Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)
1904-11-04 / 45. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 4. folytán minőségileg igen rossz, úgy, hogy csak nagyon kevés helyről fognak a behozatali feltételeknek megfelelő bort importálni. Ennek folytán, és különös tekintettel arra, hogy a szőllőszemek nagymennyiségben rothadtak a tőkén, a kereskedők tartózkodnak az előleges vásárlástól. A borárak ennek folytán jelentékenyen emelkednek. = Állatforgalmi korlátozások. Az osztrák belügyminiszter sertésvésznek Ausztriába történt behur- colása miatt legutóbb kelt rendeletében sertéseknek Ausztriába vitelét legújabban a következő helyekről tiltotta meg: Alsó-Fehérmegye kisenyedi járásából és Viaakna városból, Ung vármegye kap ősi és szobránci járásából, Zenplénmegye gálszécsi és Nyitramegye vág- ujhelyi járásából. Ragadós száj- és körömfájás miatt tilos szarvasmarháknak Ausztriába vitele: Máramaros megye ökörmezői járásából. Ugyanezen rendeletével hatályon kívül helyezte a Hajdumegye központi és hajdúböszörményi járása-, Hajdúnánás és Debrecen városok ellen érvényben volt sertésbeviteli tilalmat. — Az olasz borbehozatal Fiúmén át a legutóbb hozott rendelet folytán teljesen megszűnt. A megengedett behozatal vasúton kerül a magyar állomásokra, óriási elkeseredésére az itteni borkereskedő cégeknek. A tengeren való behozatal tehát ezentúl lehetetlenné vált. Ezzel szemben Dalmáciából jó és nagymennyiségű bort szállítanak hozzánk. Egész hajórakományok érkeznek, különösen Spalátó, Yodicer, Curzola és San- Pietro vidékéről. Érdekes, hogy az idén egyes bor- kereskedők, nem várva be a szüretet, a szőlőt vásárolták öszsze és azt otthon préseltetik. Mindenesetre jó idea, melyet egy prágai cég honosított meg. — Összebeszélés árlejtéseknél. A bíróságokat érdekes egy per járta be közelebb. A per szubsztrátuma az volt, hogy felperes H. S. és alperes között egy kőszáliitás iránti szerződést közvetített és alperessel abban állapodott meg, hogy a H.-féle szerződés tekintetében alperessel nem lép versenybe. A közvetítés és a versenybe nem lépés ellenértékéül alperes a szállítandó mennyiség után köbméterenként 3 k-t Ígért felperesnek. Alperes tagadásával szemben felperes válaszában az alperesnek kínált főesküvel azt akarta bizonyítani. hogy előmozdította a kőszállitást és hogy alperes úgy jutott a kőszállitáshoz, hogy felperes nem lépett versenybe és ezért ígért alperes felperesnek köbméterenkint á k-t. A Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elutasította a keresetet azzal az indokolással, hogy felperes keresetének jogalapja az, hogy felperes a versenytől való tartózkodás ellenértékeként kikötött összeget követeli az alperestől. Ily kikötés erkölcstelen. Aki mással abban állapodik meg, hogy a versenytől tartózkodik, az nem fejt ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ilyen esetben vagy a vevő kénytelen az árut drágábban fizetni avégett, hogy a közbelépő harmadik személy dija fedezve legyen, vagy az eladó kénytelen ugyanabból az értékből az őt különben megillető haszonról lemondani. A közbeeső nem végez produktív munkát, hanem csak abban működik közre, hogy a vevő a viszonyok való állása felől tévedésbe ejtessék vagy tévedésben maradjon. Tevékenysége tehát nemcsak, hogy nem produktív, hanem káros és díjazását csak abból nyerhetné, amivel valamelyik fél jogtalanul meg van károsítva. Úgy a tábla, mint a Kúria (utóbbi 965—903. sz. a.) helybenhagyta ezt az ítéletet. — Uj textilgyárak. A Szegedi kenderfonó gyár rt. ajánlatot tett Pápa városának kendergyár létesítése érdekében. Az ajánlat ügyében Mészáros Károly pápai polgármester einöklése alatt az érdekeltek értekezletet tartottak, mely az ajánlatot elfogadta és kimondta, hogy szerződjék a pápai gazdaközönség az előterjesztett szerződés szerint 10 évre a Szegedi kenderfonó- gyár rt. által Pápán alakítandó részvénytársasággal. — A Délmagyarországi gyapjufonó és vattagyár rt. Baján, mely már megkezdte a felszámolást, újabban rendezte viszonyait, mert részvényeinek nagy részét egy szabadkai kereskedőkből álló konzorcium átvette, úgy, hogy a hosszabb időn át szünetelt gyár most újból üzembe helyeztetik. — Fiedler János ober-wekels- dorfi (Teplitz mellett) gyáros beadványt intézett Miskolc városhoz, melyben tudatja, hogy nagyszabású lengyárat óhajtana Miskolcon felállítani, ha ahhoz a város megfelelően hozzájárulna. — Elpusztult gyár. A selypi erő takarmány-gyár október 30-án teljesen leégett. A gyár a selypi cu- korgyár tulajdona volt. A kart még nem állapították meg, de valószínűleg nagymérvű. — A „Hangya“ és a „Hangyádba tagul belépett szövetkezetek adómentességet nem élveznek a köz- igazgatási bíróságnak 6603.—1903. számú ítélete szerint. A t—i fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek adóügyében. melyben az adókivető bizottság 1904-re 134 k. és 1902 re 134 k. társulati adót állapított meg, de ezt az adófelszólamlási bizottság egészben törölte, a kincstári képviselő által beadott panasz folytán a köz- igazgatási bíróság a panasznak helyt adott és a t —i fogyasztási és értékesítő szövetkezet adókötelezettségét megállapította; ehhez kénest az adó mérve tárgyában az ádófelszólamiási bizottságot érdemleges határozat hozatalára utasította. A közigazgatási bizottság ítéletének indokolása ez : Most nevezett szövetkezet tagja a Magyar gazdaközönség „Hangya“ czimü fogyasztási és értékesítő szövetkezetének. Az adófelszólamlási bizottáág ez alapon és az 1898. évi XXIII. tcz. értelmében a szövetkezetei adómentesnek jelentette ki s ez okból az adó mérve ellen felhozott indokokat érdemileg nem tárgyalta. Az adómentesség azonban helytelenül lett megállapítva, mert az idézett törvény 47. §-ának 1. pontja értelmében adómentességre csak az ezen törvény értelmében keletkezett vagy átalakult és az Országos központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezetek tarthatnak igényt, már pedig a szóban forgó szövetkezet a központi hitelszövetkezetbe tagul nem lépett be, hanem a Hangyának a tagja, amely a XXH. te. alapján maga sem élvez adómentességet. — Az országos lótenyésztés állapotára kedvező jelnek vehetjük, hogy dacára az uralkodó takarmányhiánynak, tömegesen folyamodnak az egyes községek a földmivelés ügyi miniszterhez községi mének engedélyezése végett. Ily méneket 5—800 korona árban enged át az állam a községnek 3 évű részletfizetés mellett, azonban ily mének vételáruk letörlesztéséig állami közegek felügyelete alatt maradnak. Mezőhegyesen mintegy 100 darab községi mén áll az egyes községek rendelkezésére. (Vvl.) — Lókivitelünknek, mint a jelek mutatják, uj forrás fog megnyílni a Keleten, a mennyiben illetékes hírek szerint Kelet-Indiában a magyar ló igen jó hir- nek örvend s csupán a lókereskedők vállalkozásától függ a kedvező alkalom megfelelő kihasználása. (Vvlr) = Újabb La-Plata-tengeri szállítmány. Múlt hó 28-ára várták a fiumei kikötőbe az Agnello Clampo olasz gőzöst, mely La-Platából 4600 tonna tengerit hoz és pedig ezúttal zsákokban. A hajón összesen 70.000
