Gazdák Lapja, 1904. október (3. évfolyam, 41–44. szám)
1904-10-07 / 41. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA tesz szükségessé, megjelöli a megszemlélés óhajtott idejét, valamint az utazás módozatait. 5. Ha a folyamodó valamely szaktanárt névleg megjelöl, akkor az küldetik ki, ellenkezőleg a tanácsadó bizottság bizza meg egy tagját a kiküldetéssel. 6. Megkereső beadványát a tanácsadó bizottság tárgyalván, értesiti a megkereső félt, hogy óhajtása egyáltalán teljesithető-e ; igenlő esetben tudatja vele a kiküldendő szakértő nevét és a kiszállás idejét, ha pedig a véleményadás külön kiszállás nélkül is megtörténhet, az illető félnek az irásbelileg adatik meg. 7. Minden ilyen Írásban foglalt tanács vagy vélemény, úgyszintén a kiküldöttek által készített leírások egy erre szolgáló jegyzőkönyvbe egész terjedelmükben bevezettetnek s a kiadványoknak a jegyzőkönyvvel való megegyező voltát a bizottság elnöke hitelesíti. 8. A kiküldött tag által elkészített munkálatot az elnök a megkeresőhöz juttatja s értesíti egyúttal őt a kiszállásból és a szakműködésből származott költségekről, melyeket a megkereső fél tartozik viselni. 9. Ezen költségekre nézve megjegyeztetik, hogy a kiküldött tag csak az őt állami szolgálatban megillető útiköltségeit és napdijait számíthatja fel; utinaplóját a minisztérium előbb érvényesítteti; a kocsifuvart a meghívó fél tartozik teljesíteni. lo A minisztérium által megállapított útiköltségeket és napdijakat a megkereső fél tartozik az értesítés vétele után 8 nap alatt a szak- bizottság elnökének beszolgáltatni. A megkereső fél hordozza a felmerülő postaköltségeket is. 11. Az írásban adott tanácsok és vélemények, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetések készítését a bizottsági elnök előterjesztésére az ezen célra rendelkezésére álló hitel keretén belül a földmivelésügyi m. kir. minisztérium díjazza. A „Magyar Bortermelők Központi Szövetkezete. “ Hála a gondviselésnek! jó részben kihevertük azt az óriási csapást, a melyet szőlőink elpusztításával a phylloxera mért reánk. A magyar szőlősgazdáknak — az állam hathatós támogatása mellett — a szőlőfelujitás terén kifejtett buzgó tevékenységükkel és tetemes anyagi áldozattal sikerült elérniük azt, hogy a felújítás az elpusztult szőlők legnagyobb részén és pedig főként a legkiválóbb borvidékek hegyi szőlőiben már csaknem befejezettnek mondható. E mellett olyan területeken is, a melyek azelőtt más mivelési ág alá tartoztak, a phylloxera megjelenése óta nagy kiterjedésű uj szőlők ültettettek s igy hazánk bortermése remélhetőleg már legközelebb eléri s nemsokára meg is haladja azt a mennyiséget, a mely a phylloxera megjelenése előtti időben az átlagos évi bortermés volt. Most azonban egy másik nagy feladat áll előttünk : gondoskodnunk kell arról, hogy a költséges befektetésekkel létesített uj szőlők jövedelmezősége biz- tosiíassék. E célból az okszerű borkezelés terjesztése s a borértékesítés előmozdítása szükséges; mert mig egyrészt a szőlőfelujitás s a szőlomivelés hazánkban oly magas színvonalon áll, hogy e tekintetben bármely külföldi bortermelő országgal bátran kiálljak a versenyt, addig másrészt tagadhatatlan, hogy a borkezelés és pincegazdaság terén meglehetősen elmaradtunk s ez is egyik oka annak, hogy nem tudjuk kellő áron értékesíteni borainkat. Oda kell tehát törekednünk, hogy abból a kitűnő anyagból, a melyet hazai szőlőink termése szolgáltat, okszerű pincekezeléssel minél jobb és értékesebb bort állítsunk elő, azt — a kereslet kívánalmaihoz alkalmazkodva — lehetőleg nagy tömegekben egyenlősitve, megfelelő áron értékesítsük s boraink külföldre való kivitelét is előmozdítsuk. E mellett módot kell nyújtani a termelőnek arra is, hogy borára, lehetőleg kedvező feltételek mellett, előleget kaphasson és ne legyen kénytelen azt — ha pénzre vau szüksége — mindjárt szüret után olcsó áron elvesztegetni, a mi a többi szőlőbirtokosokra is kárral jár, mert általában lenyomja a borárakat. E célok elérése végett a szőlősgazdáknak szövetkezeti alapon való tömörülése szükséges s ily szövetkezetek alakítása annál is inkább kívánatos, mert e szövetkezeteknek okvetlenül üdvös hatásuk lesz arra is, hagy maguk közt s az egyes szőlősgazdák közt is előmozdítsák és terjeszszék a helyes szüretélésre s a bor okszerű kezelésére vonatkozó szakismereteket. A földmivelésügyi miniszter ur elnöklete alatt a folyó év május havában e tárgyban tartott értekezlet a jelzett célból egy nagyobb arányú országos központi boréi’tékesitő szövetkezet létesítését határozta el s egyszersmind annak szükségét is hangsúlyozta, hogy az egyes borvidékeken is alakíttassanak pinceszövetkezetek s ezek a központi borértókesitő szövetkezettel szerves összeköttetésbe hozassanak. A földmivelésügyi miniszter ur ugyanakkor kijelentette, hogy mind a központi, mind a vidéki borértékesitö szövetkezeteket, ez utóbiakat ha életképes alapon létesülnek, készséggel hajlandó állami támogatásban részesiteni s a központi borértékesitö szövetkezet megalakításához az államkincstár részéről fokozatosan az alaptőke egy- harmadrésze, de 2i)0.<t<)0 koronát túl nem haladható összeg erejéig jegyzendő alapítói üzletrészekkel hajlandó hozzájárulni, azon esetre, ha megfelelő központi szövetkezet alakítását a szőlőbirtokosok kellő mérvű részvétele biztosítani fogja. Az említett értekezlet a központi szövetkezet „LAXATIN ~ CUKORKA, egy igen kellemes izü és felette enyhe hatású hashajtószer, |mely U ugy gyermekeknél mint felnőtteknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják és rendelik betegeiknek. — Ára 70 fill. — Már 80 fillér előleges beküldése ellenében (bélyegekben is) egy doboz mintaként bérmentve küldetik. Készi- „ tője HORVÁTH JÓZSEF gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 —113
