Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)
1904-07-01 / 27. szám
julius P GAZDÁK LAPJA. tozé vármegyék mindegyikében 2—2 „Gazdasági kísérleti telep“ megfelelő államsegélylyel felállittatik. A Szövetség az 19(>3-ik év folyamán 422 beiktatott ügyet intézett el. Postán érkezett levelek száma 2o9. — Elküidetett 267 ajánlott, 485 közönséges levél és 82 csomag. A Szövetség — mint a Központ képviselősége — mellé kirendelt ellenőr a kötelékbe tartozó hitel- szövetkezetek mindegyikét legalább kétszer, egyeseket többször is meglátogatta s azt tapasztalta, hogy a hitelszövetkezetek területén az uzsora romboló hatása már csak ritka esetekben jelentkezik s előnye a kis- sebb pénzintézetekkel szemben is megállapítható, — de kifejezésre jut ez a föld árának emelkedése és a gazdasági ágak fejlődésében is. 1903 december 31-ről 79 hitelszövetkezet mérlege készült el. — Ezek közül az egyesitett főmérlegben a szatmármegyei 29 hitelszövetkezet 1.134,052 K. 03 f., a szilágymegyei 32 szövetkezet 1.290,919 K. 16 f„ az ugocsamegyei 18 hitelszövetkezet 641,330 K. 25 fillérrel szerepel. Az összes vagyoni érték tehát 3.005,302 korona 04 fillér. — A szövetkezeti tagok 3.206,653 korona hitelt vettek igénybe, melyből egy tagra átlag 207 korona esik. — A közel 3 milliónyi kihelyezett kölcsönnel szemben 950.000 korona saját tőkével rendelkeztek. — Egy-egy tag átlagos megtakarítása 71 korona. — A Központ' által rendelkezésükre bocsátott hitel mintegy 3 millió korona, melyből csak 2 milliót vettek igénybe. —A3 vármegye már mérleget készített 79 hitelszövetkezetének működési köre 237 községre terjedt ki. — A tagok száma 13828. A jegyzett üzletrészeké 21.685 darab, 1.077,776 korona értékben. A Szövetség kötelékébe tartozó 3 ipari hitelszövetkezet közül egyedül a szatmárnémeti-i tart fenn elárusító csarnokot, hol a helyi kézműves ipar különféle termékei feltalálhatok. A szövetkezetek vezetői lelkiismeretes körültekintésének tudható be, hogy a kihelyezett 3 milliónyi kölcsönből csak 1448 K. 51 f. mutatkozik kétesnek. A hitelszövetkezetek vezetése és kezelése általánosságban megfelelő s nem csekély számban majdnem kifogástalan. A közgyűlés az intézőbizottság jelentését öi-vende- tes tudomásul vette s az „Országos Központi Hitelszövetkezetiét felkérni határozta, hogy az ellenőrzést az intézőbizottság által javasolt irányban is kiterjeszteni szíveskedjék. — Egyszersmind elnök indítványára a terjedelmes és szakszerű intézőbizottsági jelentés megszei’kesztése s összeállításáért Yalkovics János ügyvezető titkárnak és Sozánszki Mihály központi ellenőrnek elismerését és köszönetét fejezi ki. A felolvasott számvizsgáló bizottsági jelentés szerint a Szövetség múlt évi pénztári forgalma 2937 K. 99. f. — A jelentést tudomásul vették és a felmentvényt egyhangúlag megadták. Bihary Lajos indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy felkéri a központot, miszerint hasson oda, hogy a „Pátria“ nyomda a szövetkezeti nyomtatványokat olcsóbban számítsa. Dr. Horváth János a központi ipari és értékesítő szövetkezetek osztályának vezetője szabad előadásban ismertette a gabonaraktári szövetkezetek fontosságát, érdekesen és meggyőzően kidomborítja azon előnyöket, melyeket a gabonaraktárak nyújtanak, a mely előnyök j kifejezésre jutnak: l.-ször a minőség fokozásában, mely a raktári I : rostálás, tisztítás és osztályozás folytán önként következik. 2- szor az árukra adandó előlegekben ; melylyel eléri, hogy szükség esetén terménye értékének nagy részét olcsó kamat mellet kezesek nélkül megkaphatja, s igy egész terményével a jobb áralakulásokat kivárhatja. 3- szor a nagyban való értékesítés előnyeiben, mert a kistermelő néhány métermázsa termése is a közös raktározás folytán tömeg áruvá válik s kocsiszámra értékesíthető. Bemutatja a központ által készíttetett gabona- raktárak tervrajzát, a vállalati feltételek, költségvetés és raktárjegy mintáit s tudatja, hogy a raktár építésére 8000 korona, sőt nagyobb befogadási képességű raktárnál magasabb összegű államsegély kieszközlése is biztosítva van. A nagy figyelemmel hallgatott tanulságos előadásért az előadónak a közgyűlés egyhangúlag köszönetét fejezte ki. Az elnök indítványára a távozó Sozánszki Mihály központi ellenőrnek a Szövetség területén kifejtett 3 évi sikeres működéséért a közgyűlés elismerésének s köszönetének adott jegyzőkönyvileg kifejezést. Ezek után az elnök megköszönte a kiküldöttek érdeklődését, őket kitartásra buzdítva s további működésükhöz sikert kívánva, a közgyűlést berekesztette.' A tartalmas és érdekes közgyűlés lefolyása meggyőzött mindenkit arról, hogy az „Északkeleti vármegyék Szövetsége“ az 1903-ik évben olyan munkát : végzett, melyre önérzetes büszkeséggel tekinthet vissza 1 Hogy védekezzünk az aranka ellen ? Az előbbiekben igyekeztünk kimutatni nemcsak ! azt a nagy közgazdasági károsodást, ami heremag termelésünk kényszeritett redukálása révén általánosságban hazánkat, és első sorban mezőgazdaságunkat éri, de az arankának a takarmány heréseinkben okozható rendkívül káros voltát is, valamint könnyű terjedését is, melyek együttvéve csak annál fontosabb kötelességünkké teszi, hogy minden rendelkezésre álló eszközt és módot felhasználjunk arra, hogy e veszedelmes növényt mentül gyökeresebben pusztítsuk. A pusztítás lelkiismeretes szükségét pedig ép az a körülmény bizonyítja élénken, hogy az eddigi igyekezet, törvényes intézkedés dacára az aranka ily mértékben elharapózhatott, hogy immár mint országos csapással állunk vele szembe. Pedig ismertük veszedelmét eddig is, ismertük az ellene való védekezés módját s szigorú törvények egész halmaza, állami intézmények egész csoportja támogatott ebben. Persze megszoktuk már, hogy hagyományos könnyelműségünkkel, felületességünkkel csak akkor vegyük a bajt komolyan, amikor már annak nagymérvű pusztító hatása riaszt fel nemtörődömségünkből, a törvény előírta intézkedésekre nem is hederitet- tünk, ha itt ott irtottunk is, azt is csak felületesen, hanyagul végeztük, a magvizsgáló állomások ingyenes ellenőrző vizsgálatait igénybe nem vettük, rajtunk és könnyelműségünkön múlt, be kell ismernünk, hogy a veszedelem elharapózásának okai egyedül magunk vagyunk, s ha komolyan nem vesszük a dolgot, a veszedelem csakhamar többé teljesen elháríthatatlan mérveket is ölthet. , De ha komolyan akarjuk, és törvény, hatóság, társadalom összefog, talán még nem késő annyira, hogy nehány évi küzdelem után heréseinket megtisztít-
