Gazdák Lapja, 1904. október (3. évfolyam, 41–44. szám)

1904-10-07 / 41. szám

\ KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Szerkesztőság és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utca 19. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren­delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám Meghívó. Az „Északkeleti vármegyei szövetkezetek Szövetsége“ 19ü4 október 19-én délelőtt 10 óra­kor Szatmáron a városháza tanácstermében in­tézőbizottsági gyűlést tart, melyre a biz. tagjait ezennel meghívom.*) Nagy-Szőllős 1904. október hó 2-án. Gr. Csáky elnök. A tanácskozás tárgyai: 1. Az 1904. junius 23-án tartott intézőbizottsági gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése, j 2. Titkári jelentés a Szövetség' 1904. évi III-ik negyedében kifejtett tevékenységéről. 3. Nagy méltóságú gróf Károlyi Sándor ur válasza a közgyűlés üdvözlő táviratára. \o 4. ) Esetleges indítványok tárgyalása. Az ombodi csikó legelőn a legelő hiány és hűvös éjszakák folytán úgy az összes csikók, mint a borjuk kondícióban napról-napra hanyatlanak. A tulajdonosok érdekében kívánatos voina az ösz- szes jószág haza hajtása. A csikók különben is előzetes megállapítás értelmében október 15-én túl egyáltalán nem hagyhatók a legelőn. Gazdasági tanácsadó bizottság a magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémián. 1. A tanácsadó bizottság hivatása Magyar- ország gazdaközönsegének oly gazdasági ügyek­ben és kérdésekben tanácscsal szolgálni, amelyek­ben szakvóleményadásra más intézmények, vagy hivatalok eddig szervezve nincsenek. 2. A szakvéleményadás vonatkozhat: gazdaságok berendezésére, *) Az érdekelt Törvénjdiatóságok és vármegyei Gazdasági Egyesületek egy-egy megbízottja hivatalból tagja az intézőbizott­ságnak. gazdasági üzemtervek készítésére, vetésforgások megállapítására vagy módo­sítására, eladó és bérbeadó birtokok értékbecslésére, haszonbéri szerződésekre, gazdasági számvitel berendezésére, számadások felülvizsgálatára, állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állatbeszerzési forrásokra, tejgazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kér­dések stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizott­ság elé : kémiai vizsgálatokra, növények terme­lésére, magvak vizsgálatára, növényi betegsé­gekre, állati ellenségekre, gazdasági gépekre, állati betegségekre, talajjavitásokra, kertészeti és szőlészeti ügyekre vonatkozó kérdések, minthogy ezek elintézésére külön állomások és hivatalok máris a gazdaközönsóg rendelkezésére állanak. Szintúgy nem tartoznak a tanácsadó bizott­ság elé azon peres ügyek, melyekben a bírósá­gok vagy hatóságok az akadémia egyik vagy másik szaktanárát szakértői működésre fölkérik. 3. A tanácsadó bizottság szakvéleményét az or­szágnak bármely lakója veheti igénybe ; minthogy azonban hasonló tanácsadó bizottságok a gazda­sági tanintézeteken*) is szervezvók, megkereső­nek érdekében áll, különösen helyszíni szemlé­letet igénylő ügyekben, a hozzá legközelebb eső gazd. tanintézet tanácsadó bizottságához fordulni. 4. Aki a tanácsadó bizottság véleményét és működését igénybe venni óhajtja, ez iránt a gazd. akadémia igazgatóságához fordul, beadvá­nyában részletesen előadja kivánatát s a meny­nyiben az ügy elintézése helyszíni vizsgálatot *) Névszerint a debreceni, kassai, keszthelyi és a kolozs-mo- nostori gazd. tanintézeten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom