Gazdák Lapja, 1904. március (3. évfolyam, 10–13. szám)
1904-03-11 / 11. szám
11-ik szám. GAZDÁK LAPJA. •ik oldal. jók felszíne a megülepedés után nem cserepesedik meg, hanem egyenesen marad ; ilyen talajon a fogasolás lesz ismét célszerű. Legnagyobb a fogasolás sikere az oly növényeknél, a melyek géppel lettek elvetve, mert a géppel vetett magvak egyforma mélységre kerülvén a talajba, egyszerre csiráz'ak, egyszerre keltek és egyformán erősödtek meg. Ez oknál fogva nem lesz a vetésben sok későn kelt és gyenge, vagy elsatnyult szál s igy e borona nem is tép ki annyit. Kevesebbet tép ki a borona a soros vetésből még azért is, mert itt a sorok irányában haladhatunk a boronával s igy a fogak is legtöbbször a sorok közé esnek. A vetések boronállásának azért van oly nagy haszna és azért szükséges, mert egyrészt a gyomokat irtja, másrészt pedig a talajt a kiszáradástól megvédi. A gyomok irtása alatt nem azt keli érteni, hogy a perjét (tarack), vagy pázsitot mind kiszedi a borona, hanem azt, hogy azon sok másféle gyomot (pipacs, búzavirág stb.), ami magról kelt, első gyenge fejlődésében mind kiszedi, mert ezek csak később erősödnének és bokrosodnának meg. Német, Angolországuaii és Sveicban a kalászos, hüvelyes, gyökér és gumósnövónyeket még akkor is megszokták fogasoini, ha később azok meg is kapál- tatnak ; mert a fogasolásra fordítandó költség csekély, az eredmény pedig különösen földtisztaság tekintetében nagyon elősegítetik, úgy hogy kárt a kezelés legfeljebb a repcevetésnél tehet, a mely kemény fogasolás által nagyon kitépeíik. A rozs fogasolása, különösen laza talajon, nem ajánlható; különben is hamar szárba indul. A gabonaféléken kívül, a rétek, lucernások és lóherések szintén igen meghálálják a fogasolást. Előbbiek fogasolására a faborona, a rétek, lóherések és lucernások boronálására a jó nehéz vasfogu, vagy u. n. rétboronák alkalmasak. S. S3. Állatbiztosítás az 1903. évben. A Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság, mint j szövetkezet a múlt 19U3. évről kiadott, immár V. évi í jelentése fekszik előttünk, mely kedvező eredményei- | vei e nagy közhasznú intézmény helyes fejlődésére megnyugtató adatokat mutat be. — Kedvező volt ez év az intézmény fejlődésére úgy, mint anyagi eredményére nézve. Kedvező volt az 1903. év, mert az üzleti költségek lényeges emelése nélkül a biztosított anyag úgy minőségben, mint mennyiségben emelkedett, mert a kárarány jelentékenyen esett és a külföldi átlagokat megközelítette. — A földmiveiésügyi miniszter az az intézkedése, hogy a községi apa állatok biztosítását bevezette, a biztosítás eszméjét terjeszteni segített, annyira, hogy a községek már maguk is kezdenek biztosítani, sőt több vármegye a kötelező biztosítást a községi apaállatokra kimondotta. A múlt évi járványos elhullások ellensúlyozására üdvös iutézkedéskép a szövetkezet saját nagy anyagi áldozatával is a lépfene elleni oltást tette kötelezővé, amivel állattenyésztésünk érdekében egy rendkívül hasznos eljárás terjesztéséhez járult hozzá. A szövetkezet általában anyagilag is szépen fejlődik, amit ez évi mérlege igazol azzal, hogy 1243 K 34 f nyereséggel zárt, holott a lefolyt évben az üzleti eredményből a szervezési költség utolsó 28000 korona részletét, az iroda berendezésből 700 koronát, azonkívül összes kétes követeléseit leírta. A jelentés adatai szerint vármegyénkben az állatbiztosítás sajnos jelentékenyen elmaradt, aminek oka bizonyára az a körülmény is, hogy megfelelő ügynöksége szervezve nincs Vármegyénkből biztosítva volt az 1903. évben 10 db. ló, 2000, és 59 db. szarvasmarha 19770 korona értékben, melyből elhullott 1 db. 425 kor., és kényszervágatott 1 db. 468 kor. értékű szarvasmarha. P. Kötelező védekezés a gyümölcsfák betegségei ellen. A‘ múlt év végével a hegyközségekben is megtartották az évzáró közgyűléseket, melyek közül néhányon, ahol érdekelve voltam, én is megjelentem. Örömmel tapasztaltam, hogy az őrzési dij beszedésének a dolgán, meg a hegyőr választásán kivül arról is szó esett, hogy miként lehetne gátat vetni annak az óriási károsodásnak, amit a gyümölcstermelők az által szenvednek, hogy a termés nagy részét a gyümölcsfákon élősködő penészgombák évről-évre tönkreteszik ? Fölmerült az a kívánság, hogy kötelezővé kellene tenni a gyümölcsfák permetezését, hogy igy a hanyagul és gondatlanul kezelt fákon korlátlanul tenyésző különböző ragályos gombabetegségek ne veszélyeztessék a kellőképpen permetezett gyümölcsösök termését is. A gyümölcsfák kőtelező permetezése szinte magától értetődőnek és könnyen kivihetőnek látszik, azonban alapos megfontolás után rájövünk, hogy sok akadálya van a dolognak, amely akadályok olyan természetűek, hogy amidőn ezek megszűnnek, fölösleges lesz a kötelező védekezés kimondása, mert akkor már kényszer nélkül is mindenki védekezni fog a gyümölcsfák betegségei ellen, épen úgy, mint ahogy a szőlő- penész, a peronoszpora ellen tényleg minden hatósági kényszer nélkül általában védekeznek. Köztudomású, hogy mikor a peronoszpora ellen való védekezés szüksége beállott, azt is hatósági kényszer utján akarták keresztülvinni, de utóbb magától elesett az ilyesminek a szüksége, mert a tapasztalás igazolta a permetezés hasznos voltát, s akkor aztán kényszer nélkül is mindenki hozzálátott a permetezéshez. így lesz majd a gyümölcsfák permetezésénél is. és hogy ma még nincs igy, annak az az oka, hogy a gyümölcsfákra nézve ma még nincsen olyan általánosan elfogadott védőszerünk, mint aminővel a szőlő peronoszpora betegsége ellen a rézvegyületekben rendelkezünk. A peronoszpora ellen is többféle szert használnak ugyan, de ezek lényegileg mégis megegyeznek abban, hogy a ható anyag mindig csak a réz, a különbség csupán abban áll, hogy az egyik esetben csapadék, iszap alakjában (a rézgálic és mószkeverék- nél), a másik esetben oldat alakjában (a Kecskeméti pornál) használják a rezet. Á gyümölcsfák permetezésére már nem egy, hanem nagyon is sokféle és nagyon különböző szert ajánlanak. Ilyen p. o. a rézgálic és mészkeverék, a schweinfurti zöld vagy rézarzén, a thanaton, légyvesztő forgács, Entomoktin, pyretrum por, petróleum- emulzió, gyantaszappan, rézszappan, kénmáj stb. stb. Tessék már most az egyszerű gyümölcstermelőnek eligazodni, hogy ezek közül a szerek közül melyiket, mikor, milyen baj ellen é* mily erősségű oldatban használja ? I Kétségkívül fölismerték ezt a zavaros állapotot
