Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)
1904-11-18 / 47. szám
nov. 18. GAZDÁK LAPJA. 5-ik oldal. =: Gazdákat érdeklő elvi jelentőségű határozatok. A kúria egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta : Ha a megsemmisült terményeknek az volt a rendeltetésük, hogy a biztosítás helyén magában a gazdaságban használtassanak el, úgy azoknak nem a legközelebbi piacon jegyzett ára, hanem a helyszínén képviselt értéke irányadó kártérítés összegének megállapításánál. — Közigazgatási bíróság legutóbbi döntése .szerint: Vasúti hidak és átereszek elégtelensége miatt panaszt tévő érdekelteket műszaki adatok beszerzésére kötelezni nem lehet. A szükséges adatokat az eljáró hatóságnak kell beszereznie. — A kúria legutóbb úgy ítélt: Az egyenes adós által fizetendő összegkifiizeté- sét: „saját személyemben is garantirozom“, ez a kifejezés készfizetői kezesség elvállalásával egyértelmű. Erűtakarmány adagolása. Szárazon-e vagy nedvesen? Ez a kérdés. Az erőtakarmányokat moslékban vagy másféle higitott alakban adagolni nem czélszerii. Maga az állat is szemlátomást szívesebben csemegézi a száraz abrakot s nyálával alaposan fölkérődzi azt. Hátránya még a nedves adagolásnak, hogy könnyen áll be savanyodás, továbbá könnyen fejlődnek éles szagu illékony anyagok, melyeket még a tej is fölvesz. Ilyen névszerint a repce-pogácsa. Mind ezen okoknál fogva kivált kérődző állatoknál feltétlenül előnyösebb az abrakot száraz alakban nyújtani. Posta. Fényes Sándor S.-Újlak Tudomásul vettük s intézkedünk. — W. i. urnák Budapest. Fent jártam, s hogv — bár szándékoztam — nem kerestelek, oka nem a csendes szemrehányás, mint az, hogy időmből kifogytam. A lap zártával vett cikknek örülök s sietek —• — kedveskedni vele olvasóimnak. # Különfélék. — Sertések étvágyialansaga. Hogy sertéseink, de különösen hízóinknál az étvágytalanság gyakran bekövetkezik, annak különféle okai lehetnek, a melyek közül a legközönségesebb az, hogy vagy túlságosan sok ételt kaptak az állatok és gyomrukat ennek következtében elrontották, vagy pedig vigyázatlanságból, nagyon meleg ételt faltak. Gyakran megesik azonban az is, hogy egy-egy ételnemiire reáunnak az állatok s ezt a bajt legkönnyebben fel lehet ismerni, mert ha más étellel kínáljuk őket. azt szívesen megeszik, bár néha nem azonnal, mert megtörténhetik, miként a sok, egyforma eledeltől megesömörlöttek s ilyenkor pár napon semmihez sem nyúlnak. Ha nagyon sokat turkálnak étvágytalanságuk alkalmával az állatok az alomban, akkor az arra mutat, hogy túlságos sok bennük a gyomorsav, s ilyenkor legalkalmasabb orvosság számukra a borsóuagyságura összetört kőszén, melyet a legkedvesebb ételük közé kell vegyítenünk vagy erőszakosan kanállal beadni, gombóczczá gyúrva va- valamely életnemüvel, a mit könnyen elérhetünk úgy, ha füleiknél fogva feltartjuk fejüket, mert ilyenkor visítani kezdenek és önkénytelenül feltátják szájukat. Használ továbbá a vizükbe kevert krétapor is, némi nyers árpa, vagy zab mellett. — A szenyvizek mezőgazdasági értéke. A répacukorgyárakból kikerülő szennyvíz eddigelé nem sok fejtörést okozott gyárosainknak ; egyszerűen bevezették a legközelebb lévő vízfolyásba s annak következményeivel mitsem törődtek. S ámbátor vízjogi törvényünk a folyókuak különböző fertőző anyagokkal való beszennyezését tiltja, mégis elnézéssel voltak hatóságaink a gyárak gondatlanság i. iránt azért, nehogy fellépésükkel a fejlődésben lévő cukoripart megakaszszák, de másrészt azért is, mert voltaképen nem is akadt panaszos e tekintetaen. Pedig a cukorgyári szennyvizek igen sok oldott és nem oldott szerves anyagot tartalmaznak s bennük az oxigén mennyisége igen kevés, épen ezért e szennyvizek a rothadás és fertőzés fészkei lévén, közegészségügyi szempontból veszélyesek. A szennyvizek e veszélyessége általánosan ismert dolog lévén, azok mechanikai és 'kémiai tisztítását vették foganatba különböző eljárások alkalmazásával. Az ide vonatkozó kísérletek eredménynyel jártak ugyan, de igazi sikert csak akkor érhetünk el, ha a szennyvizet a talaj öntözésére használjuk fel, vagyis ha azt mezőgazdaságiin:1 értékesítjük. Ugyanis ha a szennyvíz nagy kiterjedésű felületen eloszlódik s csep- penként szivárog a talajba, egyrészről megszürődik, másrészről pedig nagy felületen érintkezvén a levegő oxygénjével, a fertőző anyagoktól megtisztul s a viz- ben oldott nitrogéntartalmú szerves anyagok nitrátok alakjában a talajhoz kötődnek. Ilymódon tehát nemcsak a közegészségügyi célt érjük el, hanem a szeny- viz felhasználásával még .mezőgazdasági haszon is támad, annyiben az öntözővíz megtrágyázza a földet. Fagyott növények. Megfagyott növényeket legjobb sötét helyre vinni és ott hideg vízzel meglocsolni. Alvó növények-nél, pl. szőlővenyigénél, mely szállítás közben fagyott meg, szintén igy keli eljárni, A fagyos állapotban vett kötegeket pincébe helyezzük és ott hideg vízzel meglocsolván, bolygatás nélkül ott hagyjuk, mig töl nemenged. SzuperfoszfáCot Síassfuríi kainitot szavatolt 12.4% tiszta káli = 23—24% kensavaskád tartalommal Stassfurti káfitrágyasót szavatolt 40% tiszta káli =74--76% kensavaskáli tartalommal 4—46 Kovasavas-kálit (dohánytráqyázásra) továbbá mindennemű egyéb mütrágyaféieket, azonkívül Rázgáiicot (98—99°/ '„) elismert kitűnő minőségben legolcsóbban szállit a , HUNGÁRIA4 műtrágya, kénsav és vegyi ipar részv.-társaság Budapest, V., Fiirdö-uícza 8. szám. Megrendeléseket a legkedvezőbb árszámitás mellett elfogad és továbbit a Szatmármegyei Gazda- 75 sági Egyesület titkári hivatala Szatmárit.
