Gazdák Lapja, 1904. június (3. évfolyam, 23–26. szám)

1904-06-17 / 25. szám

2.-ik oldal GAZDÁK LAPJA junius 17 jára léptek, mihelyt a tengeren túli eksztenziv termelés gabona áraikat nyomni kezdte s mielőtt mi felismer­tük volna az egyoldalú gabnatermelés káros következ­ményeit. Tagadhatatlan, hogy redukálandó gabna termelé­sünk helyét a gyár ipar kellő kifejlődése mellett első sorban és legbiztosabban az ipamövények termelése foglalhatná el, de, kivált fejletlen iparunk mellett, bizo­nyára csakolyan, vagy egyelőre talán még nagyobb jelentőséggel bir ránk a fümagvak termelése, első sor­ban a heremagvak termelése, melyekből aránylag már is jelentékeny kivitelünk van s évenként több millió ko­rona folyik érte be hazánkba. Lóhere és lucemamag kivitelünk: 1894-ben 60.969 mm. 1895 „ 46.600 „ 1896 „ 68.668 „ 1397 „ 45.780 „ 1898 „ 61.794 „ 7.842.000 kor. értékben 4.808.000 „ „ 5.774.000 „ 3.346.000 „ „ 4.958.000 „ Annál közelebbről érint tehát bennünket heremag termelésünk legnagyobb veszedelme, az aranka, mely -— kivált újabb időben -— mióta a nagyszemü ameri­kai aranka mag heréseinkben elterjedt, heremag kivi­telünkre súlyos veszedelem tüneteit kezdi mutatni, any- nyira, hogy egyes vidékek heremag termését, hol az amerikai aranka mag nagyobb mértékben elterjedt, a kereskedelem már is bojkottálni kezdi. Sürgős és életbevágó kérdés ennélfogva ránk az, hogy az aranka ellen megfelelően védekezni tudjunk, s heréseinkből az aranka kipusztitása által heremag- vaink előtt ismét megmossuk a külkereskedelem már- .már bezárulni készülő kapuit. E munkában támogat bennünket a törvény és :sok jótékony állami intézményes csak hagyományos nemtörődömségünkön fog múlni, ha e fontos termelési ágat magunk számára továbbra is nem biztosítjuk. P. A talaj megmunkálása. (Folytatás,) c) A hengerezés célja a talaj felületének kiegyengetése, a laza talaj összenyomása és a fogas borona után megmaradt rögök széttörése. Utóbbi cél­ból főleg csak tavaszszal hengerezünk, mert az őszi vetésen maradt kisebb rögöket télen át úgyis szétmá- lasztja a fagy; másrészt nem is kívánatos az őszi vetést simává tenni, hogy a havat a szél el ne so­dorja ; nagy és kemény rögöket pedig éppen nem sza­bad a talajba belenyomni, mert alattuk a vetés ki nem kél. Sok helyen még mindig az egytagú fából ké­szült hengert használják, pedig ennek is az a nagy hibája van, a mi az egytagú boronának, t. i. nem si­mul teljesen a talajhoz s a kisebb mélyedések fölött átsiklik a nélkül, hogy érintené azoknak felületét. Legjobbak a két-három tagú s különálló keretbe fog­lalt hengerek. Ha a talaj nagyon rögös, vasból ké­szült rovátkás, vagy szögekkel ellátott hengerek al­kalmazhatók. A hengerezést azonban nemcsak rögök törésére szokták alkalmazni, hanem közvetlen vetés után, kü­lönösen szárazabb talajon azért is, hogy a talaj felü­letét összenyomván, a mag alulról több nedvességet kapjon s ez által annak csírázása eiösegittessék. Igaz, hogy ez az eljárás sietteti a talaj legfelső részének kiszáradását, de ha egyszer a vetés kikelt, az a mé­lyebben fekvő nedvesebb talajból gyökerei segítségé­vel megszerzi a szükséges vizet. Különösen a tavaszi vetéseket célszerű meghengerezni. Az őszi vetés lehengerezése rendszerint tavasz­szal, akkor válik szükségessé, ha a vetés télen felfagy és a talaj összenyomódása folytán sok repedés kelet­kezett, s igy könnyen kiszárad. Ilyenkor a talaj tömö­rítése nagy fontosságú a megszaggatott gyökerekre való tekintettel. Könnyű homokföidek meghengerezése a talaj összenyomása céljából akkor is célszerű, ha a vetések nincsenek felfagyva. (Folyt, köv.) Hírek. — Eladás alá kerülő gyümölcs. A nagysomkuti járás területén a f. évben remélhető 3—4 ezer mm. alma (melyből mintegy 1000 mm. nemes faj),. 2—3 ezer mm. dió és 5—6 ezer mm. szilva. Utóbbi, mint­hogy nyersanyagként nem szállítható jól, külföldi ke­reskedők által célszerűen csak úgy vehető meg, ha itt kerül feldolgozásra, pl. pálinka, vagy szilvaiznek kifőzetnék. Nagyobb mennyiség vétele céljából legcél­szerűbb közvetlenül az elöljáróságokhoz fordulni, kik is a vevőknek alkalmas egyéneket bocsátanak rendel­kezésükre. Segítség az erdészek árváinak. Az állami erdő­tisztek gyermekeinek és árváinak segélyezésére külön alapot kezel a földmivelésügyi minisztérium. Ebből az alapból julius hó folyamán adják ki a segélyeket, il­letve állapítják meg a jövő tanévre. A segélyt kérő folyamodványokat julius hó 8-ig kell benyújtani a föld­mivelésügyi minisztérium erdészeti osztályához (Zol­tán utca 16.) Ló és szekér összeírás. A vármegye területén található lovak és szekerek összeírása befejeztetvén, e szerint találtatott a vármegyében 38404 darab ló és teherhordó állat, melyből 2147 darab mén, 14191 darab heréit 21992 darab kanca s 74 darab szamár és öszvér s ez állatok közül 2814 darab egy éven aluli, 3072 darab 2 éven aluli, 2709 darab 3 éven aluli és 1919 darab 4 éven aluli csikó. — A kocsi és szekér összeírás szerint van a vármegye terüietón személyszállító kocsi és pedig egyfogatu: 228 darab, kétfogatu: 1229; teherszáilitó és pedig egyfogatu : 419, kétfogatu 10496 darab; ökrös szekér pedig 8461 darab. — Csikó és szarvasmarha közlegelőnek alkalmas, már az 1905. évben igénybe vehető, mintegy 120—150 kát. hold területet keres hosszabb bérletre, vagy előnyös feltételek mellett vételre a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Ajánlatok a terület fekvése, te­rülete, bérlete, esetleg megvételre vonatkozó tájékoz­tatás, valamint egyéb körülmények részletes $ ismerte­tése mellett az egylet titkári hivatalához f. hó végéig kéretnek. ♦ Cséplőgép-tulajdonosok figyelmébe ! A minisz- pnjn a«» valamint hozzávaló készülékek, továbbá téri rendelet értelmében cséplőgépnél tartaafló atcKI olly Mentor szemvédő, minden szinü üvegek üzletemben legjobb minőségben s legjutányosabb árban kaphatók. Látszerekben u. in. fizikai cikkekben városi hivatalnokok, uradalmi és állami tisztvi- JWjO rvrvhLri io kötszer gyári raktára Szatmáron, selők 25”'. árengedményben részesülnek. *»■ I Lll1 O. OpilKUS------— a színházzal szemben. =====

Next

/
Oldalképek
Tartalom