Gazdák Lapja, 1904. december (3. évfolyam, 49–53. szám)

1904-12-30 / 53. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA dec. 30.

reskedő kezéhez is, ahol a szállítani kivánt mennyiséget aláírási iv igazolja, hogy azt gazdák előre megrendelték s egymás között felosztják s ez aláírási ivén jelezve van, hogy az a kedvezmény igénybe vétele céljából állíttatott ki.

Külföldi vasútállomáson hazánkba feladott takarmány fuvarleveléhez ugyancsak ott csatolandó az igazolvány, de a díjkedvezmény csak a magyar vonalakra visszleszámolás utján érvényesíthető.

Az inség-segélyt a vármegyei inség-bizottság eszközölheti ki. A mi vármegyénk inség-bizottsága azoban arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy az ingyen segélyek demoralizáló hatását, úgy szintén kölcsönök későbbi terhes következményét kikerülendő, mindaddig, mig kikerülhető, sem ingyen, sem kölcsön takarmányt, sem élelmi cikket nem oszt ki, ellenben gondoskodott arról, hogy minden vidéknek kézi és fuvar munka álljon rendelkezésre, hogy a nép keresethez jusson a tél folyamán is. így az Avasban a Bikszádi vasút építése van hivatva fedezni a megszorult nép szükségletét.

Az előterjesztések a megyei inség-bizottsághoz a főszolgabíró, vagy a megyei Gazdasági Egyesület utján jutnak. Ott, hol a körülmények szükségessé teszik, járási, sőt szükebb keretű Ínség bizottságok is alakíthatók. Szerk.

Hírek.

— A tüzkárbiztositási üzlet Magyarországon. A

Müncheni viszontbiztosító társaság most megjelent üzleti jelentése szerint a társaság tüzkárbiztositó ága minden államban kedvezően fejlődött, Magyarországot kivéve. A jelentés szerint ennek a jelenségnek a kedvezőtlen gazdasági év az oka, mely az üzleti forgalom menetét erősen gátolja. A különböző biztosítási társaságok Magyarországra nézve éppen ezért olyan megállapodásra jutottak, mely lehetővé fogja tenni azt, hogy a tüzkárbiztositási üzlet menete ismét helyreálljon. A megállapodás, mint értesülünk, az, liogy a tüz- biztositási dijakat a társaságok ideiglenesen le fogják szállítani.

= Lenfonógyár Komáromban. Tallián földmive- lésügyi miniszter ismételten fölhívta a kereskedelmi miniszter figyelmét, hogy a lenfonógyárak mily nagy lendületet tudnának adni a lentermelés ügyének. A termelés előfeltételei megszereztetvén, a kereskedelmi miniszter támogatásával Komáromban ötezer orsóra lenfonógyár létesült, mely most kezdette meg üzemét. A gyár létesítését Komárom város nagymérvű hozzájárulása is lehetővé tette. Fölszerelését külföldi szakértők kifogástalanoknak jelezték. Egyelőre 1400 orsóra működik; i 905.-ben fokozatosan föífejlesztetik 5000 orsóra.

rr Szózat a gazdákhoz. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Dessewffy Aurél gróf szózatot intéz a magyar gazdákhoz s akcióra hívja föl őket, hogy országos mozgalmat inditva, a szerb, román és orosz kereskedelmi szerződés fölmondását kicsikarják g a kormányt a mezőgazdasági termékek kivitelének szervezésére s uj kiviteli piacok meghódítására rábírják.-— Az oklevéllel nem bíró gazdatisztek gazdatiszti gyakorlati vizsgájára vonatkozó szabályzatot a m. kir. földm. miniszter dec. 17-én 100971—VII. 4. sz. a. kelt rendeletével a következőleg egészítette ki : az 1. pont a következőleg módosul: 1. A gazdatiszti

gyakorlati vizsga célja, az oklevéllel nem biró gazdatiszteknek oly bizonyitvány megszerzésére módot nyújtani, melynek alapján az 1900. évi XXVII. t.-cz. 25. §-ában foglalt, illetve felsorolt birtokokon az 1906. év után is akadálytalanul alkalmazhatók legyenek s alkalmaztatásuknak megfelelő gazdatiszti cimeket használhassák. Ezen intézkedésből folyólag a gyakorlati vizsga sikeres letétele esetén kiadandó bizonyitvány szövegének második pontja a következőleg lett megállapítva : „Ezen bizonyitvány az említett, valamint az 1904. november hó 17-én 100971. szám alatt kelt

földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján, az 1900. évi XXVII. t.-c. 25. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából a m. kir. tanintézetek végbizonyítványával egyenértékű és tulajdonosa a törvény fentjelzett §-ában felsorolt birtokokon a törvény életbeléptét követő ötödik év után is bármikor akadálytalanul alkalmazható s az alkalmazásának megfelelő gazdatiszti cimet használhatja.“

= A disznóseríe értékesítése. A budapesti hen- tesipartestület átiratot intézeti az 0. M G. E.-hez, amelyben kijelentette, hogy az ipartestület kebelében működő sertehulladékokat értékesítő szövetkezet hajlandó értékesítés céljából átvenni mindazon serteineuy- nyiségeket, amelyeket a gazdák neki beküldenek. Tekintettel arra, hogy a sertegyüjtés és értékesítés teljes elhanyagolása miatt eddig a kefekötők és rokon iparok serteszükségletük legnagyobb részét külföldről szerezték be s általános az a panasz, hogy Magyar- országon sertét alig lehet kapni, az 0. M. G. E. kívánatosnak tartja, hogy a gazdák a tél folyama alatt egybegyülő sertemennyiséget ne hagyják értéktelenül elveszni, hanem gyűjtsék egybe és értékesítsék.

(x) A szegedi kenderfonó gyárban készült legjobbnak elismert kötéláruk, valamint ipari és házi célokra használható zsinegek és zsineg hevederek legolcsóbb szabott árban szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél (a szegedi kenderfonó-gyár raktárában), Szatmáron Kossuth Lajos utca 23. (Hid-utca). Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, debreceni messzelö és kefeáru raktár.

Irodalom.

„Méhészeti Zsebnaptár.“ A legközelebbi napokban került ki sajtó alól Szatmáron a Pataki Béla nagybányai lakos ismert nevű méhészeti Írónk által szerkesztett „Méhészeti Zsebnaptár“ 1905. évre szóló IV. évfolyama, mely az előbbi évfolyamokat is túlhaladó bő és igen érdekes tartalmával nélkülözhetlen kézikönyvet képez a méhészek és méhészetkedvelők részére. Tüzetesebb ismertetésének mellőzésével elegendőnek tartjuk ezúttal a 16 16-od Ívre terjedő almanach- szerü mű tartalmát kivonatosan felsorolni. A szerkesztő és kiadó előszava után a naptári rész s minden hónap mellett a méhész kimerítő havi teendői vannak közölve, két igen érdekes betelelési táblázattal. A naptári rész után az idegen pénzek összehasonlító táblázata, méhészeti közegek cimtára, a hazai méhészegyletek, a méhészet és a gyümölcstermelés, a gyümölcsfa és a méhtörzsek állományának megyénkinti összehasonlító táblázata, azután a magyar méhészeti irodalom könyvészete, az 1903. évi méhállomány megyénkinti táblázatos kimutatása, az ország kiválóbb méhtelepei és a méh legelője a virágzás havonkénti kimutatásával.

Az irodalmi részben: Pataki Béla szerkesztőnek Fiamhoz cimű igen kedves költeménye, Dömötör Lász-