Gazdák Lapja, 1904. május (3. évfolyam, 19–27. szám)

1904-05-13 / 20. szám

május 13. GAZDA K LAPJA. ezt a parlagon hagyott területek növényzete bizonyltja, de termőképességét nagyban fokozhatjuk annak rend­szeres megmunkálása által, s a föld bőségesen fizeti vissza a megmivclésére fordított fáradtságot és költséget. A föld megmunkálása folytán a talaj könnyebben képes magába fogadni a nedvességet s tovább meg­tartja azt. Ezenkívül a levegő és a melegség a jól megmunkált földbe jobban behat, azt termékenyebbé teszi, a beléje kevert növényi tápláló anyagokat fel­bontja s alkalmassá teszi arra, hogy a vetemény azo­kat gyökerei segítségével fölvegye. Számottevő haszna a föld megmunkálásának az is, hogy általa a talaj minősége egyenletessé válik, a termő réteg lazább és porhanyóbb lesz, minek ismét az az eredménye, hogy benne a gyökerek jobban szétterjedhetnek, a növény gyorsabban fejlődik, erősebb, fejlettebb lesz s bővebb termést ad. Kisebb területeken, mint pl. ker­tekben, vagy olyan helyeken, melyek másként meg nem munkálhatok, a főid megmivelése kézi munkával, ásó, kapa és gereblye segítségével történik. Nagyobb, nyílt területek megmunkálására már állati vagy gőzerő használata szükséges. a) A szántás legfontosabb része a talaj meg­munkálásának s mondhatni, nagyrészt ettől függ maga a termés is. Minél több és jobb a szántás, annál több és jobb a termés. A gyakori szántás fontosságát eléggé jellemzi az a régi magyar közmondás, hogy „egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér, három szántás három kenyér.“ A szántás minőségére nézve pedig azt tartja a példaszó, hogy „a jó szántás fél trágya.“ De jó szántást csak jó ekével lehet végezni. Leg­jobb az az eke, melyet tetszés szerint lehet beállítani ahhoz képest, amint mélyebb vagy sekélyebb, széle­sebb vagy keskenyebb barázdákat akarunk szántani. Erre a célra igen alkalmas a talyigás vaseke, melyet, ha mélyen akarunk szántani, úgy kell beállítani, hogy a talyiga kisebbik kerekét, mely szántatlan földön jár, magasabbra emeljük, a nagyobbik kereket pedig, a mely a fölhasitott barázdában jár, mélyebbre ereszt­jük. Ezenfelül az eke gerendelyét a ragasztó szeg se­gítségével sekély szántásnál rövidebbre, mélyebb szán­tásnál hosszabbra eresztjük. Minthogy a szántás eredménye a fölhasitott ba­rázdák minőségétől is függ, az eke beállítására a szántás előtt mindig nagy gondot kell fordítani. Mi­nél szélesebb a barázda, annál jobban fordít az eke, ellenben minél keskenyebb, annál jobban porhanyit. A jó gazda tehát tarlószántásnál, vagyis az úgynevezett buktatásnál széles és sekély barázdát szánt, keverő szántásnál pedig közepes szélességű, de mélyebb ba­rázdát feg, a mély szántásnál ellenben, — melyet ősz végén répa, burgonya, tengeri alá végez, — a legkes­kenyebb, de legmélyebb barázdát hasítja föl. Ehhez képest megkülömböztetünk sekély, köze­pes és mély szántást. Sekély a szántás, ha az eke legfölebb 10 cm. mélyen jár a földben, közepes, ha i0—0 cm. mély barázdát hasit s mély, ha '20 — 25 cm. mélyen hatol a talajba. Az ennél is mélyebb szán­tás mélyítésnek nevezzük. Hogy mély, vagy sekély szántást alkalmazzunk-e, arra nézve nem lehet oly általános szabályt felállítani, a melyet bármily körülmények közt vakon követni 3-ik oldal. kellene. Habár a mély szántást minden növény meg­hálálja, első sorban a talaj s csak másodsorban a ter­mesztett növény határozza meg, hogy minő munkát adjunk a földnek. (Folyt, köv.) HÍREK. — Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület f. évi május hő 18-an d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében igazgatósági ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghí­vom. Szatmár, 1904. május hó 12. Demahidy Sándor elnök. Tárgyak: 1. Múlt ülés jkönyvének hitelesí­tése. 2. Földm. miniszter következő leiratai: munkás fürdő iránt, 3. egerek pusztítása ügyében, 4. cserebo­garak irtása ügyében, 5. aranka irtása tárgyában, 6. aszaló szállítási költséget utalványozza, 7. fedeztetési állomások jegyzékét küldi, b. minta gazdaságról fel­terjesztett jelentés tárgyában, 9. munkás szerződések kötése tárgyában, 10. Bika alapot rendelkezésre bo­csátja. 11. Vármegyei főispán a kender termelés fel­karolása tárgyában. 12. Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívása szövetségi tagdíj befizetés iránt. 13. 0. M. G. E. szarvasmarha tenyészkerüietek be­osztása tárgyában. 14. Bortermelők országos egyesü­lete az olasz bor vámkedvezménye ellen. 15. Jász- kunvármegye az alföldi hajózható duna-tisza csa­torna tárgyában. 16. Pesmegyei G. E. indítványa a lótenyésztés ügyében. 17. Pestmegyei G. E. javaslata a tőzsde törvény tárgyában. lb. Intézkedés az 0. M. G. E. által Szatmárt rendezendő gazdasági előadások tárgyában. 19. Határozat őszi baromfi kiállítás rende­zése tárgyában. 20. Madarász községnek bika vételre adandó kölcsön. 21. Tagsági ügyek. 22. Esetleges in­dítványok. — A bpesti m. kir. Mezőgazdasági Muzeum, ed­dig ideiglenesen VII., Kerepesi-ut 72. sz. a. bírt he­lyiségeiből kiköltözve, városligeti uj és végleges helyi­ségeit már elfoglalta. — A homoki szólók bora. Az Országos chémiai intézetben folyó vizsgálatok szerint az országnak múlt évi bortermelése úgy minőségi, mint mennyiségi, de különösen minőségi szempontból minden jogos várako­zást kielégített. Mindenesetre érdekes, hogy az újabb elvek szerint ültetett és kezelt homoki szőlők oly ki­tűnő bort szolgáltatnak, hogy nem is mindenki akarja elhinni, hogy nem hegyi, hanem homoki bor áll előtte. Minthogy a homoki szőlők évröl-évre nagyobb meny- nyiségben lesznek termőképesek, az árak meglehető­sen nyomottak, aminek két szempontból van jelentő­sége és pedig először, hogy a hamis bor készítése megszűnt jövedelmező lenni s igy kevesebb hamis bor kerül a forgalomba; másodszor, hogy oda kell hatnunk, nehogy valami kerülő uton-módon a példát­lanul olcsó olasz bor mégis csak bejuthasson hazánkba, amely a fllokszeravész után nagy áldozatokkal felújí­tott szőlőknek és a szép lendületet vett homoki sző­lőknek jövedelmezőségét szüntetné meg s igy a fel­újítás költsége által kimerült szőlőbirtokosokat bizto­san tönkre juttatná. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a homokon olyan tüzes és kifogástalan minőségű bor terem, amiről pár évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertünk; és ha tartósság tekintetében itt-ott ki­fogást hallunk, az nem a bor minőségének, hanem „LAXATIN ^ CUKORKA, egy igen kellemes izü és felette enyhe hatású haahajioszer, mely úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják . és rendelik betegeiknek. — Kapható 70 filléres eredeti dobozokban. — Készítője: HORVÁTH JÓZSEF gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 13—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom