Gazdák Lapja, 1904. április (3. évfolyam, 14–18. szám)
1904-04-15 / 16. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA 16-ik szám vagy a hol ezt elmulasztják, ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságban valami hegyes karóval egymás mellett 2—3 lyukat fúrnak, hogy e lyukak az árok egész szélességét elfoglalják és hogy az ide-oda futkosó pocok közöttük el ne haladhasson, hanem beléjük hulljon. Az így behullott pocok azután éhen vesz. Az elhullott pockokat, ha az árok lyukai velők megteltek, azután időről-időre eltávolítják, vagy helyökön betemetik és mellettök, ismét az árok fenekén, újabb lyukat fúrnak. A hol a nyári pocokirtás elmaradt és ősz elején sok a pocok, ott az őszi vetés és a herések tábláit szintén a fönnebbi módon kell körülárkolni, hogy a pocok e táblákba be ne huzódhassék. Ezzol a háromféle irtó eljárással (a fogóval, a szántáskor való agyonveretóssel és az árkolással), ha mindegyiket idejében és alaposan végrehajtjuk, sikerül a pockot annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán nem, hanem öszszel sem tesz kárt és megóvhatjuk tőle nemcsak az őszi vetéseket, hanem a .jövő évi takarmányt adó heréseket is. Persze a siker teljessége nem egy gazdán, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község összes lakosságának jóakaratán múlik: mert a pocokjárással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. Itt csak a gazdák együttesen való működése biztosítja a sikert s e siker annál 'nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez ,az egyesülés. Néhány szó a lótenyésztésről Ha egyes községek fedeztetési állomástakarnak, olyanért folyamodhatmak. A földmivelésügyi minisztériumhoz kell folyamodniok. A kérelmező község kötelezettsége ez esetben az, hogy istállót, világítási anyagot s istálló szereket adjon, a méneskari katonákat a katonai eledelpénzért ellássa. A lovaknak szénát, zabot, szalmát adjon, de ennek az árát az állam a községnek előre megfizeti. Má* módon, egyszerűbben is juthat azonban valamely község jó ménlóhoz. Úgy, hogy ha az államtól egy ménlovat megvásárol. Ára olcsóbb, mint a mennyi a tulaj donképeni értéke s az állami ménesbirtok gazdaságokban, a ménes falkákból szabadon választhat#. A vételár kifizetése is kedvező feltételekhez van kötve. A vételkor a vételárösszegnek egy negyed részét kell lefizetni, a hátramaradt összeget pedig 3 év alatt. Ha e 3 év alatt el talál hullani a ló s nem hibás gondozás miatt, helyette más választható s ennek árába, ami az előbbiért fizetve lett, be lesz számítva. Különben hágatni nem is szabad, csak olyan apaménnel, amelyet a járási mezőgazdasági bizottság megvizsgált s erre alkalmasnak talált ós erről tenyésztési igazolványt adott, amely az apamén tulajdonos által a hágatáskor kivánatra fel is mutatandó. E törvényhez annyival inkább kell alkalmazkodni, mert különben nemcsak a mén-, de a kancatulajdonost is megbüntetik. De meg a méntelepeken a fedeztetési dij csekély összegben is van megállapítva s olyan embernek, aki mostoha anyagi viszonyok közt van, hogy nem képes ezt se fizetni, még azt is elengedik. Aki vigyáz arra, hogy jó apaménnel hágas- son, e réven olyan csikóhoz is juthat, amit éppen magának az államnak adhat el és pedig igen jó pénzért. Mert az állam, — bár van ménesbirtok gazdasága, — annyit még se tenyészthet, mint a mennyire az ösz- szes telepeken és teleposztályokon s eladás céljából szüksége van. Ha valakinek ilyen méncsikója van s azt az államnak akarja eladni, egy éves korában be kell jelentenie e szándékát a földmivelésügyi minisztériumnak. Ez a csikót megnézeti s ha jónak találja, megvételre elöjegyzi. Két éves korában még egyszer megnézeti, hogy az esetben, ha a csikónak eközben valami haja esett volna, a gazdát erre figyelmeztesse s tovább vele ne tartassa. Három éves korában megveszi és illendő árt ad érette. Jól tudja azt minden gazda ember, hogy a ló milyen lábas jószág.. Olyan, amelynek értékét százakkal emeli, ha az kifogástalan minden tekintetben. Tudj;uk, hogy lovainkat a külföldön is mennyire szeretik. Csak a búr háborúkor mennyit vittek el az angolok s gazdáinknak azok árába milyen szép pénzt fizettek. Ha igyekszünk elsőrangú lovakat tenyészteni, azokért még több pénzt kaphatunk. - Np. Védekezzünk a hernyó ellen. A gyümölcsterme lés. legnagyobb ellensége, a hernyó* ellen való védekezést a törvény is elrendeli. De első* sorban a gazdának a saját érdeke kívánja meg a mentül tökéletesebb védekezést. A hosaadalmas és tökéletlen kézzel szedés mellett, ma már megfelelő szereink vannak, melyekkel a hernyó gyorsabban és tökéletesen pusztítható. Ilyen szer, mely teljesen bevált, a thenaton. A kevés gyümölcsfával rendelkező kert tulajdonosoknak azonban a permetező anyag beszerzése, viz- ben oldása, permetezés sok alkalmatlansággal jár. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület már múlt évben segíteni kívánt, e nehézségen, azért egy megbízottat alkalmazott, ki anyaggal és alkalmas eszközzel kivánatra megjelent a tulajdonosoknál s aránylag csekély dij mellett a permetezést elvégezte. Ez az eljárás annyira megfelelőnek bizonyult, hogy többek kívánságára az idén ismételteim fog. Akik tehát ezt igénybe óhajtják venni, forduljanak a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Bercsényi-utca 19. sz.) az idő pontos megjelölésével, hogy mikor óhajtják a permetezést eszközöltetni ? A thanaton minden esetre virágzás előtt, vagy virágzás után alkalmazandó. A permetezésért anyag és eszköz használattal együtt óránként 1 korona számittatik. HÍREK. — Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi miniszter 27.337. sz. a. kelt leiratában megbízta a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy M i k 1 ó s s y Gyula géresi földbirtokosnak, mint a géresi népies minta gazdaság felügyelőjének önzetlen tevékenységéért elismerését fejezze ki. Annál inkább örömmel adunk hirt a magas elismerésről, mert Miklóssy Gyula gazdasági közéletünk egyik legtevékenyebb tagja, kinek önzetlen, de feltűnést nem kereső fáradozásait mezőgazdaságunk terén sok kiváló eredmény dicséri. Elhanyagolt mezőgazdasági viszonyaink oly nagyon reá vannak a társadalom önzetlen ügybuzgalmára utalva, hogy jól esik, ha a legilletékesebb elismeréssel a köztevékenység fejlesztésére serkentést látunk. — A7 urlovasok szövetkezetének versenyintéző- sége a Szatmármegyei Lóverseny Egylet versenyinté- zőségébe a maga részéről Liptay Béla urlovas szövetkezeti tagot delegálta.
