Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)
1904-11-18 / 47. szám
3iov. 18. gazdák lapja 3-ik oldal. 1. önkezelésben, • 2. bérlet utján, 3. közszolgáltatás utján juttatják a katonaságnak. Önkezelés (másként: tárélelmezés) az, a midőn nyersanyagok (búza, rozs, zab, széna stb.) a hadsereg- (honvéd-) igazgatás által beszereztetnek, a katonai élelmező raktárakban összegyüjtetnek, ezekben a szükséghez képest feldolgoztatnak (például a rozs lisztté őröltetik, a liszt kenyérré süttetik stb.), s azután fogyasztás- és kiszolgáltatásképes állapotba helyezve, ezen intézetek által a csapatoknak, intézeteknek és egyéb igényjogosultaknak természetben kiadatnak. Azokon az állomásokon tehát, a hol élelmezőraktár van, .békében rendszerint önkezelésben szolgáltatják ki a kenyeret, a lótápot (zab, széna és alomszalma), valamint az ágyszalmát és a tüzelőanyagot (kemény és puha tűzifa, barnaszén, kőszén, pir- szén); vagy ezek közül csak egyes cikkeket is, tehát a felsoroltak közül egy vagy több cikket. Az önkezelésbeu történő élelmezéshez szükséges kenyérgabona (búza, rozs és kétszeres) és zab, néhol a széna, szalma és tüzelőanyag beszerzése, a hadsereg (honvéd) igazgatás által különféle módon, a többi között mezőgazdáktól kézi bevásárlás utján is történik. Ezen közleménynek feladata a kézi bevásárlást általában, továbbá annak rendszerét, módját és előnyeit ismertetni. Ez okból a fentebb 2. és 3. alatt említett bérlet és közszolgáltatás utján való élelmezés tárgyalásába nem is bocsátkozunk. A kézi bevásárlás forgalma, rendszere és módja. Kézi bevásárlás a cs. és kir. katonai- és a m. kir honvéd-élelmoző raktárak részéről eszközölt beszerzések (vételek, vásárlások) azon módja, melynél az eladó gazda terményét (rozsot, búzát, kétszerest, zabot, szénát, szalmát stb.) megvétel végett az élelmező raktárak valamelyikének szóval vagy írásban felajánlja és a raktár azt az eladóval történt megegyezés után megveszi, az árut (terményt) azonnal átveszi és annak pénzbeli értékét az eladónak azonnal ki is fizeti, úgy, hogy a kifizetés megtörténtével az ügylet teljesen be is van fejezve, le van bonyolítva. Ha a gazda terményét a katonai (honvéd) élelmező raktárnak kézi bevásárlás utján eladni akarja, kétféleképen járhat el: 1. Áz eladandó terménynek mutatványát (mintáját) legalább V2 kilogrammnyi mennyiségben viszi, írásbeli ajánlat esetén az ajánlattal együtt küldi el az illető katonai (honvéd) élelmező raktárhoz és annak alapján ajánlja fel áruját (terményét) megvételre ; ez esetben ügyeljen a gazda a mutatványvételre, mert a mintának egészen olyannak kell lennie, mint az eladandó áru ; vagy 2. az eladni kívánt árut (terményt) szekérre rakja és azzal együtt állít be az illető katonai (honvéd) élelmező raktárhoz. Ha az ajánlat V2 kgr. mutatványnyal felszerelve irásbelileg tétetik meg, akkor az illető katonai (honvéd) élelmező raktár az ajánlkozó gazdát — feltéve, hogy a beküldött mutatvány „társzerü“-nek találtatott — értesiti, miszerint azon esetben, ha az áru a beküldött mutatványnak teljesen megfelel, mily mennyiségű áru és mily meghatározott ár mellett vehető általa át, illetőleg szállítható a gazda által az élelmező raktárba. Ha pedig az eladó gazda áruját szekéren hozza az élelmező raktárba és szóbelileg ajánlja azt fel megvételre, akkor az áru első sorban társzerü minősége vizsgálatik meg, s ha az áru bevált, vagyis társzerü- nek — átvehetőnek — találtatik, következik a vételárra való megegyezés alku utján, mi mellett az eladó kér, a vevő [katonai (honvéd) élelmező raktár közege] pedig igér és addig alkusznak, mig végre megegyeznek. Ha az árra nézve a megegyezés létrejött, az áru (termény) megvettnek tekinthető s következik az átvétel (mérés), ezután pedig a kifizetés. Ha az ajánlat irásbelileg adatott be mutatvány hozzá csatolásával és az eladó gazda az élelmező raktár értesítése folytán áruját beszállítja, akkor felmérés előtt az árut a mintával összehasonlítják és megvizsgálják. A kifizetés az eladó mezőgazda bélyegtelen nyugtájára történik, a mennyiben a nyugtabéíyeget a kincstár viseli. Ezzel a kézibevásárlást általában és annak rendszerét és módját megismertettük, most még azon tudnivalókat kívánjuk a gazdaközönséggel megismertetni, a melyek szükségesek, hogy a gazda a hadsereg (honvéd) igazgatás kézibevásárlásait saját előnyére igénybe vehesse, az eladást súrlódások nélkül és simán lebonyolíthassa. (Folyt, köv.) Hírek. — A kendergyár ügye. A mezőgazdasági ipar részvénytársaság a kender és len nagyobb arányú termelésének és ipari feldolgozásának előmozdítását határozta el. A nevezett részvénytársaság ebbeli tevékenységét az ország ezen vidékén Szatmárvármegye területén óhajtja megkezdeni. Tekintettel a vármegye közgazdasági érdekét oly közelről érintő ezen fontos kérdésre, vármegyénk főispánja készséggel tett eleget az illetékes felszólításnak s ennek folytán e tárgyban f. hó 22-én délelőtt 1<> órára Nagykároly rend. tan. város közgyűlési termében tartandó értekezletet hivott össze, melyen a „mezőgazdasági ipar részvény- társaság" vezérigazgatója szintén részt fog venni s az egész programmot ismertetni fogja. — A szatmári méntelep osztályon a meglevő 16 drb. fiatal ménnel az ingyenes fedeztetés november hó 15-étől kezdve naponta d. e. 10 órától eszközöltetik. — Eszköz és gépbemutatást rendez a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület folyó évi november hó 18-án délelőtt 10 órakor Sátoraljaújhelyben, dr, Kossuth János ur szőlőjében. Bemutatásra kerülnek kézi- és lóerőre berendezett szőlőmivelő (kapáló és gyomláló) eszközök és gépek; több hírneves hazai gyáros legújabb gyártmányai fognak előzetes kipróbálás után bemutattatni és ismertetni. A bemutatandó gépek olyan szerkezetűek, hogy azok segélyével a, szőlőnek kézi erővel való költséges és lassú megmunkálása pótolható; amellett olcsóbb, szaporább s ép oly tökéletes munkát teljesítenek. Ezenkívül különösen a lóerőre berendezett gépek kiválóan alkalmasak a kapás növények, burgonya, tengeri és répafélék megmunkálására is. = A takarmány-szükségletek pótlása. A.z ország számos vidékén megtörtént, hogy a kisgazdák, a felcsigázott takarmányáraktól megtévesztve, saját gaz
