Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)
1905-04-28 / 17. szám
április 28. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal. Néhány szó a műtrágyáról és a műtrágyázásról. Nem csodálom, ha a gazdaközönség sokszor zavarba jön a különböző műtrágyaféieségck alkalmazását illetőleg s bizalmatlanság fogadja mindazon ismertetéseket, melyek a műtrágyára vonatkoznak, mert hallatlan is az, amit itt tapasztalnia kell. Azon számtalan mtitrágyaféleség, melyet nap-nap mellett hirdetnek, ajánlanak, felmagasztalnak és megint értéktelennek nyilvánítanak, megmagyarázza a gazdaközönség tartózkodó magaviseletét s megérthetővé teszi azon maradiságnak nevezett viselkedést is, melyet a legjobb akaratú, leghitelesebb és legszakavatottabb forrásokkal szemben is tanúsít. Ajánlanak mindennemű műtrágyát: chilisalétro- mot, peruguanot, közönséges guanót, s a különböző guanók egész sorozatát, szaru lisztet, csontlisztet, vér- lisztet, szárított marhatrágyát, szárított sertéstrágyát, baromfitrágyát, szuperfoszfátot, thomas-salakot, kaini- tot, karnallitot, kénsavas-kálit, káli magnoziát, klor-ká- liumoí, martelint, különböző keverékké kombinált és speciális növénytrágyákat s tudja isten még mi mindent nem s ezek közül mindegyik „páratlan termésfokozó hatással bir“. Ajánlják elszórását tavaszszal és ősszel, télen nyáron, szántás, boronálás, extirpálás, grub- bcrezés előtt és után, úgy, hogy azt még megérteni is nehéz, nemhogy alkalmazni lehetne. Hangzatos reklámok, mesével határos kísérleti eredmények hirdetik napról-napra a jövő Eldorádóját, melynek kulcsa a műtrágya. S ezekkel szemben védekezni igen bajos, háttérbe szorítják a tisztességes mütrágyakereskedeímet, mert az nem ígérhet füt-fát, mivel csak tényleges és végrehajtott kísérleteire hivat- kozhatik, melyek eredménye természetesen meg sem közelítheti versenytársai önkényesen Összeállított kísérleti eredményeit. Ezek ellen magának a gazdakö- zönségnek kell védekeznie, úgy, hogy szükségleteit a leghitelesebb és legszolidabb cégektől szerezze be, lehetőleg direkte, minden közvetítő kizárásával. Továbbá a vásárolt műtrágyát ne vegye át addig, mig a vasúti állomáson szabályszerű hivatalos mintát nem vett belőle, melyet bármely vegykisérleti állomáson megvizsgáltathat s igy meggyőződhetik arról, hogy meg van-e benne azon mennyiségű hatóanyag, melyet a gyár neki szavatolt. Már a szolid és tisztességes műtrágya kereskedelem megvédése érdekében is szükséges ezeii elővigyázat, de meg azután a gazdára nézve is fontos, mert csak igy tudja meg azt, hogy mit vásárolt. Minél általánosabbá fog válni a mintavétel, annál inkább javulni fog a helyzet, mert a tisztességes kereskedők nem félnek ezen vizsgálattól, sőt óhajtják — mint azt már többektől volt alkalmunk hallani — de jelentékenyen csökkenne azok száma, a kik nagyon is kifogásolható áruval árasztják el kereskedelmünket. Védekezni kell továbbá a gazdakö- zönségnelc úgy is, hogy csak a szavahihető forrásból eredő kísérleti eredményeket és tanácsokat vegye számításba s csak ezek nyomán induljon, figyelmen kívül hagyva azon sok hangzatos reklámot, melyek hova tovább mindjobban elszaporodnak. Fent elsorolt mü- trágyaféiék közül egész sorozatot lehetne kiválasztani olyant, melyek a mezőgazdaságra nézve hasznavehetetlenek s hogy mégis nagy mennyiségben gyártatnak, annak oka kizárólag a gazdaközönség hiszékenységében rejlik. Többszörösen kipróbált s a gyakorlat által kitűnő hatásunknak nyilvánított műtrágya- féléink, mint a 40%-os káli, kainit, chilisalétrom, szuperfoszfát. nem egy esetben háttérbe szorulnak csekély hatású műtrágyafélék mellett, mert ezea utóbbiak elveszik a gazdaközönség kedvét minden további műtrágyázási kísérlettől, avagy műtrágya használatától. Pedig tagadhatatlan az, hogy a műtrágyaféléknek nagy jövőjük van s hogy hovatovább mindinkább általánosabbá válik alkalmazásuk. Igen sok helyet tudok, hol eddig a műtrágyázásról hallani sem akartak s ma jelentékeny mennyiségűt használnak fel, mert meggyőződtek szükségességéről és jövedelmezőségéről. Mindenesetre általános ismeretekre van szükség, ha a műtrágyákat sikerrel akarjuk alkalmazni, mert a legértékesebb műtrágya is hatástalanná válik annak kezében, ki helytelenül használja azt. holnapra nem halasztani, amit ma könnyebben elvégezhetünk. De hogy képesek legyünk várni és mindenféle munkát a legalkalmasabb időben végezni, kell, hogy elegendő tőkénk legyen, hogy abból egyidejűleg megéljünk. 22. Munka a legalkalmasabb helyen. Viszont mindenféle munkát végezzünk a legalkalmasabb helyen, a melyet elfoglalhatunk. ,Sok esetben ez oly világos, hogy az észrevétel abszurdumnak látszik. Ültet-e valaki növényt a tenger homokjában, vagy vet-e gabnát a sziklákra ? Senki se oly balga, hogy munkáját oly helyen pazarolja, a hol egészen füstbe menne. Más esetben a minőség kérdése merül fel; némely termelés lehetséges itt, de amott nagyobb sikere lenne. Anglia déli részében szőlőt termeszthetne a szabadban és régebben bort szoktak csinálni Angolországban termett szőlő fürtökből. De a szőlő sokkal jobban tenyészik Francia-, Spanyol- és Németország napsütötte dombjain, s az ott ugyanazon munkával termett bor sokkal több, és minőség tekintetében végtelenül jobb. A kik tehát bort akarnak termelni, bízzák azt inkább a kontinensre, vagyis inkább Franciaországra, Spanyol- és Németországra. Nekünk Angliában van jó talajunk s a fü termesztésre alkalmas nedves éghajlatunk, s a leghelyesebb, amit a mi farmereink tehetnek, a marhatenyésztés és a tej, vaj és sajt nagybani termelése. Hogy az emberek lehetőleg vagyonosokká lehessenek, minden országnak arra kellene törekednie, hogy azt termelje, amit a jelen körülmények közt legkönnyebben képes termelni és egyéb tárgyakat külföldi ipar révén cserében szerezze be. Az Egyesült .Államok végetlen mennyiségű pamutot, gabnát, szalonnát, húst, gyümölcsöt, petróleumot, ezenkívül nagy mennyiségű aranyat, ezüstöt, vörösrezet stb. képesek termelni. Ausztrália, Uj-Sealand és Dél-Afrika sok gyapjút, nyersbőrt, cukrot, húskonzervet, ezenkívül aranyat, vörösrezet és gyémántot állít elő. Forró Afrika bővelkedik pálmaolajban, elefánt- csontban, tékaf^ban, gumrniban stb.
