Gazdák Lapja, 1904. október (3. évfolyam, 41–44. szám)
1904-10-28 / 44. szám
okt. 28. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. a gépek olyanok, hogy tetszés szerint rövidebb, vagy hosszabb szecskát vághatunk velük, mert pi. a lónak inkább 1 V2 cm. hosszú, marhának pedig inkább a 2 Vs cm. hosszú szecska felel meg. A szecskaetetésnek pedig nem csak az az előnye, hogy igy nem szórhatják el az állatok a takarmányt, hanem az is. hogy csak a szecskával tudjuk az állatokat arra ösztönözni, hogy sok szalmát egy nek, mert csak a szecskán lehet azokat a ruiveleteket keresztül vinni, melyek a szalma puhitását s Ízletességének növelését célozzák, s melyek a következők: 1. Mint leghatásosabb eljárást a füllesztést ajánljuk, melyhez legalább három deszkaládára van szükségünk, melyek házilag készíthetők, s oly nagyok, hogy az egész napra eső takaimány egy ládában férjen el ; de ha sok az állatunk, akkor inkább több ládában füllesztünk egyszerre, mer.; az egyes ládát nem célszerű mindegyik oldalán 1 V2 méternél nagyobbra készíteni. A füllesztés maga pedig úgy történik, hogy a takarmánykamara tiszta földjére rétegenkint rakjuk a füllesztendő takarmányokat. A rétegeket sós vizzel hőven meglocsoljuk, esetleg szilva- vagy más moslékot is önthetünk rá. A rétegekbe rakhatunk szecskán kívül polyvát repcebecőt, babhüvelyt, felaprózott répát, vagy burgonyát, korpát, darát stb. Ha moslékunk nincs, minden 10 kg. száraz takarmányra 6—7 liter vizet vegyünk. Az egyes rétegeket jól letiporjuk, a láda szegleteiben pedig kézzel tömjük, nehány deszkát teszünk reá s kövekkel megterheljük, hogy a takarmány állandó nyomás alatt maradjon. A tak ram ny két napig marad a ládában, mely idő alatt íolmelogszik s kellemes borsavanykás izüvé válik, s emia t, valamint puhasága miatt, igen szeretik az állatok. Ha a láda tartalmát feletettük, akkor nem tanácsos abba azonnal újra fülleszteni, hanem előbb jól kimossuk s egy napig szellős helyen száradni hagyjuk aze, hogy a deszkák meg ne dohosodjanak. Ezért mondtuk az előbb, hogy legalább 3-szor annyi ládát kell készletben tartani, mint a mennyi egy napra szükséges. Megemlítjük még, hogy szükség esetén láda nélkül is fül- leszthetjük a takarmányt, pl. úgy, hogy a kamra, vagy istálló egyik szegletébe rakjuk s tiporjuk azt, de ez nem olyan jó, mint előbbi, mert a szabadon maradt oldalon könnyen romlik a takarmány. Á füllesztés különben igen nagy figyelmet s tisztaságot tételez fel, s kivált a takarmánynak jó letiprására s a ládák tisztán tartására nagy súlyt kell fektetni, mert máskülönben könnyen penészesedik s dohosodik a takarmány. (Folyt, köv.) A most használatban levő deszkaköpü és annak hibái.*) A deszkaköpü 4 darab összeszegezett tölgyfadeszkából áll, alj és tetővel ellátva, elől középen kijáróval, alól egy □ deméternyi tisztitó lyukkal, — belől minden oldalról keresztfák vannak benne. A köpük különféle magasságúak. A kinek ily deszkaköpüje van, csak akkor lesz hajlandó az átalakításra, ha annak hibáit ismeri, azért szükségesnek tartom azokat elmondani: 1. A rajat belefogni igen kellemetlen és sokszor nem sikerül, mert midőn az egy □ demnyi nyíláson a rajat fakanállal rakják be, — az anya könnyen meg*) Bácskái Sámuel csapi ev. ref. lelkész „Útmutató a desz- kaköpük átalakítására és a vereckei kettős kaptárral való ir.éhészke- désre“ cimü füzetéből. 85 fill. beküldése melletc portómentesen megküldi a szerző. sérül, vagy megérintve fölrepülhet, — ha az anyát nem találják a köpüben, a raj visszamegy ; sőt másnap is elhagyja a köpüt, ha megsérült az anya, vagy ha a füstöléstől elveszti szagát, a család fel nem ismerve, meg is öli. 2. Ha a család meganyátlanodik, sem meganyási- tani, sem mással egyesíteni nem lehet; igy vagy a szipoly rontja össze a lépeket, vagy a fiatal méhek óital rakott petékből kelt herék tömege pusztítja el, vagy idegen méhek rabolják ki és már nem, csak a meg- anyátlanodotiat, hanem gyakran az egész méhesben levő családokat is elpusztítják, kirabolják. 3. A méhcsaládot sem ősszel nem vizsgálhatjuk meg, hogy van-e elegendő építménye, méze, és népe, sem tavaszszal nem tudhatjuk meg, hogy nem penészesek-e a lépek, nem veszett-e el az anya, van e méze, nincs-e benne sok herelép? melyek mind a családnak, mind a tulajdonosnak nagy kárt okoznak. 4 Ha a köpü tele is van mézzel, a család megölése nélkül nem vehetünk el belőle. A család megölése után is a köpüt szét kell rombolni, a lépek szétszakadoznak, a méz szétíblyik; — e mellett a méhek- nek igen becses virágporos lépeket sem lehet felhasználni. 5. A kijáró középen van. A méhek az elhullt morzsákat, virágpor maradványt, elhalt méheket, elromlott fiasitást vagy nem képesek kihordani, vagy csak nagy munkával. Az ott maradt szemét káros férgek tanyájául szolgál ; az alsó tisztitó lyukon pedig csak kora tavaszszal tisztítható, mig a család meg nem szaporodik, mig fenékig nincs méhvel. 6. A kijárón betett 5—6 cmnyi széles, úgynevezett járó-deszka, nemcsak felesleges, — mert azon a méhek úgy sem járnak, — hanem az építményt is megrontja és sok hely marad mellette üresen. 7. A minden oldalról betett keresztpálcák sem szükségesek, mert a lép irányában levők az építkezést akadályozzák, a méz kiszedésénél is igen alkalmatlanok. Ezen hibák is igazolják, hogy a deszkaköpük átalakítására nagy szükség van, hogy azokat helyesen és a célnak megfelelőleg használhassák. Hírek. = Vásárengedélyezés uj rendje. Gróf Tisza István belügyminiszter leiratot intézett valamennyi gazdasági egyesülethez, amelyben tudomásukra hozza, hogy a föidmivelésügyi s kereskedelemügyi miniszterrel folytatott tárgyalások után úgy intézkedett, hogy jövőben mindennemű vásárengedélyezési, vásárhelyezési, vásárrendtartási és helypénz-dijszabási ügyekben a törvényhatóságok kötelesek véleményadásra felhívni az illetékes gazdasági egyesületeket és köz- gazdasági előadókat. Ily ügyekben eddig csak a kereskedelmi kamarák adtak véleményt. A törvényhatóságok jövőben a vásárügyeket a beérkezett véleményekkel együtt terjesztik fel döntés végett a kereskedelemügyi miniszterhez. — Lóvásárok Galíciában. A galíciai lóvásárok az orosz-japán háború kitörése óta teljesen megváltoztak. Azelőtt ugyanis az ottani vásárokon gazdag gyűjtemény volt található az orosz (főleg Orloff ügető) és az oroszlengyel lovakból, továbbá a magyaroszági lókereskedők is mindig nagyobb szállítmánnyal jelentek meg a piacokon, valamint a német gyarmatosok Galíciából. Az orosz lókiviteli tilalom életbeléptetése után azonban az oroszországi lovak teljesen elmaradtak és a magyarországi telhajtás is sokkal kisebb lett mint azelőtt. (Vvl.)
