Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)
1905-02-10 / 6. szám
|V. évfolyam. Szatmár. 1905. febr. 10. 1------------------------------j' jr fiái1 ■íj ^ % KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ESZAKK. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. * MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Lapunk mai száma 10 oldal. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám Közóhaj. Ma már Magyarország lakosainak kilenc- tizedrésze az önálló vámterületet hangoztatja s igy az méltán közkivánságnak jelezhető. A közgazdaságra nézve a vám kérdése oly lényeges befolyást gyakorol, hogy annak ismerete mintegy életkérdéssé vált, — mi indokolttá teszi, hogy azzal némi részben foglalkozzunk. A vám általánosságban nem egyéb, mint a külföldi mezőgazdasági és iparcikkek megadóztatása azon ország javára, ahol az értékesíttetik. A vám keletkezése az állam alakulások idejére vezethető vissza s az államok fejlődése, vagy hanyatlásával tartott mindig egyenlő lépést. Legszerencsésebbek lettek azon államok, melyek kézmü, később pedig gyári iparuk fejlett^ sége folytán a külföldi piacokat mintegy monopolizálni tudták, s ez által nemcsak saját — de közvetve országuk jólétét is előmozdították, mert az által, hogy ipari terméküket idegen országokban értékesítették : úgy maguk, mint hazájuk számára vagyont és jólétet teremtettek. A közgazdaság elemei. Irta : W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. — Folytatás. — 3. A közgazdászat ágazatai. Mielőtt a közgazdasági tudomány részletes fejtegetésébe bocsátkoznánk, mindenesetre szükséges, hogy abban bizonyos rendszert állítsunk fel s igy előre osztályozzuk tárgyalni valónkat s előre megállapítsuk azt a sorrendet, melyben ez ismertetés keretébe tartozó legszükségesebb kérdésekkel foglalkozni fogunk. Mindenek előtt tudnunk kell tehát, hogy közgazdasági tudomány a vagyonosság kérdésével' foglalkozik, majd azt fogjuk vizsgálni, miként használjuk fel, vagy fogyasztjuk el a vagyont; mert amint látni fogjuk, semmi sem lehet vagyon, hacsak valami haszonra nem lesz Minthogy pedig az ily helyzetnek előnyös voltát az államok maguk is belátták, iparkodtak maguknak a szükséges iparcikkeket, vagy terményeket otthon előállítani, hogy ez által a pénz — a vagyon kiözönlését meggátolják s az elszegényedésnek útját állják. Magyarország 1848 — illetőleg 1867. évig szintén külön és önálló vámterületet képezett, s a határokon való vámszedés már a királyság alapítása idejében ismeretes volts „harmincadnak“ neveztetett, — minthogy az idegen kereskedő az ország területén az árulhatási jogot az által váltotta meg, hogy portékájának harmincadrészét a királynak — kinek akkor a vámok egyik jövedelmét képezték - álengedni tartozott. \ oltak ezenkívül nálunk az ország belterületén is különféle vámszedósi jogok, melyek azonban a nemesi praerogativák — előjogok, vagy kiváltságokhoz tartoztak, részben a királyi kisebb haszonélvezeteket képezték s a király által adományoztattak, milyenek voltak p. o. a vásári vám, hid, kompvám stb., amelyek azonban a vámterületek, vagyis zárt államokhoz nem tartoznak. fordítva, s igy mielőtt vagyonhoz jutnánk, tudnunk kell, hogy mire kívánjuk azt használni. Harmadszor annak vizsgálatába foghatunk, miképp termelődik, vagy jön létre a vagyon ; negyedszer, miután a vagyon már létesült, hogyan osztatik fel az emberek különböző osztályai között, kik annak előállításában részt vesznek. Szóval, mondhatjuk, hogy a közgazdászat foglalkozik 1., a vagyon minőségével, 2. felhasználásával, 3. termelésével, 4. szétosztásával végre, bár e kérdés tulajdonképen a szétosztás keretébe tartozik, mégis szükséges lesz külön kiterjeszkedni az adózásra is, minthogy minden termelt vagyon egy részét el kell hogy vegye az ország kormánya, hogy a nemzeti védelem, kormányzás költségeit fedezze. 4. Vagyon és természeti kincs. Ha a közgazdászat a vagyon tudománya, — abból nem tanulhatunk semmit, hacsak nem ismerjük a
