Gazdák Lapja, 1904. december (3. évfolyam, 49–53. szám)
1904-12-16 / 51. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Decz. 16. az újabb időkben még nem tapasztalt méretekben ; mintha kétszeres igyekezettel akarták volna feltüntetni a gazdák tömörülésének erejét, hatalmát. Megkezdte a nagyszabású gazda-gyűlések sorozatát f. hó 6-án az 0. M. G-. E. közgyűlése folytatta 7-én a Gazdaszövetség, 8-án délelőtt a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének igazgató választmánya, délután 40 gazdasági egyleti titkár tartott értekezletet s befejezte 9-én délelőtt a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének impozáns nagy-gyülése. Aki ezeket látta, s kifejeződni azt a mindent uralni képes, törekvésében feltartóztathatatlan elemi erőt, azt a rettenthetlen önbizalmat, melyet sok higgadság és nagy tudás segít érvényesülésre, az nem félti e törekvő társadalmi osztályt, tornyosuljanak bárhogy a fellegek és sus- torogjon az Ég haragja. Uj irányba ! (G.) Emlékezetes lesz ez az idei szárazság gazdáink körében, nem is egy emberöltőn át, a mint hogy most sem feledtük még az 1863-ikit. Az a perzselő napsugár azonban, mely sivó pusztává tette '.határainkat, azt hiszem elszáritotta mai gazdasági rendszerünknek s irányunknak gyökerét is, melyből az a nem- törődö reménykedés sarjadzott: mi megmunkáljuk a földet, elvetjük a magot, a többi az Isten dolga ! Könnyű belátni, hogy ilyen elvekre alapítani a gazdálkodást ma már nem lehet; jinert hiszen nem csak arról van szó, hogy a csapások által meglátogatott gazda az „újig“ megélhessen, hanem arról is, hogy százakat és ezreket fizessen adóba is, és áldozzon, mint a nemzet fenttartó gerince, a kulturális célokra is, a mint áldozott hajdan vagyona mellett életet és vért, mikor a haza és nemzeti létünk úgy kívánta, Iiy súlyos terheket évről-évre nem bírhat meg az olyan gazdálkodás, melynek várható eredményét egy alkalmatlan időben beköszöntő esőzés vagy szárazság menthetetlenül tönkre teszi. Menthetetlenül ? Igen menthetetlenül. Avagy kérdem: micsoda eszközök állanak gazdáink rendelkezésére, hogy szikes s vadvizes földjeiket termővé változtathassák, a lapályokat a pocsolyáktól, vizerektől megszabadíthassák ? az ártérbe esőket árvizektől biztosíthassák ? No erre itt vannak a különböző vizszabályozó társulatok, melyeknek munkájára vajon hány helyen nem azt mondja a nép: adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne ? de hát ott mi történik, a hol még ezek sem működnek? Ott a tavaszi és őszi esőzések kisebb-nagyobb ‘“árvizeket okoznak, elöntik a legelőket, kaszálókat, sok helyen a szántókat is, s a terményeket beiszapolják a földbe, beiszapolják a füvet s mételyessé teszik egy- egy vidék jószágállományát. Hogy lehessen aztán ily helyeken csak valamelyes rendszeres gazdálkodást űzni ? így válik aztán az a viz, — melyet okosan felhasználva csodás eredményeket érhetnénk el, áldás helyett csapássá. És szárazság esetén hogy állunk ? úgy mint most: ínség előtt; kénytelen a kormány inségbizottságokat állítani fel s közbe lépni ott, a hol már csakugyan nemcsak épen nagy szükséget szenved a nép. hanem ahol a maga erejéből teljesei! képtelen fentartási eszközeit előteremteni. Csekély vigasztalás lehet rá nézve az, hogy még mindig emelkedhet a búza ára, ha, a mit termelt, eladni kényszerült, vagy élelemre is kevés. Súlyos megpróbáltásoknak nézünk még elé ez évben: adná Isten, hogy ne múlnának el üdvös tanulságok nélkül; hogy igaz lenne most is közmondásunk: nincs olyan kár, melyből haszon is ne származnék. Épen azért ki kell végre dörzsölnünk az álmot szemünkből s tudatára ébredni annak, hogy boldogulásunknak legfőbb biztosítéka öntevékenységünk s a vállvetett közös munka ! Ma még rabjai vagyunk a szeszélyes járatú esőnek vagy perzselő napsugárnak : itt az ideje, hogy tegyünk is valamit e félelmes rabság megtörésére. Nincs hatalmunkban a szelek — felhők járását kormányoznunk, de romboló hatásukat módunkban áll csökkenteni vagy megszüntetni, csak létesíteni kell a megfelelő eszközöket, ez pedig csak rajtunk áll. Hiszszük, hogy e téren bármily törekvésünk kormányunknál süket fülekre nem fog találni, mert hisz kormányelnökünk s földmivelési miniszterünk maguk is gazdák, még pedig jó gazdák, a csizma az ő lábukat is szorítja, nemcsak kis gazdáinkat, kereskedelmi miniszterünk pedig elsőrendű szaktekintély, kinek egyik legkedvesebb eszméje: öntöző és hajózó csatorna rendszerünk megteremtéso. Ha nem is sikerülne gyér anyagi erőink miatt ezeket a maguk teljes egészében létrehozni, már avval is nagy hálára kötelezik gazdatársadalmunkat, ha a biztos alapokat megvetik. Jönni fog talán egy szerencsésebb korszak vagy újabb generáció, mely a nagyszerű müveket létesíteni fogja s ezzel nemzeti nagyságunk sziklánál szilárdabb alapjait megveti. Addig is munkára fel 1 a kótségeske- dést, reményvesztességet tépjük ki szivünkből; lemondástól elernyedt izmokkal keresztül nem vághatjuk magunkat a környező bajokon, hanem igenis azzal a bízó reménynyel, a milyennel a japánok forgatják fegyverüket a világ bámulatára és egy széditően fényes jövő érdekében. Tanuljunk tőlök hitet, hitoktatást s áldozatkészséget mai békés munkánk közepette az eljövendő szebb napok érdekében. Hírek. — Tallián miniszter díszoklevele. A kecskeméti gazdasági egyesület Tallián Béla földmivelésügyi minisztert örökös tiszteletbeli tagjává választotta és az erről kiállított díszoklevelet küldöttség fogja a miniszternek átnyújtani. — Gazdasági és ipari kiállítás Eszéken. Eszékről jelentik: A községtanács mai ülésén elhatározta, hogy 1909-ben Eszéknek szabad királyi várossá való emelése 100 éves fordulója alkalmából gazdasági és ipari kiállítást rendez. — Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Mezey Gyula magyaróvári gazdasági akadémia tanárt a budapesti m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézethez helyezte át. Mezey nemcsak kiváló szakférfiú, hanem kiváló iró ember is ; igy a szőlészeti kísérleti állomás sokat nyer általa. — Szarvasmarha-küldemények díjkedvezménye. Nagyváradról a Felső-Sziléziában fekvő Königshütte állomásra teljes kocsirakományban szállítandó szar- vasmarha-küldemenyekre, a szállításban részes vasutak igazgatóságai közvetlen, a rendesnél jóval olcsóbb díjtételt állapítottak meg rovatolás utján.
