Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)
1905-04-14 / 15. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. ápril 14. Szatmármegyében vagy Szatmárnémeti szab. kir. város területén nevelt, valamint Szatmár szab. kir. város garnizonjainak tagjai bona fide tulajdonában levő 4 év. és id. félvér lovak számára. Teher kiegyenlítés néikül. Lovagolva 50 m.-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 korona. IV. Akadályverseny. 1500 kor. adva az Uriova- sok Szövetkezete által. Ebből 1000 kor. a győztesnek, 300 kor. a második, 150 kor. a harmadik, 5o kor. a negyedik beérkező lónak. Kevesebb induló esetén csak a megnyert dijak adatnak ki. 4 év és id. lovak számára, melyek 1904—1905 években 7C0 kor. ért. versenyt nem nyertek. Táv. kb. 400 ■ m. Teher 4 év. 65 kgr., 5 év. 70 és fél kgr., id-re 72 és fél kgr. Nyertesekre 5 kgr. több. Lovasok, kik versenyt még nem nyertek, 5 kgr. súly engedménynyel lovagolnak. Beiratás 10 korona további 20 korona az indulóktól. V. Tenyészverseny. Sikverseny, 10 0 kor.; adja a földmivelásügyi m. kir. Miniszter ur. (a dij megadásától feltételezve) Ebből 600 kor. az elsőnek, 3 0 K. a második, 100 kor. a harmadik beérkező lónak, 4-ik ló beiratási diját menti. E versenyben legalább 500 koronás versenyt nyertek első nyereményből kizárva. Szatmármegyei Gazd. Egyesületi tagok tulajdonában levő. Szatmár, Szabolcs, Bereg, Ugocsa és Szilágyvármegyékben ellett és nevelt 3 év. és id. félvér mének és kancák számára. Táv. kb. 2000 ni. Teher 3 év. 70 kgr. 4 év. és id. 76 kgr.. kancákra 1 és fél kgr. kevesebb. Beiratási dij 15 kor. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. VI. Tisztiverseny. Sikverseny (egyleti dij). Tisz- teletdij, adva a Szatmármegyei Lóverseny Egylet által ; 100 kor. érték elsőnek, 50 kor. érték második, 30 kor, érték harmadik, 20 kor. érték a negyedik lónak ; táv. kb. 2000 m. sulykiegyenlités nélkül a szatmári, nyíregyházai, debreceni, nagyváradi, m.-szigeti és n.- károlyi garnizon tisztjei v. tiszthelyetesei és önkény- tesei tulajdonában levő lovak számára; teüvérek kizárva. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a verseny megtartassék. Tét nincs. Általános határozatok. 1. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyeken a Magyar Lovaregylet szabályai mérvadók. 2. A n—V. sz. versenyekben csak a Szatmármegyei Versenyegyleti tagok lovai indulhatnak. Az egylet választmánya a versenytéren is vehet fel tagokat. 3. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben csak Urlovasok és a Szatmármegyei Lóversenyegylet tagjai lovagolhatnak. 4. Minden készpénz nyereményből 5 százalék vonatik le a verseny pénztár javára. 5. Nevezési zárnap szeptember 14. esti 8 óra. Nevezések Poszvék Nándor egyleti titkárhoz intézen- dők (Szatmár, Verbőcy-utca 5. sz.) 6. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban megerősítendők. 7. Beiratási pénzek a nevezési záridőn belül beküldendők. 8. A nevezési záridőn belül közlendők a prog^ rammban szükséges összes adatok. 9. Kiegyezés egy futamnál sincs megengedve. 10. Mázsálás előtt a beiratási, illetve indulási dijakról a nyugta felmutatandó. A versenynél a tiszteletbeli állásokat a következő urak voltak szívesek elvállalni : Versenyintézőség. Igazgatóság: berencei Kovács Jenő elnök, Kris- tóffy József főispán, Cholnoky Imre, Domahidy Sándor, Domahidy Elemér főispán, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, Liptay Béla, mint az Urlovasok Szövetkezetének kiküldöttje, Papp Géza polgármester. Bíróság: berencei Kovács Jenő és Szerdahelyi Ágoston. Pálya Intéző: Bartha Kálmán. Indító: bér. Kovács Miklós. Mázsáié : Pethö György. Pálya orvos: Dr. Költsoy Ferenc. Titkár: Poszvék Nándor, helyettes titkár és időmérő Osváth Elemér Néhány szó a kávéról. Már régi idő óta honos ott a kávé termelése s itt óriási kávé fákat találni. Ilyen elhagyott ültetvényeket talált Bruce és Livingstone afrikai utazása közben a Nílus forrásának vidékén. Ezek mutatják, hogy ott már a legrégibb í időben ismerték a kávét. Ha megérett a bogyója, lerázzák. Aztán meg- I hántolják. Hántolása kétféleképen történik. Szárazon és nedvesen. A száraz hántolás sokkal előnyösebb; de egyszersmind nehezebb is. A száraz hántolás malmokban történik, mig a nedves, erjesztés utján és mosással, A hántolás utján kiszabadul a kávé szemecske, még pedig minden bogyóból kettő, fóloldaluk domború és féloldaluk lapos középen bevágással, melybe egy vékony kis hártya van benőve. Minden valódi kávészemnél a hártya megtalálható. Még ekkor sem kerül a kávé kereskedésbe, előbb nagy száritó pajtákban szárítják 2—3 évig. Ez idő alatt élénk zöld színe szürkéssé válik. Néha nagyon is meg fakul, ilyenkor indigóval szinesitik. Ekkor csomagolják, osztályozzák és szállítják. A kávé ültetvények sokban hasonlitnak a mi szőllő ültetvényeinkhez. Ugyanis oly sok ellenségük van ezeknek is. így első sorban is a Coffeabug vagy a kávé tetü, mely leveleit és virágait pusztítja. Aztán a Golunda nevű patkány, mely hajtásait rágja le és egy a peronosporához hasonló gomba, a Hamileja vastatrix. Ez mind igen nagy védekezést igényel. A termelést nehezíti az a körülmény is, hogy a kávé minőségére a legkisebb eltérő körülmény is befolyást gyakorol, így: talaj, időjárás, gondozás és minden változás. Ezért van, hogy bár csak egy pár fajú kávét termelnek is, minőség tekintetében számtalant különböztetünk meg. Faj tekintetében első helyen áll az arabs mokka, arábiában terem apró szemű. Ez azonban kereskedelemben nem bir jelentőséggel, mert a Szultán udvara fogyasztja el. S csak innen, mint ajándék kerül némely európai udvarba. A többi kereskedésbe kerülő kávé egy fajhoz tartozik, csupán termelési hely szerint különböztetjük meg. A gyöngy kávé képez még kivételt. De ez sem külön faj. Csak alakja után nevezték el. Némely kávészem a másik rovására jobban kifejlődik és igy mindkét oldala domború lesz. Ezeket a domboruvá fejlődött szemeket külön válogatják és ez a „Gyöngy“ kávé.
