Gazdák Lapja, 1904. december (3. évfolyam, 49–53. szám)
1904-12-02 / 49. szám
dec. 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik old'ia. szabad. Az abroszaiméhoz — ha az illető vidéken egyáltalában kapható — egy negyedrészben zsupszalma is vétetik. Takarmányszalmának sérületlen zab- vagy árpa- szalma szereztetik be. Szecska gyanánt való kiszolgáltatásra — ha ilyenre szükség van — az előbb felsorolt összes szalmanemek sérületlen szálai alkalmasak. Gépszalmánál nincs megengedve annak „válogatott hosszabb“ és „másféle“ szerinti mngkülönböz- tetése. Ezekben előadtuk mindazon tudnivalókat, melyek a gazdát képessé teszik arra, hogy terményeit a hadsereg (honvéd) igazgatás kézibevásárlásai révén értékesíteni bírja, s ha van még valami felemlíteni való, úgy az nem egyéb, mint Az előnyök, melyek a gazdára terményeinek ekként való értékesítése révén hárulnak. A kereskedelem, mely fogyasztó és termelő között közvetít, munkájáért és fáradozásáért természetesen megfelelő, de nélia kelleténél is magasabb nyereséget számit. Ezt a nyereséget, mely ha mérsékelt, teljesen jogosult is, a gazda a hadsereg és honvédség bevásárlásaiban való részvétele által magának megszerezheti, jobban mondva, megtakaríthatja és ezáltal munkájának jutalmát és terményeinek értékét emelheti. Igaz, hogy a kereskedő a gazda gabonáját nem vizsgálja oly pontosan — esetleg készülékek sogélyé- vel — annak minőségére és főképen tisztaságára, mint ezt a katonai és honvéd élelmező raktárak cselekszik, de ő gyakorlott szemével gyorsan kitalálja azt, hogy mit kell azzal a gabonával cselekednie, hogy az társzerüvé válljék és észreveszi rögtön, hogy sürgős-e az eladás a gazdára nézve vagy sem, pedig ezek mind oly körülmények, melyek a kereskedőt az adandó ár meghatározásában irányítják, A katonai és honvéd élelmező raktárak ellenben megkívánják, hogy a gabona elég súlyos legyen és ne legyen benne több tisztátlanság, mint előbb már százalékokban kifejeztük, sőt nem csak megkívánják, de arról, hogy úgy van-e, mérés, rostálás, szemelés stb. ntján pontosan meg is győződnek, de ennek fejében aztán a gazda meg is kapja terményének árát, mert ezek az élelmező raktárak a piaci árakhoz azért, hogy a gabona a náluk előirt tisztasági fokkal birjon, még 5 százalékot hozzá számítanak. Ez az 5 százalék pedig nem is jelentéktelen, mert például, ha a rozs piaci ára métermázsánkint 12 korona, akkor az 5 százalék 60 fillért teszen. De megnyugtathatjuk mi a gazdaközönséget, hogy az élelmező raktárak követelései nem olyan túlságosak, mint a minőknek látszanak, sőt ellenkezőleg. így például az élelmező raktarak elfogadják, ha egyébként is megfelel, a 69 kgr.-os rozsot, vagy 41 kgr.-os zabot, pedig ilyen ugyan nem sok terein ma már szép hazánkban ; vagy nézzük a tisztátlanságot, ők megengednek kenyér gabonánál 25/io°/o-ot, ez 100 kgr-nál 2V2 kgr., zabnál meg épenséggel 35/io°/o-ot, ez meg 100 kgr.-nál 3V2 kgr. Nem sok tisztátalanabb gabona kerül nálunk a piacra! De rostálja ki a gazda jól a gabonáját, hisz ezzel emeli az értékét, de meg hiszen ocsura — tyuk- eledelre — úgy is szüksége van. Nyer csak tehát a gazda azzal, ha tiszta gabonát visz eladásra. Még azt is megmondhatjuk a gazdáknak, hogy az élelmező raktárak sem sokat vizsgálják ám azt a gabonát, amely szemmel láthatólag jó és tiszta, megelégszenek ilyenkor azok is a csupán szemrevételezéssel. De meg ha a gabona nem elég tiszta, adnak ingyen rostát és heiyiségot, —• ha kéri a gazda, — átrostálhatja még egyszer, ha csak ez kell. Az élelmező raktárak kézibevásárlásaikat a csép- léstöl kezdve több hónapon át folytatják, nem kell hát mindjárt a gazdának gabonáját eladni. Eladja rögtön, ha pénzre van szüksége, de ha nincs és látja vagy reméli, hogy az árak emelkednek, akkor vár az eladással; tehát spekulálhat is, mert tudhatja, hogy terménye árát megkapja. Előnye az élelmező raktárak kézi bevásárlásának, hogy a gazda, ha gabonáját, vagy annak mutatványát oda viszi, mindjárt megtudja, hogy mit kap érte; ha ott van a gabonája és az árra nézve megegyeztek, illetőleg megalkudtak, akkor a gabonát azonnal átveszik és az árát azonnal kifizetik. Kifizetik pedig bélyegtelen nyugtára, mert a nyugtabélyeget a kincstár fizeti és a gazdának nincs az eladás folytán semmi néven nevezendő költsége, sőt még áldomást sem isznak rája ! (Vége). Hírek. Károlyi Sándor gróf alapítványa. Károlyi Sándor gróf hatvanezer koronás alapítványt tett a Magyar Gazdaszövetség részére oly kikötéssel, hogy a Szövetség a gazdakörök nagyobb arányú terjesztésére s ez utón a magyar nemzeti és szabadelvű demokratikus fejlődés erősítésére használja föl. Feladatává teszi a Gazdaszövetségnek azt is, hogy a kis iparosok és munkások érdekeit karolja föl s a velük kapcsolatos kérdéseket szabadelvű és nemzeti irányban igyekezzék megoldani. — Helyreigazítás. A „Szinérváralja“ utolsó számának egyik hire a vasárnapi szatmári szölőszeti értekezletünkről tévesen azt Írja, hogy azt a magyar sörkereskedők országos egyesülete rendezi, holott azt a Szőlőmüvelők Országos Egyesülete hivta össze. — Gazdasági gépek megrendelésére szolgáló okiratok bélyegmentessége tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 904. okt. 29-én 66704. sz. a. kelt küvetk. rendeletet adott ki: Több kereskedelmi és iparkamarának a kisbirtokosoknál nagyobb gazdasági gépekre gyűjtött megrendeléseknél a megrendelési vagy szerződési okirat hitelesítésének dij- és bélyegmentessége tárgyában tett előterjesztésére, — a földmivelésügyi, belügyi és pénzügyi miniszter urakkal történt megállapodás alapján a következőket rendelem : A megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. XXV. t.-c. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm által 1901. évi május hó 10-én 27483, sz. a. kiadott rendelet 6. §-ának 5. pontja 2. bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, az idézett rendelet 6. §-ának 4. pontjában felsorolt nagyobb gazdasági gépekre, mint cséplőgépekre, oltó- és aratógépekre, mozdonyokra, loko- mobiiokra és gőzekékre, továbbá gőzszivattyukra és malomberendezésekre vonatkozó megrendeléseknek a kisbirtokosoknál való gyűjtésénél megkívánt s a községi elöljáróságok által a megrendelési vagy szerződési okiraton foganatosítandó hitelesítést az elöljáróságok hivatalból és ingyen kötelesek végezni. T
