Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)
1904-11-11 / 46. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA. nov. 11. A méhek külső testrészeinek rövid leírása.*) Ha áttanulmányozzuk figyelemmel méhészeti szakmunkáink javarészét, arra a tapasztalatra jutunk, hogy azok legtöbbjében említés tétetik a méhek testrészeiről s igy a torról, potrohról is, a melyet sokszor tévesen még hasnak is elkeresztelnek — anélkül persze, hogy a méhek természetrajzának leírására csak röviden is kiterjeszkednének, holott ennek elemeire a méhésznek nagy szüksége van, ha a méhészet gyakorlati részével tisztába akar jönni. Ezért bátorkodom kedvelt zsebnaptárunk lapjain a méhek fontosabb külső testrészeinek rövid leírására kiterjeszkedni. A méhek, mint tudjuk, a hártyás szárnyú rovarokhoz tartoznak. Testük, melyet kemény, bőrszerü chitin hártya burkol, minden részén sürü szőrrel van födve, mely azonban határt nem ismerő tevékenységük folytán lassankint lekopik és kihull, úgy, hogy a méhek öreg korukban feketék lesznek. A méhek teste három egymástól igen könnyen megkülönböztethető fő részből áll, úgymint: a fejből, torból és potrohból. A fejen vannak a szemek, a csápok és a szájrészek. A fej az anyánál és dől- ! gozó méhnél sziválaku, a herénél pedig gömbölyű. A méhnek 5 szeme van ; két összetett recés szem és három egyszerű pont vagy mellékszem. Az összetett szemek közül a fej mindenik oldálán egy foglal helyet. Ha ezen reczés szemeket nagyitó üveggel vizsgáljuk, azt találjuk, hogy szerkezetük igen komplikált, mert mindegyik körülbelül 3500 szabályos hatszögalaku egyszerű apró szemecskéből, lencséből áll. Ezen kis lencsék mindegyike önmagában véve is alkot szemet, azaz képes látni s ezért van, hogy a méh látó mezeje nagyobb, mint az emberé. Hogy azonban a méh a sok kicsiny szem által fölvett képek sokasága helyett, mégis csak egy tökéletes képet lát, abból magyarázható ki, hogy az egyszerű szemek által fölvett képek a látóideg által egy egységes és tökéletes egészszé, képpé egye- sittetnek. Az összetett szemek felülete igen apró szőröcs- kékkel van födve, a melyek az egyes szemecskék között vannak elhelyezve s igen fontos célt szolgálnak, a mennyiben a szemet a napsugaraitól védik meg, hogy ez által a látás ne akadályoztassák. A méhnek, mint már említettem, a két összetett szemen kívül, még három egyszerű pontszeme is van, melyek mintegy háromszöget alkotva a homlok felsőrészén, az összetett szemek között helyezkednek el. Az összetett szemek állítólag a távollátásra, az egyszerű pontszernek pedig a közvetlen fekvő tárgyak megkülönböztetésére szolgálnak. A két tizenhárom izecskéből alkotott csáp a homlok közepén áll. erősen szőrőzöttek és a méheknek igen fontos tapogatásra szolgáló szervei. A fej alsó részén van a szájnyílás s körülötte a szájrészek, melyek külső és belső szájrészekre oszlanak. A külső szájrészeket a felső ajak és a két felső állkapocs alkotja. A felső állkapcsok vagy rágok, melyek kemény szarunemü anyagból állanak, kardalakulag görbültek, késidomuak és igen fontos szerepre vannak hivatva, egyrészt mert védő és támadó fegyverül szolgálnak a méheknek az egymás közötti harcokban, másrészt pedig azért, mert a méhek ezek segítségével hasítják fel sokszor az oly ■*) Mutatvány a „Méhészeti Zsebnaptár“ 1905. évfolyamából. virágok kelyheit, a melyeknél a nektárhoz nyelvük rövidsége miatt hozzá nem juthatnak; ugyancsak rágóikkal kaparják le tavaszkor a mézgát (propolis) is a fák rügyeiről, melylyel az után lakásuk réseit, nyilásait tapasztják be. A belsőszáj részek a következők : két alsó állkapocs, két mellék nyelv és az alsó ajak, vagyis a nyelv. A nyelv, mely apró szőrökkel van ellátva s a szájban visszafelé hajtva foglal helyet, legfontosabb része a méh testnek, mert a méh a virágok kelyheiből ezzel nyalogatja -ki a mézet. A nyelv igen hajlékony, a,mi onnét van, hogy számtalan apró gyürücskéből áll, melyek porcogó révén vannak egymással összefüggésben. A nyelv leghosszabb a dolgozó méhnél, rövidebb a királynőnél, a legrövidebb pedig a herénél. A fejjel összefügg a test második főrésze, a tor, mely három együvé nőtt gyűrűből, az elő, közép és utótorból áll. A tor erősen szőrözött, különösen a heréknél _ és dolgozó méheknél, de a szőrök közül a tor háti * részén levők sokkal hosszabbak, mint hasi részén lévők. A királynő tora csaknem szőrtelen. A tor hasi részén van a három pár láb, a háti részén pedig a két pár szivárványszinekben tündöklő szám}-. A lábak alakra és hosszra nézve eltérnek egymástól. Az első pár láb a legrövidebb, velük a méh ugyanazon munkákat végzi, mint. az emberi kéz. Idomítja a viasz lemezeket, tisztogatja fejét, a csápokat, szemeit, a száj részeket, összedörzsöli a virágport stb . . . A hátsó lábak a leghosszabbak s egyúttal a legnagyobb fontossággal bírnak is, mert a virágpor összegyűjtésére szolgáló gyűjtő készülékkel egyedül ezek vannak ellátva. A gyűjtő készüléket két részlet alkotja ; a széles lábszárnak kimélyitett alsó része, melyet kosárkának és a lábfejnek kiszélesedett s merev szőrökkel megrakott első tagja, melyet kefécskének nevezünk. A méh egyik lábának kefécskéjével besöpri és benyomkodja a virágport másik lábának kosárkájába. Ezen kosárkák izzadó mirigyekkel bírnak, a melyek ragadós nedvet választanak ki s ez arra szolgál, hogy a virágpor jobban a szőrökre tapadjon s repülés közben a szél le ne fújja. ** Gyűjtő készülékkel egyedül csak a dolgozó méhek bírnak. A királynőnél és herénél hiányzanak, a mi természetes is, mert' hisz’ ők nem virágpor gyűjtésre, hanem a méh állam fentartására vannak hivatva. A lábak feje, vagyis a lábvég öt tagocskából áll, melyek mozgékonyak. Az utolsó tagocska hegyes körömban végződik, a mely midőn a méhek láncban függnek, pl. viaszkészités, vagy rajzáskor, főszerepet játszik. A két pár átlátszó szárny erezett s közülök a mellsők mindig hosszabbak, mint a hátsók. A torral a test harmadik főrésze a potroh függ össze, a melyet hat mozgékonyán egymáshoz fűzött s egymáshoz tolódható chitin gyűrű alkot s ugyan ennyi sárgás szinü öv diszit. A négy utolsó gyűrűnél a gyűrűk között a hasoldali részen vannak elhelyezve a dolgozó méhnél a viasz kiválasztó mirigyek, szervek s ugyancsak e potrohban van elhelyezve a méhek rettegett fegyvere a fulánk is. A potroh szintén szőrös a méhnél.
