Kolozsvár (Kolozsmegye), 13-án a székelykereszturi tanitóképezdénél, hol a méhcsaládok átlakoltatásával fog foglalkozni. 8. K i s z e 1 y Ede nyolcadik kerületi, székhelye Temesvár (Temesmegye), 11-én Kissodán, 12-én Med- vesen, 13-án Temesujlakon, 14-én Törökszákoson, 16-án Nagykövesen és 17-én Bankováron. — Am. kir. kassai III. honvéd kerület 1906. évi január hó 1-től 1906. évi december hó 31-ig szükséges alábbi cikkeket fogja nyilvános ajánlati tárgyalás utján biztosítani. Szatmár-Németi állomás részére körülbelül 102290 adag 840 grmos kenyér, 338 q zab. Má- ramarossziget állomás részére körülbelül 73000 adag 840 grm. kenyér. Nagykároly állomás részére körülbelül 73000 adag 840 grm. kenyér. Sz.-Németi, M.-Sziget és Nagykároly állomásokra nézve a tárgyalások Szat- már-Németiben november 6-án d. e. 9 órakor az ezred kezelő tiszti irodájában fognak megtartatni. — A Toroníái vármegyei Agarász és Lovas Egylet 1905. október hó 14. és 15-en tartja a nagykikin- dai versenyeket. Első nap október 14. délután 5 futam lesz : I. Földmivelési ministeri dij. 900 K az elsőnek, 200 K a másodiknak, 100 K a harmadiknak. 3é és id. belföldi mének és kancáknak, melyek 1904—905. évben 1000 K értékű versenyt nem nyertek. II. Torontáli félvér gátverseny. 500 K az elsőnek, 100 K és beiratások felének 100 K-t meghaladó része a másodiknak, a beiratások fele 100 koronáig a harmadiknak. Torontálvármegyei lakosnak és az egylet tagját képező tisztikarnak 3 hónap óta bona fide tulajdonát képező 4é és id. belf. félvér lovai részére. III. Hadseregi akadályverseny. 600 K az elsőnek, 200 K a másodiknak, a behatási dijak fele a harmadiknak. A cs. és kir. közös hadsereg és mindkét honvédség tényleges tisztjei, hadapródjai és önkéntesei tulajdonában levő, és ilyenek által lovagolandó 4é és id. belf. oly lovak részére, melyek a folyó évben hivatásos idomár keze alatt nem voltak és 1200 K értékű versenyt nem nyertek.
