Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-31 / 13. szám
március 31. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal. akkor, amidőn az országos viszonyok alakulása arra nyújt kilátást, hogy gazdaosztályunk létkérdését gazdálkodási rendszerünk gyökeres megváltoztatásának lehetősége képezi abban az irányban, hogy a kenyérmagnak termelését redukálva, a mélyebb művelést feltételező iparnövények termelésére térjünk át. P. Védekezés az Anthracnosis ellen. A sokféle szőlőbetegség közt, melyek ellen a szőlőbirtokosnak védekeznie kell, nem utolsó az anthracnosis, melyet magyarul szőlőhimlőnek is nevezünk. Valószínű ugyan, hogy igen sok szőlőbirtokos még a nevéről sem igen ismeri ezt a betegséget, de akinek szőlőjében Alicantc-Bouschet, Arramont és Otelló fajok vannak, az bizonyára ismerni fogja, mert különösen ezt a három fajt szokta megtámadni, és a kezdetén csak szórványosan és kis mértékben szokott fellépni, de ha nem védekeztünk ellene, a következő évben gondoskodik róla, hogy észre vegyék. Ezen betegség első sorban a leveleket támadja meg, barna piros foltok keletkeznek a leveleken, melyek mihamar egygyé válnak és tovább terjedve rámennek a hajtásokra és magára a termésre is, melyet rövid idő alatt semmivé tesznek. Mikor Alicante bouschet táblámban először jelentkezett, vincellérem folyton levagdalgatta a beteg leveleket és hajtásokat és elégette; próbáltam égetett mészporral is beporozni a beteg részeket, de bizony ez sem használt semmit sem. a rá következő esztendőben pedig a szépen mutatkozó termésben legalább 30°/o kárt okozott az erősebben fellépő anthracnosis, úgy, hogy már azon gondolkoztam, hogy a különben igen bőtermő és vörös bor készítésnél igen háladatos fajta szőjőt kihányatom, mig aztán a Kecskeméten megjelenő Szőlészeti és Borászati lapban egy jó tanácsra nem akadtam, melynek alkalmazása mellett a szőlőhimiötől megszabadultam. Az eljárás a következő : mindjárt nyitás után megmetszendők a tőkék és metszés után 100 liter vízben feloldott 6 kiló kénmáj s 1 kiló oltott mészből készült keverékkel az egész töke és csapok közép nagyságú ecsettel bemeszelendök. Ezen eljárást két Ízben alkalmaztam és azóta szórványosan is alig jelentkezett a szőlöhimlő, miért is melegen ajánlom bárkinek ; a védekezés sem valami költséges, mert 200 liter folyadékkal 1 hold szőlőt is be lehet meszelni, a Meyerffy Zoltán gyógyszerész ur által készített kénmájat pedig 32 krjával lehet kilónként kapni Kecskeméten, de talán Szatmáron is lehet kapni, mert a lisztharmat ellen is hatásos szer s nagy előnye, hogy a bor nem lesz tőle kénszagu és a védekezéshez nem kell kénporfuvó gépezetet szerezni — mint a rézkénporhoz. Luby Zsigmond. Az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ elért eredményei. (Y.) Közgazdasági életünk utolsó 6 évében alig tud valamely intézmény hatásában és eredményében oly óriási sikert felmutatni, mint az „Országos Központi Hitelszövetkezet“. Azok a számcsoportok, melyeket itt az 1904-ik év üzleti jelentéséből átveszünk, ékesszólóan bizonyítják, hogy mennyi jót, mennyi hasznost lehet elérni az erők egyesítése folytán, A hitelszövetkezetek száma 1899-től 1904. év végéig 712-ről 1742-re emelkedett. — Ezek közül ipari 82, vegyesen ipari és gazdasági 30, tehát tisztán gazdasági hitelszövetkezet van 1630. A tagok száma 407,030 s ezek túlnyomóan kisgazdák, amenyiben a 82 ipari s a 30 vegyes hitel- szövetkezetnek kerekszámban 25000 iparos tagja van, mig a gazdasági hitelszövetkezetek kisiparos tagjai száma 20000-ben van kimutatva, tehát a gazdákból álló tagok száma meghaladja a 360,000-et. Az üzletrészek száma 767,952. — 37Ve millió korona értékben, melyből 2OV2 millió tényleg be volt fizetve. — Tartalékalap majdnem 3 millió ; vagyis a a Központ kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek már befizetett és a jövedelemből megtakarított tényleges vagyona 23.390,849 korona. Ha a hitelszövetkezetek semmi más eredményt nem értek volna el, csak azt, hogy a nép legalsóbb s legelhagyatottabb rétegeiben heti 20 filléres megtakarításokkal 23 millió koronát meghaladó tőkét összegyűjtöttek, már magában ez az egy körülmény elég ok volna arra, hogy ezen nyat halmozzon fel, az eredmény az lenne, hogy az aranybányászatot hasznosabbá tenné és annyival több aranybányász lenne vasútépítők s egyéb munkások helyett. Azt látjuk tehát, hogy mikor egy gazdag ember elhatározza, hogy pénzét elköltse, nem azt célozza, hogy minél több munkást állítson munkába, hanem, hogy miféle munkát végezzenek azok. Ha elhatározza, hogy fényes bált adjon, akkor ott annál több divatárus, jelmezkészitő, csipkekészitő cukrász stb. leszen. Kétségkívül egy bálnak nem lesz nagy következése ; ámde ha sokan teszik ezt, majd több üzletember vonzódik ezen iparágakhoz. Másfelől, ha a gazdag emberek pénzüket valami vasúti vállalatba fektetik, ott annál több felügyelő, mérnök, munkavezető, vashengerező, géplakatos, kocsi készítő stb. kap foglalkozást, A kérdés tulajdonképpen azon fordul meg: vájjon az emberek boldogabbak lesznek-e több bál következtében, vagy több vasút által ? Egy fényes bál mulattat ideig-óráig, de igen sok pénzbe kerül, kivált a vendégeknek, akik drága jelmezeket vásárolnak. Mikor elmúlt, semmi állandó eredménye nincsen. Másfelől a vasút közvetlen okot az örömre nem ad; hanem olcsóvá teszi az áru cikkeket, lehetővé tévén azok könnyebb szállítását ; alkalmat ad az embereknek a vidéken lakni a zsúfolt város helyett, vagy átviszi őket kellemes és egészséges kirándulásokra. Látjuk tehát, hogy a fogyasztásnak önmagáért, vagy az ipar pártolásáért való magasztalása. együgyü badarság. 15. Tévedés a nem fogyasztást illetőleg. Némelyek éppen az ellenkező tévedésbe esnek, azt tartván, hogy minden pénzkiadás hiba. Azt hiszik, legjobb a vagyont kamatra kiadni, s igy gyarapítani, vagy épen mellőzik a kamatoztatást s az aranyat magát megtartják. így válnak olyanokká, akiket zsugoriknak neve-
