Gazdák Lapja, 1904. május (3. évfolyam, 19–27. szám)
1904-05-06 / 19. szám
fi'. évfnlvam. Sratmár, 1904. május 6. 19-ik sjám. A A KÖZ ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, SZATMÁRMEGYEI AGAKÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre <i korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár,Bercsényi-u. 19.,. hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok is in- tézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. sz. A sztrájk. Ezt magyarul úgy hívják, hogy munkaszüntetés; a munkások kezében villogó, félelmetes fegyver, melyet kenyeretadó gazdáik mellének, jobban mondva: zsebének szegeznek, hogy tőlük nagyobb bért, több szabadságot s más kényelmi dolgokat csikarjanak ki; a modern élet fegyvere ez, a kard és puska helyett, tle vele mégis halálos csapás mérhető, ha nem is a fizikai életre, de akár egész iparágakra. Régen a tömeg, ha már nagyon az elevenbe vágott a rabszolgaság lánca, kardot-puskát ragadott s ezek döntötték el a felmerült vitás kérdéseket. Ma már az emberek józan fővel nem szállanák szembe a katonaság szurony erdejével, hogy heti keresményüknek egy pár koronával való felemelését kivívják ; sokkal egyszerűbb ennél, ha egyszerűen kimondják, hogy holnaptól kezdve nem dolgozunk S e határozat képes százezernyi embert munkátlanságra kárhoztatni. Hogy támad e sztrájk ? Elégedetlenségből. A munkástömegek mind jobban és jobban érzik az élet terheit, örömeit s kellemetességeit pedig fogyatkozni. Természetes hát, hogy a viszonyokon változtatni szeretnének, s e kívánságuk, mint oly sok más emberi kívánság teljesítése is, első sorban pénzkérdés : először hát kérnek, majd sztrájkkal fenyegetve követelnek nagyobb munkabéreket, s ha ez sem használ, fenyegetésüket beváltják, beszüntetik a munkát, ami a munk^ adóra kiváhképen akkor veszedelmes, ha a munka szünetelése nagy károsodással jár. • Ha ma szétnézünk, azt látjuk, hogy az- egész társadalom forrong, minden osztály helyzetének javítását követeli, s ahol törvényes eszközökkel nem boldogul, ott a kényszerítő eszközökhöz fordul még akkor is, ha romboló munkájának nyomában milliók pusztulnak is el. — A hivatalnokok fizetés javítását nyomban követte a vasutasok mozgolódása sajnos eredményeivel, ennek nyomában ma megmozdulnak az ipari munkások százezrei s a tavaszi szellő meghozta a legkülönfélébb sztrájkok tömeges fellépését. S mindez az alatt a jelszó alatt, hogy drágul az élet. S valóban, az élet drágul, de a sajnálatos az, hogy a természet normális törvényével éppen fordítva, mert inig a nehezebb megélhetést az élelmi cikkek drágulásának kellene indokolni, addig azt látjuk, hogy — pillanatnyi árjavulástól eltekintve — drágul minden, csak épen az nem, ami; mindig nagyobb és nagyobb leherrel termel a gazda. Ha az élelmi cikkek állandó drágulása okozná a társadalom minden osztályának helyzet javulása érdekében kifejtett törekvését, s ennek vég- eredményekép tapasztalnánk az ipari cikkek drágulását, nyugodtan tűrnénk a helyzetet s normálisnak tartanók e mozgalmakat; de nem igy. Mesterségesen emeljük mindennek az árát, rohamosan emeljük a közterheket, s mindezt annak az osztálynak a rovására, amely legfeljebb úgy sztrájkol, hogy megválik földjétől, vagy pedig — vándorbotot vesz a kezébe. Hogyan lehet tokozni a burgonya termését. • Köztudomású dolog, hogy a burgonyát nem szokás közvetlen istálló trágya alá vetni, mert az istálló- írágyjirbár fokozza termését, de keményítő tartalmát csökl^nti/a mi még ennél is nagyobb baj, rászaba- diífajfa burgonyavészt s ez az oka, hogy az istálló- trágyával ellátott talajokból tartós burgonya nem kerül ki, s ha hamarább nem, télen a vermekben teljesen, elrothad és szétfolyik. Termésátlagaink fokozására újabb időben műtrágyákat kezdenek alkalmazni, miután azonban megbízható kísérletek ez ideig nem igen jutottak nyilvánosságra, a legtöbb gazda uincs tisztában Lapun Is. mai eza m a ÍO oldal.
