Gazdák Lapja, 1904. május (3. évfolyam, 19–27. szám)

1904-05-13 / 20. szám

2.-ik oldal dolgot, mielőtt törvénytelen eszközökhöz nyúl­nak, hogy erőszakkal csikarják ki legtöbbször túlhajtott, de soha sem jogos követelésüket A gazdaságok tisztajövedelmének fokozása. Minden gazdának törekvése kell, hogy legyen jövedelmének fokozása, a mely csak bizonyos általános elvek szemelőtt tartásával lehetséges, a mely elveknek kiindulópontja, minél kevesebb kiadás, minél több bevétel. Ezért elsősorban elbírálandó, hegy a talaj ég­hajlati viszonyainak megfelelően helyesen vau-e beren­dezve a gazdaság. Sok esetben ilyen bírálat alapján tetemesen csökkenthetők a termelési költségek. Ezu­tán figyelembe veendő, hogy a termelés mely irány­ban fejleszthető, az állattartás vagy növénytermelés mely ágazatának kiterjesztése előnyös, illetve jöve­delmező és melyik szünteteudő be. Ezen alapon el­döntendő, hogy intenzív vagy extenziv legyen-e a gaz­daság. Okszerűen vezetett gazdaságban mindig a közel­fekvő területek kezeltetnek intenziven; a majortól 100 méternél távolabb fekvő földeken kevés munkát igénylő növények termeiendők, s a közepes intenzív zóna, a melyen belül az istállótrágyát is fel lehet még hasz­nálni, 1500 m. távolságon nem igen terjedhet túl. Ezen­túl csak az extenziv gazdálkodásnak van helye, mert a nagy távolság következtében az improduktív munka és ezáltal a termelési költségek tetemesen szaporodnak. Ilyen távoleső területeken mezei vasúttal szállított istállótrágya felhasználása igen gazdaságos lehet, de ilyen szálitó eszköz hiányában az istállótrágyázás már jóval drágább lesz és ilyenkor a mesterséges és zöld­trágyázás célszerűen használandó fel. Nagyobb gazdasá­gokban tehát a gazdasági üzem és ezzel kapcsolatban a vetésforgók megállapításánál megvonandók a távol­ság alapján az intenzivitás zónái, nehogy a sok imp­roduktív munka a termelési költséget aránytalanul növelje. Intenzív gazdaságban megfelelő forgótőkének hiányozni nem szabad és minél nagyobb a forgó- és üzemtőke, annál jobban érvényesülhetnek a gazdaság vezetőségének szakképzettsége és kereskedelmi képes­ségei, ezzel kapcsolatban pedig annál nagyobb lesz a tisztajövedelem. Ha a viszonyok az intenzív gazdálkodásra nem kedvezőek, akkor extenziv irányba rendezendő be, a termelt növények azonban intenziven munkálandók meg. Ily esetben minden olyan területen, a mely nem ki­tűnő szántóföld, rét, legelő és erdő létesítendő, az extenzivitásnak tehát főképen a munkaerő felhaszná­lásban kell kifejezésre jutnia. Ez esetben inkább indokolt az ugartartás, mert ez által a kézi és fogatos munkaerő jobban kihasználható, a mi különösen kötött talajon nagyon lényeges körülmény. Minél terméketlenebb és minél kötöttebb a talaj, annál inkább csökkenthető a nyers jövevelem-veszteség az ugartartás által. A fekete ugar által a talaj növényi tápanyag készlete nemcsak május 13. az elmúlás előmozdítása, hanem a talaj baktériumok működése által is fokoztatik és azért kötött talajon Edler a zöldtrágyázás helyett inkább az ugart ajánlja, lazább talajon azonban, hol ezen baktériumok műkö­dése gyengébb, a zöldtrágya alkalmazását. A füfélék növekedésére kedvező kiima alatt és extenziv viszonyok között legelők és rétek létesítése különösen előnyös lehet a jövedelem fokozására. Ilyen gazdaságok szántóföldi kihasználás alatt levő területei intenziven munkálandók meg és gondos talajmunka, bőséges trágyázás — esetleg a mesterséges trágyák felhasználása által olyan állapotba hozandók, hogy termőképességük a legnagyobb mérvben kihasználtas- sék. Az istálló trágya előnyös és hát­rányos tulajdonai. Az istállótrágya a legtermészetszerübb trágyafóle, mert tartalmazza mindazon növényi tápanyagot, a me­lyek a sikeres termelés szempontjából szükségesek. Az istállótrágya teljes trágya, mert nemcsak a három legfontosabb növényi tápanyagot tartalmazza, hanem ezen felül jelentékeny mennyiségű humuszt is, mi ál­tal a talaj fizikai tulajdonságainak javítására jelenté­kenyen befoly. A trágyázás által fokozzuk talajaink humusztartalmát s ezzel együtt porhanyósságát, viz- foghatóságát, felmelegedő képességét s igy közvetve termékenységét is. Ezek mindenike oly fontos és szük­séges tulajdonság, hogy nélkülök rendszeres és sike­res termelésről szó sem lehet. A vizfoghatóság foko­zása, különösen kevesebb csapadékkal biró vidékeken, nagyon kívánatos, a mit rendszeres 3 — 4 évenkénti istállótrágyázással jelentékeny módon növelhetünk. Az istállótrágya azonban a korhadás különböző stádiu­maiban nem egyforma mennyiségű humuszképző anya­got tartalmaz, mert pl. a friss Istállótrágyában jelen­tékenyen több van, mint pl. a félig, vagy pláne a tel­jesen érett vagy túlérett istállótrágyában. Ezért tehát ha a talaj humusztartalmának fokozása a feladatunk, lehetőleg friss, vagy félig érett istállótrágyát alkal­mazzunk. Az istállótrágya hatása tehát annak érett­ségi fokától és minőségétől függ, de általában egyes esetek kivételével annak alkalmazása mindig kívána­tos. El nem vitatható azonban az, hogy dacára ezen előnyös tulajdonságainak, mégis némely esetekben azt mellőzni kell, mivel vannak egyes kultúrnövényeink, a melyek termelésénél az azok minőségére gyakorolt káros hatásánál fogva nem alkalmazható. Ilyenek a sörárpa, cukorrépa, dohány, magratermelt hüvelyesek stb. Ilyen esetekben vagy az elővetemény alá alkal­mazzuk azt, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a táp­anyaghiányon a mütrágyafélék alkalmazása által ipar­kodjunk segíteni. A talaj munkalása. Földünk felső rétege, a termő talaj, magára ha­gyatva is képes ugyan növényeket fejleszteni, mint GAZDÁK LAPJA A szatmári kiállításon (J903 )jury tag, aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Jobb és (YTTO ]y q ~é~ s olcsóbbat sehol megbízhatóbb -*-XXCXg^ V CtlVCl U sem kapnj; mjnt magkereskedésében Budapest, IX. kér. Űllői-ut 73. szám. Fábián Béla 59 Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. 5—20

Next

/
Oldalképek
Tartalom