Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)

1904-07-15 / 29. szám

julius 15 GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal sen e pont 3-ik és 7-ik kikezdéseiben körülirt eladási szabályoknak ? T. i. 10 kgron felüli mennyiségek el­adásánál a plombozás mellett jelzik-é a mag faját, származását, a mag tisztasági '/»-át, csiraképességét * .-okban ? Úgyszintén csatolják-é minden számlával történt eladás esetén a rendelet A) melléklete sze­rinti nyomtatványt, mely a gazdát az ellenőrző minta vételének célszerűségére figyelmezteti. Egyben arra is kérje fel az Egyesület a hatóságokat, kik utó- végre is a heremag kereskedelem visszaéléseiben kellő jártassággal nem is bírhatnak, hogy az ellenőrző vizs­gálatok megélésénél mindig vegyenek szakértőt, amit megkönnyíteni lesz hivatva a Szatmáron felállítani célba vett magvizsgáló állomás. 3) Amennyiben ily állomás Szatmáron létesít­hető lenne, a kolozsvári arankatisztitó raktár mintá­jára létesítsen az Egyesület egy ily tisztító magtárt, mely megfelelő dijak mellett a termelők heremagvát kirostálja s annak aranka mentességéről, avagy tisz- tithatlanságáról a magvizsgáló állomás véleménye alapján tájékoztatja a gazdát, esetleg a tiszta magot ólomzárolhatja is. Ily magtár létesítése a vármegyei takarékpénztár most létesített közraktára utján lesz megoldható. 4) Minthogy végre úgy a hatóságok ellenőrző vizsgálatainál szakértő igénybe vétele, mint az aranka tisztító raktár létesítése ezt feltételezi, s miután e célra a szatmári piac 2000 korona évi vizsgálati s ólomzárolási dijat irásbau biztosított, a fent hivatolt miniszteri rendelet 15 §-ának megfelelöleg egy állandó segéd alkalmazásával helybeni szaktanár vezetése mellett akár az Egyesület, akár Szatmár város, mint törvényhatóság által megvizsgáló állomás létesittessék, mely részére esetleg egy .. iiami aszistens kirendelé­séhez kötve a földművelésügyi miniszter úrtól az ál­lami ólomzárolási jog kéressék. Egy helyben létesítendő ily állomás ugyanis sok oldalról éreztethetné jótékony hatását, nemcsak a helyi érdektől vezetett, fokozott felelősségnél fogva, de azért is, mert egy itt fennálló állomás lenne egve- dül képes részint kioktatni a vele folyton érintke­zésben levő gazdákat, részint az ellenőrző ingyenes vizsgálatok minél sűrűbb igénybevételére szoktatni. Amennyiben azonban a felállítandó állomást a a földmivelésügyi miniszter ur az ólomzárolási joggal nem ruházná fel, s így annak fenttartására biztosított évi 2000 korona alapját elvesztené, a minta vizsgála­tok céljából mégis felállítandó magán jellegű mag­vizsgáló állomás fontt.irtásához a földmivelési minisz­teri tárca terhére évi 1500 korona támogatás ké­ressék. Szentiványi Zoltán elnök és Kende Zsigmond hozzászólásai után a közgyűlés a határozati javaslatot összes részletében elfogadta, s az átiratok és kér­vény sürgős elkéső ősét és felterjesztését elha­tározta. Kende Zsigmond előterjesztésére elhatározta to­vábbá az ülés, hogy a Szatmáron létesítendő dohány­beváltó állomás érdekében sürgősen ismét felír a föidm. miniszter úrhoz. A titkár ezután bejelentette, hogy a szatmári szőllőtelepen f. hó 9-én délután 3 órakor kiütött tűz egy oltó szint; s a vincellérház fedélzetét leégette, az 1200 korona kár megtérítése iránt a szükséges lépé­seket az Első Magyar Általános Biztositó Társaságnál megtette. A jelentés tudomásul vétele után az ülés a tit­kárnak 4 heti szabadságot engedélyezett. Ezután a helyettes elnök megköszönte a jelen­voltak szives érdeklődését s berekesztette az ülést. Védekezés a méhek szúrása ellen. Sokan vannak, kik beismerik, hogy a méhészke­dés hasznos foglalkozás, szeretnék is megkezdeni, de irtóznak a méhek szúrásától. Megdagad, eltorzul ar­cuk, lázuk lesz utána, igy beszélnek. Szóval félnek, pedig hát nem is éppen olyan gonoszak a méhecskék, sőt szelídekké válnak, mint a házi állat, ha gondviselő­jük is szelíden, csendesen s okosan bánik velük. Aki többször fordul meg közöttük, mintegy megszokjak, talán a méhészkedő, méhészruháját hatja át a viasz illata; de annyi áll, hogy aki többször foglalkozik velük, azzal szemben türelmesekké válnak. Különösen, ha eleinte egy-egy kevés füsttel lefegyverezzük őket, amitől félnek. Egyébként védelmi eszköz is bőven áll rendelkezés alatt. De a sokféle hirdetett eszközre itt is alig lesz szükség. Sokat lehet megtakarítani egy kis körültekintéssel. Aki félti arcát, pl. egy kis fá- tyolt vagy szita szövetet erősít egy kalap karimájára a vállig íeérőleg s készen van a fővédő eszköz. Ké­szíthet olyan védőt is előbbi anyagokból, rámára fe­szítve, hogy csak az orrot, szemet és szájat fedi be. Füstölőül legjobb a lúgban megfőzött fatapló, melyet kis csuporban meggyujtva (kovatapló), füstjét rájuk fujjuk munkánk kezdetén, vagy munka közben is. E füstölőt nem dohányzók, sőt nők is használhatják, nem kell pénz érette. Szivar, vagy pipafüst szintén meg­felelő. A fő, hogy mielőtt a méhekkel dolgoznánk, pár bodor füstöt rájuk ereszszünk. Midőn a kezdő méhész méhecskéivel dolgozni akar, zsebkendővel kösse el nyakát, hogy ott meg ne szúrhassa a méh. ügy a fel­sőjének ujjait is megkötheti. A gummikeztyü nagyou ingerlő. E helyett dörzsölje be kezét méhfüvel, többet ér ez; az esetleges izzadság szagát is elveszi. Na­gyon szereti a méh a méhfű illatát s nem szúr, ahol ilyet érez. A nyugodtság megszokása legtöbbet ér. Különben is nem mindenik méh siet fulánkját hasz­nálni, ha megzökken a kaptár, vagy keret. Csak ne hány őrszem hajlandó vitézül szembeszállni; ezek ető- leges elriasztására való a füst. Amely méh csendesen leszáll kezünkre, ne bántsuk, nincs gonosz szándéka, de ha zavarjuk, megnyomjuk, akkor mérges lesz s vé­dekezik, vagy támad. Később a hangjáról már a méh röpülése alatt tudni fogja a méhész, ha szurási szán­dékkal közeledik egy-egy méh s egy bodor füst meg­teszi a hatást. Ha valakit mégis minden védekezés dacára megszurna a méh, a fulánkot azonnal vegye ki; a mutató és hüvelyk ujjaival nyomja ki a mérget azonnal, s a helyét kenje be friss petrezselyemlevél, vagy tormalevél kifacsart levével, igy nem szokott föl­dagadni. Egy kis tüköxdarabot jó lesz kéznél tartani, melynek segítsége mellett könnyű rátalálni a fulánkra. Ha mindamellett dagadni kezdene a szúrás helyén, mivel talán elég gyorsan nem vehette ki a fulánkot, •n LAXATIF CUKOR\A egy igen kellemes izii és felette enyhe hatású hashajtószer, mely úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják és rendelik betegeiknek. — Kapható 70 filléres erdeti dobozokban. — Készítője: HORVÁTH JÓZSEF gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 —131

Next

/
Oldalképek
Tartalom