Gazdák Lapja, 1904. december (3. évfolyam, 49–53. szám)
1904-12-23 / 52. szám
dec. 23. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal melőnek átengedni. (1887. XLIV, t.-c. 9 §., 186S. do- hányjöv. szab. 67—69. §§.) Száritó pajták és simító helyiségek. A termelőnek csak azon esetre adható termelési engedély, ha kimutatja, hogy megfelelő nagyságú, zárral és ha kívántatik, ellenzárral ellátható száritó pajtával és elegendő nagy, külön simító helyiséggel bir. A szárító pajta holdankint 100 köbméterben, (gyakorlatban 150—200 köbmétert követelnek. Szerk.) a simító helyiség pedig minden 5 hold terület után 20 négyzetméterben van megállapítva. Kisebb termelők ily száritó pajtát és külön simító helyiséget többen együtt is állíthatnak fel. (1888. Pénzügyi Közlöny 1. sz. 16 1.) A bejelentésben évenként jelezni kell a termelésre szánt területet helyrajzi számát, melytől eltérő változás május 1-ig bejelenthető ugyancsak a dohánybeváltási felügyelőséghez. Dohányivek drbonként 4 fillérért a dohánybeváltási felügyelőségnél kaphatók. Nyiit rovat KÉRDÉS. 20. Baromfivósz. Baromfiaimból több nap óta már nap nap után nehány darab elpusztul; semmi előtüne- tet nem lehet észrevenni, egyszerre csak felbukik és elpusztul; annyit lehet látni rajtuk, hogy a torkuk valami nyulékony nyálkával van áthálózva; annyit mégis gyanítok, hogy talán egy jó vértisztitó- szerrel meglehetne előzni a bajt; erre igen szépen kérném nékem tájékozást nyújtani, esetleg egy gyógyszert ajánlani. Kiváló tisztelettel Halmi-Batár Strifier Ede gtiszt., egyleti tag. FELELET A Baromfivész (20 sz. kérdésre) gyakran előforduló baj s annál inkább óvakodni kell ellene, mert, ha alaposan nem védekezünk, baromfi állományunkat az utolsóig kipusztithatja. Áz adott tünet több fertőző betegségnél előfordul, igy hirtelen hullik el az állat a baromfi lépfenénél (itt azonban nincs nyálkás ‘váladék a torokban, ellenben az állat taraja elébb hideg — később forró s sötét színűvé lesz, elhullás után megüszkösödik. Ugyancsak hirtelen elhullik az állat a baromfi cholerában, de annak ismét csalhatatlan jele a hasmenés folytán beronditott tollazat. Rendesen 2—4 nap alatt, de ^hirtelen is elhullhat a baromfi pestisben. Itt szintén jellemző az orrban s torokban látható váladék. Rendesen azonban a betegséget bágyadtság, aluszékonyság, ingatag járás előzi meg. Természetes, hogy az adott rövid kórtünet után a betegséget pontosan megállapítani távolból nem lehet, mindenesetre célszerű óvintézkedés lesz azonban az egészséges baromfiaknak azonnali elkülönítése, frissen j dezinficiált ólba helyezése, a régi ól gyökeres fertőt- lenitése, általában az udvar és összes helyiségek tisztántartása, tiszta és jó eledel etetése, az itató edények és víz tisztán tartása, esetleg ivóvizükbe fél százalékos carborsav oldat keverése, az ürülék és elhullott baromfiak azonnali összeszedése és elégetése. A dezinficiálást pedig úgy kell eszközölni, hogy az ól fa részeit esetleg le is gyalulva forró lúggal lemosatjuk, a talajt kiássuk és uj földdel cseréljük fel, az ól összes részeit 5 százalékos carbolsav oldattal lemossuk esetleg kénnel vagy chlórmészszel az ólat jól kifüstöljük. A chlórmészszel való kifüstölés úgy eszközlendő, hogy az ól padlójára helyezett chlórmészre sósavat öntünk s az ól összes nyilasait elzárva 24—48 óráig zárva hagyjuk. A fenti intézkedések lelkiismeretes keresztül vitele legtöbb esetben megszünteti a további elhullásokat. Szerk. Hasznos tudnivalók. — Édesnek maradt bor kezelése. Ha a bor erjedés valamely akadálya miatt télen is édes maradt és tavaszkor az erjedést újra megakarjuk indítani, a bort kis hordókba fejtjük és ezeket olyan helyre visszük, ahol a hőfokot néhány napra 20 fokra emelhetjük; a borba erjedő élesztőt teszünk és a magas hőfokot az erjedés befejeztéig fenntartjuk. Ha a bort nem tudnék áttölteni, akkor a nagy hordókban hevítjük ther- mosiphonnal, ami azonban költséges. Az élesztőt úgy készítjük, hogy 3 kiló cukrot és 50 gramm borkősavat feloldunk 25 liter vízben, a vizet egy negyed órán át forraljuk, azután beleteszünk 50 gramm ammóniák foszfátot és mikor a viz lehűlt 30o-ra, 1 kgr, tenyésztett élesztőt adunk hozzá. A 30-o-nyi hőség mellett az élesztő 48 óra múlva működni kezd, akkor a keveréket a kezelendő nagy hordókba töltjük. Hírek. — Boldog karácsonyi ünnepeket kivan tisztelt olvasóinknak a Szerkesztőség. — A nagybányai gazdasági egyesület dec. 11-én tartott közgyűlésén tisztikarát és választmányát a következőleg alakította meg: elnök Szabó Adolf, alelnök Beregszászy S., titkár Bernhard Adolf, pénztáros Molnár Antal, választmány: Almer L., Bányai J., Der- gács S., Molcsány Gábor, Moldován L., Robely L., Rozsos I., Szerencsy J., Schönherr A., Stoll B., Stoll Gábor, Torday Imre. — Országos gazdagyülést fog tartani az 0. M. G. E., karöltve a torontáimegyei gazdasági egyesülettel, Dessewffy Aurél gróf v. b. t. t., az 0. M. G. E. elnökének diszelnöklete alatt 1905. évi január hó 8-án Nagybecskereken a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Csekonics Endre gróf, 2. A gazdahitel. Előadja Bernát István. 3. Mezőgazdasági érdekképviselet. Előadó Poroszkay Béla. 4. Szövetkezeti gabonamagtárak. Előadó Laeline Hugó. 5. Délvidéki szövetkezeti szervezkedés. Előadó Gulácsy Dezső. — A masyar királyi földmivelésügyi miniszter a keresk. miniszterrel egyetértőleg most adta ki az „Állategészségügyi Értesítő“ 525. számát, amelynek Magyarországot illető részében a következő korlátozások vannak: Ausztriába ezidőszerint állatokat kivinni tilos ragadós száj- és körömfájás miatt négy vármegye öt járásából; sertésvész miatt 3 vármegye 3 járásából; sertésorbánc miatt 5 vármegye 9 járásából és 3 városából. — Szálas tákarmánynemüekre u. m. széna-, szalma-, szecska- és tengeri (kukorica) kóró küldeményekre a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság a magyar korona területén engedélyezett fuvardíjkedvezményét a fentemlitett vonalaira 1904. évi december hó 10-től fogva visszavonásig, legtovább azonban 1905.