Gazdák Lapja, 1904. augusztus (3. évfolyam, 32–25. szám)
1904-08-19 / 34. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ- ' EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Gyümölcstermelésünk. E kérdés körül a folyó év elején lapunkban vita indult meg, mely más lapok hasábjain is visszhangra talált. A vitára ugyanis Dr. Tanódy Márton urnák lapunk febr. J 2-iki, 7-ik számában megjelent vezércikke adott alkalmat, melyben a szatmárvidéki gyümölcsfák terméketlenségéről panaszkodott s azt javasolta, hogy a minisztériumtól kérjük szakember kiküldését a terméketlenség okának rnegállapitása végett. Nyomban erre Szeőke Barna válaszolt ugyané lapban egy hosszabb, 2 számban megjelent cikkben, mely sok gyakorlati útmutatást közölt s végeredményben arra a konklúzióra jutott hogy a gyümölcstermelés nagy gyakorlati tudást, sok tapasztalatot feltételez, s fáink terméketlenségének gyakran e gyakorlat hiánya az oka. Ugyancsak lapunk 10. számában Becsek Sándor is hozzá szólt a kérdéshez s a terméketlenség okát legtöbb esetben annak tulajdonítja, hogy a kártékony rovarok ellen kellőleg nem védekezünk. Végre a „Szatmár“ c. lap febr. 20-iki szarna ni. aláírással vezércikkben szólt hozzá e kérdéshez, szintén a káros rovarok és élősdiek pusztítását sürgetve. Minthogy a szakember kiküldetése iránti propozició a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület gyümölcstenyésztési szakosztályához konkrét Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utca 19. sz., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. javaslat formában is fel lett téve, célszerűnek láttuk a vitát magában foglaló összes lapok beküldése mellett e kérdésben az országos gyü- mölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztos szakvéleményét kikérni, kitől e tárgyban most az alábbi sorokat kaptuk : Nézetem szerint Szatmárraegyének csak a keleti hegyes része az, amely gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas; a sik és lankás része — főleg almatermelésre kevésbbé való, mert tavasszal virágzáskor hideg szelek vonulnak rajta végig, nyáron pedig a nagy melegségtől szenved és férgesen, érett énül hull alá a gyümölcs. A parallela az Alfölddel nem helyes, mert az Alföld egyáltalában nem jó gyümölcstermő hely. Kecskemét, Kőrös, Halas homokvidéke is inkább meggy kajszinbarack és szőlőtermelésre kedvező. Ez az első és fő észrevételem a vitás közvéleményekre. A már kötődött és kötődni készülő gyümölcstermést a különféle élősdi gombák és kártékony rovarok is megszokták nemcsak tizedelni, de néha teljesen meg is semmisíteni. E tekintetben igaza van a „Szatmár“ 8.-ik számában az (ni) czikkezőnek és abban is, hogy nálunk e tekintetben a termelők alig tesznek valamit a védekezés tekintetében. A terméketlenség okainak felderítésében egyébként Szeőke Barna ' éleménye a leghelyesebb ; miért is azt az Egyesület — mint tapasztalt helyi gyümölcstermelőjét — egész általánosságban elfogadhatja. Az ő véleményében csak két dolog szorul helyreigazításra és pedig az egyik, hogy a meggy terméketlenségének okát a virágzáskor uralkodó szelek káros befolyásában látja; pedig annak oka országszerte a „Moniiia“ nevű gomba. A másik téves véleménye a A Szatmár Vármegyei Takarékpénztár r.-t. galom részére, a szatmári vasút állomás szomszédsá- Torműnt/ ' _ ^ r-o UlA 4 Elfbgad beraktározásra termény árukat és más romlásnak ki gában épült » C PPPIG FI y” G o dlU'ld K td. P dl. nem tett termesztmányeket kiöntött állapotban legalább 50 m.- mázsát, (zsákba vagy csomagolva kevesebbet is. Előleget ad a beraktározott árukra azok */, rész értékéig 6 százalék kamat mellett. — A termény és áruraktár iparvágányok által van szoros kapcsolatban úgy az államvasut minden irányával, valamint a Szat- már-Erdödi h. é. vasút vonalaival, úgy hogy a közeli megyék minden vidékéről vasúton is küldhetők a beraktározásra szánt termények és áruk a raktár címére. — Raktári szabályzat és díjszabás díjmentesen kapható a raktárban és az intézet hivatalában, kívánatra postán. GAZDÁK LAPJA
