Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-19 / 20. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA május 19 nyeinek a mély rétegű középkötött humuszos vályog és homok. A száraz homokos s nedves kötött agyagot nem szereti. Legjobb előveteménye a trágyázott kapás, azonban maga is kapás növény lévén, ilyen után ritkán következik. Legtöbbször trágyázott takarmány, vagy tavaszi kalászos után friss trágyába kerül. Lóhere, lucerna után friss törésbe is vetik. A mák termelésénél kiváló gondot keli fordítanunk a talaj őszi megművelésére, annál is inkább, mert a mák alá tavaszszel szántani — annak korai vetése miatt — úgyszólván nem is lehet, de minden esetre hiba is volna. Az elővetemény lekerülte után egy lehető csekély gyomirtó tarlóhántást adunk s ha istállótrágyát alkalmazunk a mák alá, azt még ősszel alászántjuk, hogy tavaszszal csak extirpátort kelljen használni. A mák a legnagyobb mértékben elbírja, sőt meg is hálálja a trágyát, tehát alája direkte jól megtrágyázzuk a talajt. Ha az előveteinényt trágyáztuk volna meg, helyesen járunk el, ha az őszi szántás alkalmával k. holdanként még 100 kg. 18—20°/o-os sztiperfoszfátot szórunk el és azt beboronáljuk, ha azonban sem a mák alá, sem pedig annak előveteménye alá nem használtunk istállótrágyát, úgy a szuperfoszfáton kívül még 50—60 kg. chiíisalétrom is használandó. A szuperfoszfátot tavaszszal is ieiiet alkalmazni az extirpálás előtt. A talaj a mák után igen jó fizikai állapotban s jó trágyaerőben van. Utánna rendesen búza következik. Hogyan őrizhetjük meg az istáiiótrágyát az értékveszteségektől ? Az istálló trágyánál mutatkozó veszteségek legnagyobb része nem onnan származik, hogy nitrogén szabadul ki, hanem hogy a felrakás, kihordás, lerakás, I teregetós alatt ammóniák illan el belőle s ezért aján- j latos a trágyának kénsavval veló kezelése, mert az az ammóniák elillanását megakadályozza. A kereskedésbeli közönséges kónsav azonban veszélyes szer, s nagy ■ Estefelé előszedte Boross uram a magtárport s a i magtár felé cammogott, beledugta a kulcsot a zárba ; ejnye de könnyen nyílik ez, mi, tán be se zárták ? — Talán ez is valami boszorkányság ? "Bement a magtárba s oda ment az egyik zughoz, belehinti a port, majd a másodikhoz, harmadikhoz. Hát ott mi mozog abban a sarokban, táncsak nem valami kisértet ? Ki vagy, mi vagy ? kiált stentori hangon Boross uram ; felelj, mert különben isten ügyese , . . — Én vagyok, gazd’ uram, a béresgyerek, nyöszörgő tt egy hang. — Mit csinálsz te itten ? mi keresni valód van neked itten, te akasztófára való ?! Ah, lopni akartál ugye, te álkulcscsal jártál a magtárba ? Mi ? Majd adok én neked ! s avval jól elpáholta s elkergette. Ejnye de jó volt azt a port elhinteni, a nélkül bizony nem csípte volna meg ezt a gazembert. Mérges volt, fel alá járt Boross uram a magtárban s sok minden félét látott, mire előbb nem figyelt. Másnap újra kezdődött a komédia, újra dugdosta a fűvet, a port újra használta s látta, mily haszontalanok az emberei — biz el kellene a felét is csapni. — No várjatok, majd adok én nektek! De aztán az aratás meg is adta az utánnézés óvatosságot igényei, mert erősen maró hatású. A kén- savat felhígított állapotban használják a trágya konzerválására. A felhígításnál mindig szem előtt tartandó, hogy a felhígításra szánt vízhez öntessék hozzá a kénsav vékony sugárban s folj'tonos kavarás közben s ne megfordítva a viz a kénsavhoz, mert igy köny- nyen baj származhatik. A vízzel higitott kénsav használata is több kellemetlenséggel jár, mert a trágyához annyi feihigiíott kénsav öntendő, hogy az feleslegben legyen s igy a trágya nagyon nedves iesz, minek eredménye az lesz, hogy kihordáskor sok értékes anyag csepeg le belőle. Ennek elkerülése céljából ajánlatos a kénsavat homokkal, vagy tőzeggel felitatni, miáltal egy könnyen hinthető keveréket nyerünk. Ha már most ezzel kihordáskor az ammoaniak elillanását meg akarjuk akadályozni, akkor rakodás közben a trágya közé hintjük lehetőleg egyenletesen, 100 kg. trágyára körülbelül 2—3 kg. homokos keveréket számítva. Ha már az istállóban akarjuk a trágyát kén- savval konzerválni, akkor azt a trágya kihordása után szórassuk az állásra s azt azonnal takarjuk be friss alommal. Az almon átszivárgó trágyalé ily módon a kénsavhoz jut és ezáltal neutraiizáitatik. Az alomra elszórni sohasem tanácsos, mert maró hatású s az állatoknak könnyen bajt okozhat. Ha a kénsavat nem akarjuk az istállóban alkalmazni, akkor a telepre szórjuk azt ki naponta trágyakihordás után. Minden számos marhára 3 kg. homokos keveréket alkalmazunk. Ennek érteke 3 fillérre tehető s igy igen olcsó. Nyílt rovat. KÉRDÉS. 5. sz. T ö z e g felh a s z n á 1 á s a f o k á 11 r á- g y a készítésére. Szatmárhegyi szőlőmben s gyümölcsösömben nagyobb mennyiségű trágyára volna szükségem. A trágyaszükséglet, mint azt a tek. szerkesztőség jól tudja, mindnyájunk közös baja s a trá- gyaszaporitás nálunk oly kérdés, mely sajnos, még tán jutalmát; nem volt valami sok, de mégis több, min t más években s az egér sem rágta össze-vissza a gabonát; volt ám mit eladni s takarmány is ugyancsak bőven került a padlásra. No de most tán fizetni is kellene valamit a csodadoktornak. Itt az aratás. El is indult, de biz’ nagy meglepetésére nem fizethette ki a tartozását, a csodadoktor időközben elhalt s igy uj csodaszereket nem tudott kapni. Nem volt mit tennie egyebet, mint a megmaradt szereket takarékosan használni tovább, mindig kevesebbet, mindig kevesebbet, mig végre már csak mutogatta az ökröknek, magtár sarkoknak. Csodálatos azonban, a hatása még akkor is megmaradt, amidőn már a szerek mind elfogytak s Boross uram megszokásból járta hajnalban az istállókat, nappal a mezőt, este a magtárt. Boross uram kezdett boldogulni, lassanként kifizette adósságát, rendbe hozta elhanyagolt házát, szaporította jószágát, ökrei kövérek voltak s olyan szépen rendbe jött gazdasága, hogy csodájára jártak s kérték a tanácsát. Most aztán Boross uram osztogatta a hizlaló port, csoda füvet, egérirtó szert és sokan áldották érte !
