Gazdák Lapja, 1904. április (3. évfolyam, 14–18. szám)

1904-04-01 / 14. szám

14-ik szám. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal. Ez a kérdés joggal foglalkoztathatja úgy a ke­reskedő, mint a gazda közönséget, hisz olyan intéz­mény létesül ebben a raktár üzletben, a mely hivatva van egy széles vidékre kihatólag nagyban átalakítani a közgazdasági viszonyokat. Eddig nagy hiányát érezték kivált a kisgazda és a közép birtokosok egy ilyen raktárnak, mert ők kicsi gazdaságukban nem építhetnek saját magtárt, mint a nagybirtokos. Ezért, de még azért is, mert az aratás idejében annyi sok féle és sürgős fizetni való szakad a gazda nyakába, tehát nincs más választása, mint hogy az egész terményen adjon túl sebtében, akár jól, akár rosszul sikerül a termés. De még potom áron is oda kell adni a termést, hiába van kilátása arra, hogy az áraknak emelkedniük kell, a tömeges eladási kínálat pedig lenyomja az árakat. Ezen a két kardinális bajon lesz hivatva segí­teni a vasúti hálózaton elhelyezett termény raktár. Ide beszállíthatja a mezőgazda termésének nagy részét még a jó szekérutak idején, sőt itt fogja ta­lálni kora őszén a galíciai vevőket úgy, hogy közvet­len érintkezésbe juthat a termelő a külország vevőjé­vel, a hol annyiszor fognak tartatni vásári aukciók, a milyen mérvű lesz az eladásra kerülő termény meny- nyisége. Mert a Szatmárvármegyei Takarékpénztár r. t. nemcsak azt tervezi, hogy beraktározási olcsó helyet, és a beraktározott árukra az érték 5;. részére mérsé­kelt kamatú előleg kölcsönt ad, hanem a beraktározó kívánságára arra is vállalkozik, hogy jó konjunktúra alkalmával közvetíti az eladást, természetesen olyan módon, hogy minden árváltozás alkalmával írásbeli meghatalmazást kér a beraktározótól az eladási ár meghatározásával, úgy, hogy a beraktá­rozó érdeke teljesen védve van, a mennyiben minden esetben ő maga szabja meg azon árt, a mennyiért terménye eladható. Minél több termelő fogja igénybe venni az inté­zet eladási közvetítését, annél előnyösebb ár lesz el­érhető, mivel tudva levő, hogy az egyesített nagy mennyiségek magasabb árt eredményeznek. De, hogy ezt a megbecsülhetlen nagy előnyt a kis gazda is élvezhesse, értve olyanokat, a kik 100 mmázsánál kevesebbet raktároznak, ezen úgy akar az intézet segíteni, hogy a jelentkező kisebb mennyisége­ket is befogadja, ha a fél belenyugszik, hogy termé­nye hasonminőségü terménynyel össze öntessék és igy az eladás is nagyobb tömegben lesz lehetséges és eredményezi a kis gazdának az elérhető legmaga­sabb árt. A terményraktár létesítésével, miként mindenütt, itt is várható, hogy egy élénk forgalmú termény áru kereskedés fog keletkezni. Nem a kis kereskedőket értem, akik a heti piacon vásárolt terményt nyomban szállítják a malmoknak, hanem olyan kereskedelmet, a mely eddig azért nem keletkezett, mert hiányzott a nyilvános raktár, a melyben csak addig fizeti a mér­sékelt fekbért, a mig egy előnyös konjunktúra az el­adást diktálja, nem pedig, miként eddig a pince rak­tárak bérét, egész évre fizeti, akár fizeti ki magát a spekuláció, akár nem. A főelőnye a nyilvános raktárnak azonban két igen fontos körülményben keresendő. Az egyik, hogy közvetlen a beszerzésnél kerül az áru a vasúti hálózatra és igy megtakarítja a mag­tárból való költséges kiszállítási dijat. A másik pedig, hogy ugyanazon pénzzel a kereskedő négyszer annyi árut szerezhet spekulációra, mint ed­dig, mert a beraktározott termény háromnegyedrész ér­tékét méltányos kamatláb mellett adja előlegként az intézet. Ezekben kívántam egyelőre körvonalozni a Szat­márvármegyei Takarékpénztár r. t. által létesítendő termény és áru raktár intencióját és közgazdasági hivatását. Teitelbaum Hermán. A Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület közgyűlésére. Amint azt lapunkban már jeleztük, a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület ápril C-án tartandó ren­des tavaszi közgyűlése a szokottnál is nagyobb jelen­tőséggel bir, tekintve, hogy az 19ol-ik évben válasz­tott igazgatóság 3 éves mandátuma lejárt s igy az uj igazgatóság megválasztása ennek a közgyűlésnek lesz a feladata, amely feladat pedig gazdasági kérdéseink sürgős fejlesztésének szükségességénél fogva hova tovább nagyobb és nagyobb fontosságú, amennyiben az Egyesület működése nemcsak vármegyénk, de egész gazdasági életünkre befolyást gyakorolni van hivatva. Az Egyesület alapszabályai szerint egy elnök és 3 alelnökön kívül az igazgatóság áll, mindenekelőtt azokból az alapitó tagokból, kik legalábk 200 korona alapit vány nyal léptek be. Ilyen ez idő szerint !4 van, ezek tehát választás nélkül is az igazgatóság tagjai. A névsorban fekete betűvel vannak szeu/e. Azonkívül választandó fio igazgatósági tag a 200 koronánál kisebb alapítványi! alapitó és a rendes ta­gok közül. Minthogy pedig az igazgatóság száma aO-ra ki­egészíthető, ugyancsak ez utóbbiak közül választható még 16 tag az igazgatóságba. Választó joggal bírnak az összes alapitó és ren­des tagok. Hogy a megejtendő választásra az Egylet tagjai magukat könnyebben tájékozhassák, az utóbbi 3 éves ciklusra választott igazgatósági tagokat szin­tén feltüntetendő, azok neve az alábbi névsorban Sűü {»ctüvc't van oz>cdvz. Helyén valónak látjuk még e névsorban feltün­tetni azt is, hogy az utolsó 3 év alatt ki hány köz, illetve választmányi ülésen vett részt, amit a nevek utáni számokkal fogunk jelezni, és pedig arab szá­mokkal a választmányi, római számokkal a közgyű­lésen megjelenés számait. Minthogy végre az Egylet tagjai között vannak, kik külömböző okokból kilépésük bejelentése híján csak névleg ugyan, de a tagok névsorában szerepelnek s igy az alapszabályok szerint még mindig választ­hatók, nehogy agilisabb igazgató választmányi tagok helyét tévedésből olyanok foglalják el, kik időközben megváltozott helyzetüknél fogva az Egylet ügyeinek A szatmári kiállításon (1903.) Jury tag, aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Jobb és | y ^ -4— s olcsóbbat sehol megbízhatóbb V (A. JAW.Ö. U sem kapni, mint magkereskedésében Budapest, IX. kér. Űllői-ut 73. szám. 95 — ...----------------------- Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld Fá bián Béla 5—20

Next

/
Oldalképek
Tartalom