Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)

1904-07-01 / 27. szám

julius P GAZDÁK LAPJA. tozé vármegyék mindegyikében 2—2 „Gazdasági kísér­leti telep“ megfelelő államsegélylyel felállittatik. A Szövetség az 19(>3-ik év folyamán 422 beik­tatott ügyet intézett el. Postán érkezett levelek száma 2o9. — Elküidetett 267 ajánlott, 485 közönséges le­vél és 82 csomag. A Szövetség — mint a Központ képviselősége — mellé kirendelt ellenőr a kötelékbe tartozó hitel- szövetkezetek mindegyikét legalább kétszer, egyeseket többször is meglátogatta s azt tapasztalta, hogy a hitelszövetkezetek területén az uzsora romboló hatása már csak ritka esetekben jelentkezik s előnye a kis- sebb pénzintézetekkel szemben is megállapítható, — de kifejezésre jut ez a föld árának emelkedése és a gaz­dasági ágak fejlődésében is. 1903 december 31-ről 79 hitelszövetkezet mérlege készült el. — Ezek közül az egyesitett főmérlegben a szatmármegyei 29 hitelszövetkezet 1.134,052 K. 03 f., a szilágymegyei 32 szövetkezet 1.290,919 K. 16 f„ az ugocsamegyei 18 hitelszövetkezet 641,330 K. 25 fillérrel szerepel. Az összes vagyoni érték tehát 3.005,302 korona 04 fillér. — A szövetkezeti tagok 3.206,653 korona hitelt vettek igénybe, melyből egy tagra átlag 207 korona esik. — A közel 3 milliónyi kihelyezett kölcsönnel szemben 950.000 korona saját tőkével rendelkeztek. — Egy-egy tag átlagos megta­karítása 71 korona. — A Központ' által rendelkezé­sükre bocsátott hitel mintegy 3 millió korona, mely­ből csak 2 milliót vettek igénybe. —A3 vármegye már mérleget készített 79 hitelszövetkezetének műkö­dési köre 237 községre terjedt ki. — A tagok száma 13828. A jegyzett üzletrészeké 21.685 darab, 1.077,776 korona értékben. A Szövetség kötelékébe tartozó 3 ipari hitelszö­vetkezet közül egyedül a szatmárnémeti-i tart fenn elá­rusító csarnokot, hol a helyi kézműves ipar különféle termékei feltalálhatok. A szövetkezetek vezetői lelkiismeretes körülte­kintésének tudható be, hogy a kihelyezett 3 milliónyi kölcsönből csak 1448 K. 51 f. mutatkozik kétesnek. A hitelszövetkezetek vezetése és kezelése álta­lánosságban megfelelő s nem csekély számban majd­nem kifogástalan. A közgyűlés az intézőbizottság jelentését öi-vende- tes tudomásul vette s az „Országos Központi Hitel­szövetkezetiét felkérni határozta, hogy az ellenőrzést az intézőbizottság által javasolt irányban is kiterjesz­teni szíveskedjék. — Egyszersmind elnök indítványára a terjedelmes és szakszerű intézőbizottsági jelentés megszei’kesztése s összeállításáért Yalkovics János ügy­vezető titkárnak és Sozánszki Mihály központi ellen­őrnek elismerését és köszönetét fejezi ki. A felolvasott számvizsgáló bizottsági jelentés sze­rint a Szövetség múlt évi pénztári forgalma 2937 K. 99. f. — A jelentést tudomásul vették és a felment­vényt egyhangúlag megadták. Bihary Lajos indítványára a közgyűlés elhatá­rozta, hogy felkéri a központot, miszerint hasson oda, hogy a „Pátria“ nyomda a szövetkezeti nyomtatvá­nyokat olcsóbban számítsa. Dr. Horváth János a központi ipari és értékesítő szövetkezetek osztályának vezetője szabad előadásban ismertette a gabonaraktári szövetkezetek fontosságát, érdekesen és meggyőzően kidomborítja azon előnyöket, melyeket a gabonaraktárak nyújtanak, a mely előnyök j kifejezésre jutnak: l.-ször a minőség fokozásában, mely a raktári I : rostálás, tisztítás és osztályozás folytán önként követ­kezik. 2- szor az árukra adandó előlegekben ; melylyel eléri, hogy szükség esetén terménye értékének nagy részét olcsó kamat mellet kezesek nélkül megkaphatja, s igy egész terményével a jobb áralakulásokat kivár­hatja. 3- szor a nagyban való értékesítés előnyeiben, mert a kistermelő néhány métermázsa termése is a közös raktározás folytán tömeg áruvá válik s kocsi­számra értékesíthető. Bemutatja a központ által készíttetett gabona- raktárak tervrajzát, a vállalati feltételek, költségvetés és raktárjegy mintáit s tudatja, hogy a raktár építé­sére 8000 korona, sőt nagyobb befogadási képességű raktárnál magasabb összegű államsegély kieszközlése is biztosítva van. A nagy figyelemmel hallgatott tanulságos elő­adásért az előadónak a közgyűlés egyhangúlag köszöne­tét fejezte ki. Az elnök indítványára a távozó Sozánszki Mihály központi ellenőrnek a Szövetség területén kifejtett 3 évi sikeres működéséért a közgyűlés elismerésének s kö­szönetének adott jegyzőkönyvileg kifejezést. Ezek után az elnök megköszönte a kiküldöttek ér­deklődését, őket kitartásra buzdítva s további műkö­désükhöz sikert kívánva, a közgyűlést berekesztette.' A tartalmas és érdekes közgyűlés lefolyása meg­győzött mindenkit arról, hogy az „Északkeleti vár­megyék Szövetsége“ az 1903-ik évben olyan munkát : végzett, melyre önérzetes büszkeséggel tekinthet vissza 1 Hogy védekezzünk az aranka ellen ? Az előbbiekben igyekeztünk kimutatni nemcsak ! azt a nagy közgazdasági károsodást, ami heremag ter­melésünk kényszeritett redukálása révén általánosság­ban hazánkat, és első sorban mezőgazdaságunkat éri, de az arankának a takarmány heréseinkben okozható rendkívül káros voltát is, valamint könnyű terjedését is, melyek együttvéve csak annál fontosabb kötelessé­günkké teszi, hogy minden rendelkezésre álló eszközt és módot felhasználjunk arra, hogy e veszedelmes nö­vényt mentül gyökeresebben pusztítsuk. A pusztítás lelkiismeretes szükségét pedig ép az a körülmény bizonyítja élénken, hogy az eddigi igye­kezet, törvényes intézkedés dacára az aranka ily mér­tékben elharapózhatott, hogy immár mint országos csa­pással állunk vele szembe. Pedig ismertük veszedelmét eddig is, ismertük az ellene való védekezés módját s szigorú törvények egész halmaza, állami intézmények egész csoportja támoga­tott ebben. Persze megszoktuk már, hogy hagyomá­nyos könnyelműségünkkel, felületességünkkel csak ak­kor vegyük a bajt komolyan, amikor már annak nagy­mérvű pusztító hatása riaszt fel nemtörődömségünk­ből, a törvény előírta intézkedésekre nem is hederitet- tünk, ha itt ott irtottunk is, azt is csak felületesen, hanyagul végeztük, a magvizsgáló állomások ingyenes ellenőrző vizsgálatait igénybe nem vettük, rajtunk és könnyelműségünkön múlt, be kell ismernünk, hogy a veszedelem elharapózásának okai egyedül magunk va­gyunk, s ha komolyan nem vesszük a dolgot, a vesze­delem csakhamar többé teljesen elháríthatatlan mérve­ket is ölthet. , De ha komolyan akarjuk, és törvény, hatóság, társadalom összefog, talán még nem késő annyira, hogy nehány évi küzdelem után heréseinket megtisztít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom