Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-26 / 21. szám
május 26, GAZDÁK LAPJA 3-ik legelő, de nem ám az istálló magánya! Lám a parasztbirtokos már csak ólban neveli csikóját, a középbirtokos kifutót rekeszt neki s csak a nagybirtokos adhatja meg a megkjvántató feltételeket, adhat neki megfelelő területet. A legelőn tartott lónak erősödnek izmai, ott lesz edzett, ott lesz kitartó. De a költségesen előállított anyagnak megfelelő vásárt, piacot is kell teremteni, értékesítési helyet is kell szerezni. Ez sajnos, nálunk csak részben található. Igaz, hogy a luxuslóvásár jelentéseiből kitűnik, hogy a Tattersallban időnként elég szép áron számos lovat adnak cl, de fenti ügyhöz országos akció országos szervezet kellene, egy bőséges tőkével rendelkező társulat, mely úgy a magyar, mint a más országbeli hadsereg részére a szükségelt anyagot nemcsak megkeresse, de a mennyire lehet a drága közvetítés kizárásával az eladást is lebonyolítsa. Igazgató köreink figyelmét reméljük nem hiába hívjuk fel e nemzetgazdászatilag fontos és sürgősen reparálandó ügyre 1 Rupprecht A szőiő peronoszpora betegsége. A peronoszpora a szőlőnek egy igen kártékony betegsége, melynek okozója a Peronospora viticoía, vagy más néven Plasmopora viticoía nevű gomba. Ezen gombának számos válfaja van, melyek minde- nike egy-egy kultúrnövényünkön élösködik, ide tartozik a burgonyán előforduló Peronospora infestans, a takarmány- és cukorrépán élősködő Peronospora schaclitii, a babon előforduló Peronospora Viciae stb. Fejlődése és igy az iufectio igen gyors. A gomba kis coniűiumok által szaporodik, melyek az illető növényi részre jutva ott kicsiráznak s a csira a növényi rész légüregein behatolva myceliummá lesz, mely a sejtek közötti hézagokban ágazik el s innen az egyes sejtek belsejébe szivókákat bocsát. Szaporodása oly- formán történik, hogy ugyancsak a növényi epidermis légszájadékain az u.ln.conidia tartókat bocsátja ki, melyeken a már fentemlitett conidiák képződnek s a szél által elhordva az egyes növényeket inficiálják. A szőlőn igen jelentékeny károkat okoz. A megtámadott szőlő leveleinek felső részén barna foltok láthatók, alsó része pedig fehér, esetleg szürkés foltokkal van tarkítva. Előfordulhatnak ugyan ezen fehér foltok a felső részen is, de sohasem oly nagy mérvben, és sokkal ritkábban, mint a levél alsó részén. Nemcsak a leveleken, hanem a fürtökön és hajtásokon is előfordul, a melyeket szintén különböző mérvben és időben képes inficiálni. Ha a fürtöket virágzás előtt, vagy virágzás alatt támadja meg, akkor azok szintén fehér bevonatot vesznek fel, mig ha a már fejlett bogyókat inficiálja, akkor azok szürkés, vagy barnás szint öltenek, összerágcosodnak. Ezen betegség ellen a legcélszerűbben permetezéssel lehet védekezni. Permetezésre többféle keveréket és oldatot használnak, melyek közül legjobbnak bizonyult az 1—2°/o bordeax keverék, mely egy-két kg. rézgálic és 1—2 kg. égetett mésznek 100 liter vizben való feloldása által állittatik elő. Háromszori permetezés szükséges. Az első permetezés május közepe táján adandó, a második virágzás után junius végén s a harmadik augusztus közepén. Heves záporok után a permetezés megismétlendö. Nyílt rovat. KÉRDÉSEK. 6. Penészgomba a búzán. Mellékelve küldök búza szálakat. A búza vetésekben e vidéken általában, a búzán a földszinétől fogva 10 cm.-nyíre fölfelé, e fehér penész mutatkozik; tiszteletté! kérem konstatálni, hogy honuan ered ez és mily hatással van a búzára ? a beküldött minta után szerzett észleleteket szíveskedjék aztán velem közölni. Ecsed. Kiváló tisztelettel Spitz Dezső. (7. sz.) Permetező anyag elkészítése. Szőlőmet és gyümölcsfáimat permetezni akarom, utóbbiakat, mert barackfáimon a levelek fodroso- dása is mutatkozik; kérem, szíveskedjenek velem tudatni, minő arányban vegyem a rézgálicot és meszet s mikor permetezzek ? S. 0. 4., mindazt kölcsönözte, amit ebéd alatt használtunk és rongáltunk ; igy az abrosz és asztalkedők szövéséhez a föld adta a lent s azok mosásához, (bár közvetve) a szappant; még a ruhánk sem egyéb, mint átalakult, jobban mondva : a juh négy gyomrában gyap- ' j'uvá szőtt — takarmány. Ha pedig valaki még azt is tudni kívánja, hogy mibe került a földnek az ebédünknél elfogyasztott 3 ki. hús, — könnyű a számítás. A leölt marha (tegyük fel, hogy 400 kl.-t nyomott) körülbelül megevett életében 160 ezer ki. szénát és füvet, halála után pedig adott 300 ki. húst, melynek század része ott volt tegnap az asztalunkon. A tegnap általunk elfogyasztott 3 ki. hús benne van hát a földnek 1600 kg. takarmányában, melyet, ha eredetiben kellene visszatérítenünk, aligha tudnánk elraktározni tágas ebédlőnkben. Adósai lettünk tehát a földnek, miért is becsületbeli kötelességünk megfizetni az adósságot, különben bőkezű hitelezőnk elszegényül, tönkrejut. Igen, de hogyan fizessük meg azt a sok adósságot ?. . . Á szegény munkás, ki 1 koronányit, s a gazdag ur, ki 14 koronányit ebédel el, — az anyagcsere utján körülbelül egyforma. értéket restituálnak: egy garas árát. így hát minden ebédért az egyik adósa a földnek 96 f-rel, a másik 14 K 96 f-rel. Halála után mindkettő fizetésképtelen, mert még ha nem is tiltaná a közrend és az erkölcs, [mint ahogy Kínában nem tiltja) hogy hullákkal termékenyittessék a talaj, — akkor is halandó részünk századrészét se adhatná visz- sza annak, amit a földéből elfogyasztott. A m u n k a, az emberek célirányos munkája az, ami helyrebillenti a mérleget. A munkás, az iparos, a kereskedő, keresményüknek egy részét beváltják a föld terményeiért; bérük jókora része vissza tér azok kezébe, kik a földet munkálják. Ezek aztán ebből a pénzből reparálják a szegényebbé lett földnek tápláló erőit s fizetgetik neki vissza a kölcsön adott tőke részleteit. Ez a zseniális mechanizmus tulajdonképeni mozdonya a modem életnek, melyet forgásában gátolni büntetlenül s a közérdek sérelme nélkül nem lehet. Az emberi munkának tehát s ezzel kapcsolatban az életviszonyok rendjének legtermészetesebb célja kell, hogy legyen: visszafizetni a földnek, amit ad, hogy képes legyen eltartani a jövendő századok generációit is.
