Gazdák Lapja, 1904. október (3. évfolyam, 41–44. szám)

1904-10-21 / 43. szám

okt, 21.

GAZDÁK LAPJA

3 oldal

szalma, s ha e hiányát egy kevés szuperfoszfáttal pótoljuk, méltán elmondhatjuk, hogy nincs jobb trágya, illetőleg alom a tőzegnél.

A tőzeg alom úgy készül, hogy azt kiásva, tégla alakokra felvágjuk s színekben megszáritjuk, majd száradás után erre a célra szolgáló gépekkel feltépjük s egy-egy métermázsát erős drót segélyével két deszka közé préselve összekötjük s igy hozzuk forgalomba. A kik mint kis gazdák maguk ásnak tőzeget és tépő gépet nem használnak, azok a megszáradt tőzeget fejszefokkal vagy kalapácscsal verjék széjjel, a mire különösen fagyott állapotban alkalmas a tőzeg, de nagyobb rögöket nem szabad benne hagimi, mert az ilyen darabos tőzeg sem a rétre, sem a szántóra nem volna jó.

A fa konzerválása.

Igen sok kísérlet tétetett arra nézve, hogy a fa konzerválására milyen anyag a legalkalmasabb. Sok helyen még mai napság is az égetést alkalmazzák oszlopok föld alatti részeinek konzerválására, a mi azonban nem célszerű, mert gyengíti a fát, másrészt pedig sokkal rővidebb ideig képes azt a korhadástól megóvni, mint egyes jobb konzerváló anyagok.

A karboiineum igen alkalmas és olcsó konzerváló szer, különösen gazdasági eszközeink számára, azonban nagy kreozoí tartalma miatt zöldséges kertekbe szolgáló eszközök jkonzerváiására nem használható, mert a karbolineummal konzervált és földbe ásott farészek a karbolineumban levő kreozotot a növényzet gyökereinek is átadják s igy nem egy esetben tapasztalták, hogy a zöldségnek kellemetlen kreozot ize és szaga volt. így egy más anyagot kezdtek alkalmazásba venni, a rézgálicot, mely olcsóságánál és nagy ellenállóképességénél fogva ma már általánosan elterjedt konzerválószer. Különösen frissen vágott fák konzerválására igen célszerű szer, amennyiben azok általa könnyen konzerválhatok.

A frissen vágott fatörzset alul két arasznyi hosszúságban meghántjuk s egy rézgálic-oidatot tartalmazó hordóba helyezzük bele, vastagabb végével fordítva lefelé. A fa akkor még annyi nedvességet tartalmaz, mint levágatian állapotban s ezen nedvesség elpárolgását a hordóban levő rézgálic oldat pótolja. Ilyen eljárással tehát nemcsak a külső részét, hanem annak belső szövetét is konzerválhatjuk s ez által igen hosszú időre áliandésithatjuk azt. Az igy konzervált fa a rothadásnak sokáig ellenáll. A konzerválás 4—5 nap alatt megy végbe, a mi mindig attól függ, hogy az oldat felszívódására mennyi idő szükséges; függ tehát a konzerválandó fa hosszúságától és attól, hogy teljesen friss vágású volt-e az. vagy már hosz- szabb ideig (1—2 hétig) levágva hevert. Teljesen kiszáradt fát nem lehet igy konzerválni.

SPORT.

A zemplénvármegyei agarász-társulat elegy-agár- versenj^ét 1904. évi bktóber hó 29-én és következő napjain Gálszécsen tartja. Összejövetel október hó 28-án. Közgyűlés ugyanezen napon esteli 8 órakor a nagy vendéglőben.

— Az őszi agancskiállitásról. A budapesti idei őszi agancskiállitás tegnap nyílt meg a Royal szállodában s e hónap 25-ikéig lesz megtekinthető. Az eddigi bejelentések szerint a kiállítás igen sikeresnek ígérkezik.

Hírek.

— Katonai lóvásár Homokon. F. hó ll-én tartatott meg a kassai huszárezred ezredese, Csicsery Géza elnöklete alatt működő kát. lóavató bizottság által az őszi lóvásár. A felhajtás nem volt számos, dacára, hogy még Ugocsamegyéböl is jelentkeztek piadók. Sajnos, hogy különösen kisebb lótenyésztőink nem vigyáznak arra, hogy a csikókat korán használatba ne vegyék. Kocsiba fogott csikókat állítottak a bizottság elé, melyek a használat kisebb nagyobb hibáit, már megszerezték s igy a hibátlan katonaló követelményeinek nem felelhettek meg. Igen kellemes csikókat iáttunk Sz.-Berek község lótenyésztőitől, s néhány jobb példányt a Hodos vidékről hoztak. A csikók részintmértéken aluli magasságuk, részint a korai használat folytán szerzett hibák miatt nem váltak be, A bizottság berencei Kovács Jenő méneséből vásárolt két ménesbeli csikót 1200 korona vételárban.

— A vármegyei központi insógügyi bizottság f. hó 14-én tartotta alakuló ülését Nagy-Károly bán Kris- tóffy József főispán elnöklete alatt. Ez alkalommal a főszolgabírók és polgármesterek jelentései alapján megállapította a bizottság azon munkálatokat, a melyek a termény és takarmány hiány miatt szűkölködő lakosságnak munkával való ellátására kitüzendők. Egyúttal kimondta általános elv gyanánt azt is, hogy ajándékképeni segélyezést csak a legvégsőbb esetben és csak munkaképtelenek részére hozhat javaslatba. A nyújtandó munka keretébe felvette azon utakat, a melyek jelenben a kereskedelemügyi miniszter hatáskörében már munkában vannak és tovább folytattat- nak. Ilyenek a Nagybánya—m.-szigeti állami, a Györteiek—fehérgyarmat—csekei és a iápi törvényhatósági utak, valamint a Nagykároly—kaplonyi ut földmunkálatai. Ezeken kívül a lakosságnak munkával és szállítással való ellátása céljából kijelölte a bizottság: 1. a beruházási kölcsön terhére, a) a Nagykároly—ér- endrédi, b) Szatmár—szinérvéraljai közutat ; 2. a vármegyei útépítési programmba felvett utak közül, az építési sorrend megváltoztatásával, a) a Nagybánya —tőkés—garbonaci, b) a Szatmár—erdőd—kraszna- béltek—ákosi törvényhatósági ut építését: 3. az állami Ínséges segély alapra, a) az Ombod—hirip pácafalu vicinális, b) a Nagykároly—domahidai közdűlő ut építését. c) a Remetemezői—ujhutai vicinális ut végleges kiépítésére 10 ezer korona segély nyújtását, d) a Pribékfalva környékén elterülő mocsárok kiszárítását (ezt a földmivelésügyi miniszter által nyújtandó segély terhére) e) a N.-somkut—fehérszéki és f) Gyökeres-jóházai vicinális utak építését. Ezek után kimondta a bizottság, hogy a N.-károly—mátészalka —csapi és Szatmár—bikszádi h. é. vasút sürgős építése is az ínségesek munkával való ellátására fog szolgálni. Végre az államépitészeti hivatal főnökét a bizottság utasította, hogy a lápi útnak Nagykárolytól kezdödőleg kőpályával leendő ellátása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez sürgős felterjesztést tegyen. A polgármestereket és főszolgabirákat pedig utasította, hogy mikor a terménybeli stb. segélyezés szüksége beáll, azonnal tegyen előterjesztést. A mint ezekből látszik, a vármegyei inségügyi bizottság megtette mindazon előintézkedéseket, a melyek a netalán beálló ínség enyhítésére szükségesek.

— A köles ára. A gazdaközönsóg legnagyobb- része nem tudja, hogy az idén a köles ára mily magasra szökött fel. A tőzsdei jegyzésekben — miután forgalmunk nincsen — a köles nem fordul elő ; igy te-