Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)
1904-07-01 / 27. szám
III. évfolyam. Szatmár, 1904. juíius 27-ik szám. KOZ- ES MEZOGAZDASAGi HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMAR.MEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMARMEGYEI EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Eszakke- eti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utca 19. sz., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület július hó 6-án, Szerdán, Szatmáron a városháza tanácstermében d. e. 10 órakor igazgatósági, folytatólag 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a választmány, illetve az egylet összes tagjait tisztelettel meghívom. • Szatmár, 1904. junius 29. Domahidy Sándor elnök. Az igazgató választmányi ülés tárgysorozata : 1. Múlt ülés jkönyvének hitelesítése. 2. Hivatalos leiratok és átiratok. 3. Társegyletek átiratai. 4. Tagsági ügyek. 5. Bika kölcsön hátralékok ügye. 6. A közgyűlés tárgyainak előkészítése. A közgyűlés tárgyai: 1. Intézkedések az aranka elleni védekezés tárgyában. 2. Intézkedés az aratás zavartalan lefolyása ér-, dekében. /-- fv] Parasztszociaiismus gyökereid (G.) Nyíltan megmondjuk s azt hiszszük nem is tévedünk, hogy parasztszocialismusunk gyökere mai jogunk öröklési rendjében van, melynek intézkedései a földbirtok természetével ellentétben állnak sok tekintetben. Nincsen terünk ezen állításunk bizonyítására sok szót vesztegetnünk, azért csak röviden egy pár tulajdonságát emeljük ki a földbirtoknak, főkép parasztbirtoknak, melyek aztán kézzel foghatólag mutatják, hogy a mai jogunk öröklési rendjét nem tűri, de mert ennek mégis érvényesülnie kell, megboszulja magát a gazdáján. A földbirtoknak, illetve parasztbirtoknak ilyen lényeges sajátsága, hogy a földbirtok formája megváltoztathatlan, nem úgy mint az ingó tőke, mely lehet készpénz, értékpapír, áru, drágaságok stb. — termelése hosszabb időt kíván — egy évet; a tulajdonosát röghöz köti; az összes földbirtokok adják a haza földjét; állandóságot kíván, hogy a befektetések fokozatosan tökéletesbbittessenek s igytöbb jövedelmet hozzon, szilárd alapja a családnak, melyet eltart, viszonylag oszthatatlan, inért minden egyes birtok önálló gazdasági életre van utalva, mert közös termelésre nem egyesülhet s nem is egyesül soha másokkal; ebből folyik a legfontosabb tulajdonsága, hogy csak bizonyos nagyság mellett lehet haszonnal művelni, melyen alul a tulajdonos ráfizet a gazdasági üzemre s igy van bizonyos birtokminimum, mely önmagában egy gazdasági egészet alkot, egy családot jólétben eltart, de ha felosztatik, a részek már nem képesek egy családot kellőleg eltarolni, a munka hasznot nem hoz, a gazda ráfizet, vagyis adósságot csinál, annál többet, minél tovább gazdálkodik e feldarabolt birtokon; v tehát tönkremenése egészen bizonyos. ^ Nézzük öröklési rendünket. Ha a gazda ' nem végrendelkezik, fiai törvényeink értelmében egyenlően és természetben osztoznak a. hagyatékon. Ha tehát volt az örökhagyónak 20— 25 hold földje, háza s van 4 gyermeke, ezek egyenlően osztoznak, megkapja mindenik a maga 5—6 holdját, a házat vagy eladják s az árán osztoznak, vagy átveszi egy s örököstársait készpénzzel elégíti ki, de mivel pénze épen nincs, vesz a bankból s rákebelezteti örökrészére s ezzel sorsa meg van pecsételve ; 100 eset közül 99 esetben tönkre megy. És örököstársai ? szinte ; öt-hat hold földön egy család, a mi eksztenziv gazdálkodási rendszerünk mellett
