Gazdák Lapja, 1904. április (3. évfolyam, 14–18. szám)

1904-04-29 / 18. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. ápril ‘29. A nagy birtokosság, kinek hatalmában és tehetségében volna a zászlót kezébe ragadva a gazda közönséget maga körül tömörítve oltalmába venni — habjái ; ’némi érdeklődést kezd is tanu- sitni az utóbí^. időbeli — még mindig vagy indifferens, vagy vónákodik a vezér szerepet ke­zébe venni! Egyszóval ma még a magyar gazda­közönség mindig azt tartja, hogy ki ki bíbelőd­jék saját bajával! Pedig ugyan akkor láthatná azt is, hogy kinek-kinek baja egy és ugyan azo­nos az összesével, —s egynek ha baját orvo­soljuk : meggyógyítottuk valamennyit! De hát mire való volna is ily kicsinységek­kel való tépelódés? kinek jut ma eszébe a ma­gyar gazda közönséget lábra állítani, terheit kö- nyiteni s igy a haza alapját megszilárditni ? Sokkal fontosabb ennél a hivatalok szaporí­tása, — a tisztviselők fizetésének javítása, ágyuk, puska — no meg egy kis Lacrima-Ohristi, — mert hát jó nekünk az olasz bor is — elrontani a magyar bor hitelét! Te pedig jó gazdám fuss Amerikába, készen vár a pompás, magyar pénzen fütött gőzös, mi meg hunyjuk szemeinket, hogy ne lássuk azokat a legördülő keserű könyeket, melyek a szegény hazátlan magyar arcát végig baráz- dolják ! ! Ruatikua. Hasznos tudnivalók a mezőgazda­ság köréből. Hazánk lakosságának nagy része mezőgazdaság­gal foglalkozik. Nagyon fontos, sőt szükséges tehát, hogy minden magyar gazda ismerje azon adatokat és módokat, melyek édes hazánk földiére, annak művelési módjára és főbb terményeire vonatkoznak. Magyarorszag területe — az 1895. évben eszközölt mezőgazdasági sta­tisztikai összeírás szerint —. 48,834.674 kát. holdat tesz. Ezen számadat csakis a szorosabb értelemben vett Magyarországra vonatkozik (a közjogilag hozzá­tartozó Horvát-Szlavon-Dalmátországok nélkül) s nem foglalja magában azon területeket, melyek a földmi- veléssel semmi vonatkozásban sincsenek, mint pl. köz­utak, terek, utcák, temetők stb. Ezen terület mivelési ágak szerint a következő­képen oszlik meg : a) szántóföld 20,904.568 k. h. — ossz. tér. 42.81 Va b) kert . . 652.870 „ n » n 1'34 „ c) rét . . . 4,977.636 „ n „ * 10-19 „ d) szőlő . . 488.799 „ Y1 n n 0 99 „ e) legelő 6,361.265 „ n „ „ 13-03 „ f) erdő . . 12,989.990 „ „ „ „ 26‘60 „ g) nádas . í40.484 „ „ „ „ 0.29 „ h) nem termő 2,3 Hb061 „ „ ______„ „ 4‘75 „ Ös szesen 48,834.673 k. h. Iuu'uOj'o Minthogy azonban ezen főösszegből kihagyott te­rületek mind olyanok, a melyek művelés alatt nem állanak, csupán a h) pont alatti „nem termő“ terület nagysága áll valamivel alatta a tényleges valóságnak. E/. az eltérés azonban oly csekély, hogy alig jöhet számba. Az összes mivelési ágak között a szorosan vett mezőgazdaság szempontjából legfontosabb a szántóföld. Az összes 20,904.568 kát. hoídnyi szántóföldből 1895-ben ugar volt 2,594.420 kát. hold, egyéb beve­tetlen terület 181.922 kát. hold s csak az ezek levo­nása után megmaradó 18.128.226 kát hold volt külön­féle terményekkel bevetve. A bevetett területből esett: 1. búzára 5,566.769 k. h. “ a b. t. 30-74'' Va 2. rozs és kétszer. 2,011.760 w n-- 11 ii 1 1.09 „ 3. árpára 1,790.738 11 11-- 11 ii 9 .87 „ 4. zabra 1,701.016 11 ii-- 11 ii 9-38 „ 5. tengerire 3,769-566 ii ii-- 11 ii 2 0-78 „ 6. burgonyára 808.525 ii ii Y> ii 4-46 „ 7. takarmányfél. 1,542.898 Y) 11 — n n 8‘51 „ 8. 32 egyéb (mintegy f. term. együtt 937.054 11 11 — ii ii 5-17 „ Összesen 18,128.226 k. h. 100‘00 „ Mint ezen adatokból is látható, a mezőgazdasági termények között a legtöbb helyet foglalja el a búza, utána következik a tengeri, majd a rozs és kétszeres. Az egyes terményekkel bevetett terület nagysága azonban évről-évre változik, ez adatokat tehát nem szabad állandóknak tekinteni. Egyes rövidebb idősza­kokban mégis ez a változás nem szokott nagymérvű lenni, a termés eredmények számításánál tehát a fenti adatok több évben át használhatók. De hogy az ara­tási eredmények minél pontosabban kiszámíthatók le­gyenek, a szántóföldre vonatkozólag időnkint újabb területi felvételek történnek. Ily fölvétel történt 1900- ban, és 1903-ban, melyekhez hasonló felvétel ezentúl minden 3-dik évben feg eszközöltetni. (Folyt, köv.) hírek. Helyettes igazgató. „A Szatmári Gőzmalom Tár­sulat“ igazgatósága ápr. 23-iki ülésében Szlávi Dezsőt „helyettes igazgató“ címmel és jelleggel ruházta föl. Gratulálunk a jól megérdemelt bizalom nyilvánításához. Kereskedelmi Csarnok. Szatmáron fölmerült egy Kereskedelmi Csarnok létesítésének eszméje. A Keres­kedelmi Csarnok a helyi kereskedelem fejlesztésére létesittetnék. Vasárnap délelőtt értekezletet tartottak a szatmári kereskedők a városháza nagytermében. Az értekezleten, amelyen 8o—90 ember jelent meg, dr. Kelemen Samu elnökölt. Az értekezlet Eadó Berta­lan iditványára egy előkészítő bizottságot küldött ki az egyesület szervezése céljából. — A nemzetközi szeszértékesitő kiállítást, amely­nek magyar osztálya is van, Ferencz Ferdinánd fő­A szatmári kiállításon (1903.) juy tag, aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Jobb és C| "í~ S seh°i megbízhatóbb Áll V CAlVCl U sem kapni, mint magkereskedésében Budapest, IX. kér. Űllői-ut 73. szám. 59 Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. Á I Ál-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom