Gazdák Lapja, 1905. szeptember (4. évfolyam, 35–37. szám)
1905-09-01 / 35. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szeptember L számban vesznek részt s azt mentül nagyobb érdeklődéssel kisérik, aminek előmozdítása körül számitok pedig a kis emberekkel is állandó közvetlen érintkezésben levő tanító és tanítónői kar buzgalmára. Kérésem ennélfogva oda irányul, szíveskedjék e kiállítást a saját részéről is meleg érdeklődéssel kísérni s odahatni, hogy környezetéből a kiállításon mentül számosabban részi vegyenek s azt mentül számosabban felkeressék. Akik érdeklődését pedig ily formán felkelteni sikerült, azok neveit szíveskedjék a kiállítás rendező-bizottságával közölni, hogy nekik bejelentő lapok küldendők legyenek. A csatolt bejelentő lap részletesebb felvilágosítást ad, de ha mégis közelebbi tájékozásra szükség lenne, azzal a kiállítási iroda megkeresésre haladéktalanul szolgál. Az a számtalan előny, amit a kiállítás nyújt, bizonyára busásan fedezni fogja azt a csekély fáradságot és költséget, melyet e kiállításon való részvétel okoz. A tanító urak és tanítónők fáradságát pedig jutalmazni fogja az a büszke tudat, hogy hazánk arra leginkább rászorult osztályának helyzetén jelentékeny lépéssel előmozdítani segítettek. A mi hazafias tanítói és tanítónői karunk buzgalma részint számuknál, részint a kis emberekkel való állandó érintkezéseknél fogva oly hatalmas tényező egy ily mozgalom sikerre vezetése körül, hogy csekély érdeklődés mellett a siker felől előre meg lehetünk győződve. — Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását. Szatmár, 1905. augusztus 30. Bodnár György, kir. tanfelügyelő. A gabona tisztításáról. A cséplés után a gabona igen sok esetben nem jut olyan tisztán ki a gépből, hogy azt egyenesen őröltetni lehetne, piacra vinni, vagy pláne vetőmagnak lehetne használni. A gabonát a benne levő por, gyommagvak, töröttszem és más egyéb kisebb-nagyobb tisztátalanságoktól meg kell tisztítani. Különösen nagy gondott kell arra fordítani akkor, ha vetőmagot készítünk elő. A vetőmagnak mindenkor a legjobb, legszebb és legegészségesebb magvakat kell kiválasztani. Hiába készíti elő a talajt megfelelően a gazda, hiába a legmegfelelőbb módon a műtrágyákat alkalmazza, ha tisztátalan vetőmagot vet abba a talajba. A gabona tisztításánál ép úgy, mint más egyéb termények tisz- tisztitásánál mindig arra törekedjünk, hogy mindenek előtt a vetőmagnak valót válasszuk ki és azt úgy alak, mint súly, mint nagyság szerint is a legtisztább állapotba hozzuk. A vetőmag tisztításánál sem időt, sem pénzt, sem munkát ne sajnáljunk, mert az bizton megtérül a jobb, nagyobb, szóval megfelelőbb terméseredményekben. A gabona tisztítására ma már tökéletes és jó terménytisztitó gépeink vannak, melyeknek helyes megválasztásával képesek vagyunk a vetőmagot megfelelő módon előállítani. A vetőmagnak való gabona tisztítása után, válasszuk ki a piacravalöt. A gabona minél jobb és tökéletesebb tisztítását az eladásra szánt magnál ép úgy, mint az öröltetésre forditandónál is, mindenkor figyelembe kell venni és arra nagy gondot kell fordítani. A rozs műtrágyázása. Ha a széles körben termelt rozs termés eredményeit figyelemmel kisérjük, igen sok esetben azt tapasztaljuk, hogy azok meglehetős csekélyek és ép hogy kifizetik a termelési költséget. A rozstermés átlagait növelni kell! A mesterséges trágyák közül mind a három legfontosabb tápanyagot tartalmazókat, u. m. foszfor, káli és nitrogén tartalmunkat eredménynyel alkalmazhatjuk, annál is inkább, mert a homoktalajok rendesen mindhárom tápanyag pótlását meg is hálálják. A rozs alá, mint korán érő gabonaféle alá, a mesterséges trágyaféléknek együttes alkalmazása igenis tekintetbe jöhet, mert az a szárazságtól kevesebbet szenved, mint a későbben lekerülő gabonafélék, A foszfor, káli és nitrogén-trágyák alkalmazásával nemcsak terméstöbbletet érhetünk el, de a minőséget is javíthatjuk. A műtrágyák alkalmazásával a rozsnak úgy a szem termését, mint szalmatermését is körülbelül egyenlő arányban fokozhatjuk. A minőségre gyakorolt befolyása a műtrágyáknak a rozs nagyobb hektoliter súlyában nyilatkozik meg, mert a trágyázott a trágyázatlannal szemben majdnem minden egyes esetben nagyobb lesz 1—2 kgmmal. Azonkivül a rozs érését is sietteti ,a műtrágyázás, a mit szintén figyelembe kell venni. És a mi a fődolog, hogy a műtrágyák alkalmazása kifizeti magát, a mint azt a növénytermelési kísérleti állomás eredményei is igazolták. Irodalom. Közgazdasági irodalmunk fejlődése. Kormos Alfréd, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ szerkesztője, akinek a közgazdasági és pénzügyi szakirodalom terén kifejtett munkássága és az ország kereskedelme és ipara javára szolgáló, 25 éves hírlapiról tevékenysége lapunk olvasói előtt sem lehet ismeretlen, most „Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és illetéke“ címmel hézagot pótló gyakorlati kézikönyvet rendez sajtó alá. Tekintettel a a munka szükséges voltára és arra, hogy Kormos Alfréd a magyar pénzintézetek és részvénytársaságok t. gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, uj™ dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. i íj u i « o r p i íí 7 Q F P-' fűszer- és csemege-üzlet pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel l u 1 ni u c. n J u i. o c. r gzatmár, Deák-tér 17. sz. '«sg Seltsxy g-yári »agy raktár!
